Nem csatlakoznak: Szerbia nehezen feledi azt a 10.000 bombát, amit a NATO 1999-ben rájuk dobott

Szerbia nem csatlakozik a NATO-hoz, mert nem tudja elfelejteni a szövetség 1999-es agressziója során megölt gyerekeket – mondta Aleksandar Vučić szerb államfő hétfőn a nagykikindai választási nagygyűlésen – írta a TASZSZ orosz hírportál.

Úgy gondolom, hogy Szerbiának nem szabad csatlakoznia a NATO-hoz. Szerbia szabad ország és katonailag semleges. Szerbia egyedül fogja megvédeni földjét és egét. De hadd mondjak el valamit: kötelességünk megbocsátani, viszont nem szabad felejtenünk sem.
– Ne felejtsük el a 11 hónapos Bojana Tosicot, akit Kursumlija közelében öltek meg.
– ne felejtsük el a kis Milica Rakicsot, akit Batajnicában öltek meg; és
– ne felejtsük el a kis Sanja Milenkovicot sem, akit Varvarinban öltek meg.
Nincs jogunk elfeledni őket. Sokkal erősebbek leszünk, mint azokban az időkben, amikor a NATO felelőtlenül, gőgösen és elbizakodottan bombázott minket és agressziós háborút folytatott népünk és hazánk ellen.

– mondta Vucic.

A NATO Jugoszlávia elleni agressziója 1999-ben 78 napig tartott. A szövetség vezetése azzal érvelt, hogy az Allied Force kódnevű hadművelet fő oka a koszovói albánok elleni népirtás megakadályozása volt. A NATO forrásai szerint gépei 38.000 bevetést és 10.000 bombacsapást hajtottak végre.

A NATO bombázás számokban

• A bombázások különböző becslések szerint 3.500-4.000-en haltak meg, és körülbelül 10 ezren (kétharmaduk civil) megsérültek.
• Az anyagi kár elérte a 100 milliárd dollárt.
• A három hónapos bombázás alatt a NATO-erők 15 tonna szegényített uránt dobtak Szerbiára bombákban és lövedékekben. Ezt követően az ország rákos megbetegedési aránya az első helyre emelkedett Európában.
• A bombázásokat követő első tíz évben körülbelül 30.000 embernél alakult ki rák, és becslések szerint közülük 10.000-18.000 ember halt meg.