Kövesse Facebook oldalunkat!

Az elmúlt tíz év rekordösszegű biztosítói kárrendezésével zárul az idei viharszezon, a társaságok közel másfélszer annyit fizettek ki, mint 2021-ben, az eddigi csúcstartó évben – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) csütörtökön.

Az idei május-augusztusi viharszezonban a biztosítók lakásbiztosítási szerződések alapján közel 110 ezer bejelentésre több mint 13 milliárd forintot fizettek már ki, vagy tartalékolnak kárkifizetésekre.

Az elmúlt tíz évben a 2021-es 9,1 milliárd forintos kifizetés volt a legmagasabb összeg.
A Mabisz hozzátette azt is, hogy 2010 óta, mióta összesítik a viharszezon káradatait, csak a kiinduló, súlyos árvizekkel társított évben kellett mélyebben a zsebükbe nyúlniuk a biztosítóknak, ez akkor mintegy 30 milliárd forintot jelentett.

A szövetség összesítése szerint az elmúlt 14 év alatt a lakásbiztosítási területen a káresetek száma meghaladta az 1,6 milliót, a teljes kárösszeg pedig a 122 milliárd forintot. Ebben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben keletkezett rongálódások.

Idén a legtöbb bejelentés a június 23-i és az augusztus 4-5-i viharokhoz köthető. A bejelentések zöme Budapestről, valamint tíz vármegyéből – Somogy, Baranya, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Heves – érkezett. A települések közül Székesfehérvár, Tatabánya, Mátészalka, Nagyecsed, Cegléd, Érd, Gödöllő, Gyál, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Gyula, Jánoshida, Törökszentmiklós, Lajosmizse és Kiskőrös volt a leginkább érintett. A legjellemzőbb kártípusok közé tartozik a beázás, a jégverés, a viharos szél miatti rongálódás, valamint az elektronikus eszközök sérülése.

A Mabisz tájékoztatása szerint az elmúlt évhez hasonlóan idén is feltűnően sok volt a villámcsapások és azok másodlagos, indukciós hatásai okozta kár. A biztosítók szövetsége felhívta a figyelmet, hogy a korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében.

Az idei egy esetre jutó átlagos, 120 ezer forint feletti viharkár nagyjából megfelel a tavalyinak, ugyanakkor 20-40 százalékkal haladja meg a korábbi évek átlagát. Ez jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeket, mert a viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbiaknál nagyobb összegeket kell szánni. A biztosítók szövetsége szerint ebben a helyzetben különösen fontos az alulbiztosítottság elkerülése, a biztosítási szerződések felülvizsgálata.

Nyitókép: Unsplash.

Tetszett a cikk?
Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

Szimpatikus számodra a Biztosító Magazin?
KÉRJÜK, HOGY TÁMOGASD A MUNKÁNKAT!
A színvonalas tartalmak előállítása és a szerkesztőség napi működtetése az online kiadványok esetén is igényel anyagi ráfordításokat. Ezért bátorkodunk, most a tisztelt olvasókhoz fordulni, hogy felajánlásaikkal támogassák munkánkat.

A Biztosító Magazin küldetése, hogy elősegítse Magyarországon a biztosítási tudatosság növekedését, valamint, hogy platformot teremtsen a szakmában dolgozó kollégák személyes márkájának építésére.

Ha neked, is fontosak ezek az értékek, akkor kérjük, hogy támogass minket! Kis összegnek is örülünk és hálásak vagyunk érte.
BIZTOSÍTÓ MAGAZIN A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN
Facebook CSOPORTUNKBAN szakmai témákat vitatunk meg, Facebook OLDALUNKON pedig értesülhetsz a legfrissebb hírekről. Kövesd a Biztosító Magazint a közösségi média oldalakon is!

Ne maradj le semmiről...