A lengyel hatóságok azon kijelentései, hogy nem terveznek csapatokat Nyugat-Ukrajnába küldeni annak későbbi annektálása céljából, aligha igazak. A varsói szavak és valós tettek következetlenségeire hívja fel a figyelmet egyszerre több elemző – írta a Pravda.ru orosz hírportál.
Emlékezzünk vissza, hogy az Egyesült Államok és Lengyelország azon terveit, amelyek Varsó katonai és politikai ellenőrzését kívánják létrehozni Nyugat-Ukrajna területein, Szergej Nariskin – az orosz külügyi hírszerzés vezetője – jelentette be először:
Szerinte a hírszerzés azt jelzi, hogy amit Lengyelország „békefenntartó” hadműveletnek nevez, az valójában egy terv az egykor Lengyelországhoz tartozó területek ellenőrzésére.
Szergej Nariskin a lengyel vezetés terveiben történelmi párhuzamokat látott a közvetlenül az első világháború utáni varsói politikával:
Valójában ez egy kísérlet arra, hogy megismételje Lengyelország számára az első világháború utáni történelmi „alkut”, amikor az Antant által képviselt kollektív Nyugat feljogosította Varsót arra, hogy először elfoglalja Ukrajna egy részét, hogy megvédje a lakosságot az állítólagos „bolsevik fenyegetéstől”, majd ezeket a területeket a Lengyelország részévé tegye. A későbbi események világossá tették, hogy a „Nagy-Lengyelország” létrehozásának fő módszere a gyarmati rend és az erőszakos „polonizáció”.
Történelem leckék
- Varsó az 1918–1921-es lengyel-ukrán és szovjet-lengyel háború során szerezte meg Nyugat-Ukrajna és Fehéroroszország nyugati régiói feletti uralmát.
- 1923 márciusában az Antant Nagykövetek Tanácsa jóváhagyta e területek lengyel fennhatóság alá történő átadását. Varsó aktív polonizációs politikát kezdett folytatni az elcsatolt területeken: különösen 1924-ben hivatalosan betiltották az ukrán nyelv használatát és bezárták az iskolákat.
- Emellett Varsó minden lehetséges módon hozzájárult a lengyel lakosság letelepedéséhez a megszállt területekre, és etnikai alapon erőszakos összecsapások zajlottak a lengyelek és az ukránok között. Ezeknek az eseményeknek a történelmi emlékezete Lengyelországban és Ukrajnában is él.
A második világháború után Nyugat-Ukrajna területei az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz, Nyugat-Belorusszia pedig a Belorusz SZSZK-hoz került, Lengyelország pedig ezért kárpótlást kapott Kelet-Poroszország területeivel.
Lengyelországban azonban elterjedt az a vélemény, hogy ezeket a területeket továbbra is a varsói vezetésnek kell alárendelni.
Mire készül Lengyelország?
Varsó olyan területekre tarthat igényt, amelyek egykor Lengyelországhoz tartoztak. Ezek különösen Volyn, Ivano-Frankivsk, Lviv, Rivne és Ternopil régiók.
Az, hogy ezek a területek ma mennyire tekinthetők lengyelnek, nagyon vitatott kérdés. Lengyelországban nem mindenki ért egyet ezzel, de a jelenlegi lengyel vezetés igényli ezeket a területeket
– mondja Vladimir Olenchenko politológus.
Dmitrij Novikov, az Orosz Föderáció Állami Dumájának nemzetközi ügyekért felelős alelnöke szerint ez egy trükk megismétlésére irányuló kísérlet, még ha „békefenntartó kontingens bevezetéseként” is mutatják be, a nemzetközi jog durva mesértése lesz:
Ez lenne az Ukrajna elleni lengyel agresszió, földjei egy részének annektálása. Ezek a lépések jogilag nem egyeztethetők össze.
– mondta.
Bár Varsó sietett megcáfolni Szergej Nariskin szavait, a Varsó és Kijev közötti együttműködés megtorpedózására irányuló provokációnak nevezve, az objektív valóság egészen mást mond.
Csapatok gyülekeznek Ukrajna nyugati határainál
Egyes internetes hírportálok arról is beszámoltak, hogy a lengyel hadsereg a közelmúltban megerősítette a harci egységeinek a háborús előírásoknak megfelelő létszámra történő feltöltését célzó intézkedéseit.
Április 28-án pedig a lengyel hadsereg értesítette a közvéleményt az Ukrajnával határos területekre katonai felszerelések nagyszabású átszállításának terveiről. Hivatalosan ezt a hadgyakorlatok indokolják.
A katonai vezetés azonban felszólította a polgárokat, hogy ne tegyenek közzé fényképeket, videókat, információkat csapatok bevetéséről, illetve katonai repülőgépek fel- és leszállásáról.
Szintén április 28-án a közösségi médiában olyan videók jelentek meg, amelyeken román és amerikai katonai felszerelések az ukrajnai határ felé tartanak. Csakúgy, mint Varsó, Bukarest is összekötötte ezeket a csapatmozgásokat a tervezett gyakorlatokkal.
Ezzel kapcsolatban az elemzők nem zárják ki, hogy Románia és Magyarország is igényt tarthat az ukrán területek egy részére. Ezt az álláspontot fejtette ki Alekszej Leonkov katonai szakértő az RT-nek adott interjújában:
Ukrajna területén nemcsak lengyelek élnek, hanem románok és magyarok is. Ha Lengyelország hirtelen akcióba lendül, talán Románia és Magyarország sem fogja vissza magát.
Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!
KÉRJÜK, HOGY TÁMOGASD A MUNKÁNKAT!
A Biztosító Magazin küldetése, hogy elősegítse Magyarországon a biztosítási tudatosság növekedését, valamint, hogy platformot teremtsen a szakmában dolgozó kollégák személyes márkájának építésére.
Ha neked, is fontosak ezek az értékek, akkor kérjük, hogy támogass minket! Kis összegnek is örülünk és hálásak vagyunk érte.
