A környező országokat összehasonlítva Magyarországon a legmagasabb a lakástakarékpénztárak után járó állami támogatás mértéke (30 százalék), ennek ellenére a térségben nálunk választják a legkevesebben ezt a megtakarítási formát – adta hírül az OVB Magyarország pénzügyi tanácsadó cég. A tagok számát tekintve jól látszik, hogy egyelőre a hazai lakosság mindössze 13 százaléka él ezzel a lehetőséggel, ha építkezik, felújít vagy vásárol.

A szomszédos országokban népszerű ez a fajta megtakarítási forma

Néhány szomszédos országban és Csehországban népszerűbb megtakarításnak tűnik a lakástakarékpénztár, mint hazánkban:

  • Ausztriában csak 1,5 százalék az állami támogatás mértéke, ennek ellenére az elterjedtség 57 százalékon áll
  • Még Szlovákiában is másfélszer annyi embernek van ilyen jellegű befizetése a lakosság arányaihoz viszonyítva, pedig ott csupán 5 százalékkal (nagyjából 20 ezer forinttal) támogatja az állam a betéteket.
  • Csehországban ez a szám szintén jócskán elmarad az itthonitól: a támogatás 10 százalék, a penetráció viszont 31 százalékos.
Magyarországon a legmagasabb a lakástakarékpénztárak után járó állami támogatás mértéke | Forrás: OVB

Az ismeretlenségtől való félelmeink hátráltatják hogy belevágjunk a lakáscélú megtakarításokba

Az OVB Magyarország véleménye szerint a hazai lemaradás egyik oka, hogy kevésbé vagyunk tisztában a pénzügyi termékek előnyeivel, az ismeretlenségtől való félelem miatt pedig alig merünk valamibe belevágni. Habár a nevében is szerepel, a lakástakarékpénztárak nem a klasszikus értelemben vett pénztárszolgáltatóként (nyugdíjpénztár, egészségpénztár), hanem egyfajta (szakosított) hitelintézetként működnek.

  • Betéteket gyűjtenek, és hiteleket helyeznek ki, azonban fontos tudni, hogy ezek csak lakáscélra vonatkozhatnak.
  • A lakástakarékpénztár szerződéses összege az ügyfél megtakarításából (betét) áll, erre jön az állami támogatás, a kamat, valamint az esetlegesen felvenni kívánt kölcsön összege.
  • A megtakarításokra vonatkozik az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) garancia is.

Póth Viktor, az OVB Vermögensberatung Kft. üzletfejlesztési igazgatója elmondta:

„A lakástakarékpénztári befizetések felhasználási módja igencsak sokrétű, a futamidő végén rendelkezésre álló összeget akár hitelkiegészítéssel, akár anélkül elkölthetjük lakásvásárlásra, felújításra, lakáscélú hitel elő- és végtörlesztésére, de megvehetjük belőle a gardróbot, a légkondicionálót vagy akár a konyhabútort is. Fordíthatjuk olyan rezsicsökkentő beruházásokra, mint a napkollektor kiépítése, radiátorok, nyílászárók cseréje, illetve parkosíthatunk, felújíthatjuk a kertünket is.”




Tízezreket verünk rá a szomszédainkra juttatásban

Magyarországon a lakástakarékpénztári befizetések után 30 százalék állami támogatás jár, aminek felső határa évi 72 ezer forintban maximalizálható. Ausztriában ez utóbbi összeg csak alig több mint 5 ezer forint, Szlovákiában 20 ezer forint körüli, de Csehországban sem kúszik fel 25 ezer forintnak megfelelő korona fölé.

Egy adóazonosítóhoz egy lakástakarékpénztári szerződés tartozhat, de kedvezményezettként a közeli hozzátartozó, unoka, örökbefogadott gyermek is megkaphatja a szerződés lejártakor esedékes összeget.

Tetszett a cikk?
Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

BIZTOSÍTÓ MAGAZIN A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN
Facebook CSOPORTUNKBAN szakmai témákat vitatunk meg, Facebook OLDALUNKON pedig értesülhetsz a legfrissebb hírekről. Kövesd a Biztosító Magazint a közösségi média oldalakon is!