Az elmúlt 10 évben exponenciálisan fejlődött a magyar ingatlanpiac, és a koronavírus gazdasági hatásai sem nyomták vissza a lakásárakat. Hazánk európai szinten így is a középmezőny végén helyezkedik el az „árversenyben”, a szakemberek viszont további lehetőséget látnak az áremelkedésre. Szeptember 27.-e, a Turisztikai világnap alkalmából a Duna House összegyűjtötte, milyen ingatlanárak jellemzik a piacot Európa fővárosaiban.

Az EU-ban is emelkedtek a lakásárak

Az Eurostat legfrissebb adatai* szerint 2021 első negyedévében 6,1%-kal emelkedett az ingatlanok ára az előző év azonos időszakához képest az Európai Unió tagországaiban mért lakásárindex alapján.

• Az éves növekedési szint 2007 harmadik negyedéve óta nem volt ilyen magas.
• A tavalyi esztendő végéhez viszonyítva is további 1,7%-os drágulás prognosztizálható az európai ingatlanpiacon. Annak ellenére is, hogy a koronavírus a világ minden országának gazdasági szektorán rajta hagyta bélyegét – igaz, más-más mértékben.

A V4 országokban is növekedés volt tapasztalható

A legmagasabb áremelkedés Luxemburgban (+17%) volt megfigyelhető idén év elején a 12 hónappal korábbi adatokhoz viszonyítva, de Dániában, Litvániában, Csehországban és Hollandiában is 10% feletti volt ez a mutató az Eurostat jelentésében. A Visegrádi Négyek közül nem csak a csehek (11,9%), de a lengyelek is megelőzik hazánkat a piaci fejlődésben: míg Lengyelországban +7,2%-os volt az árváltozás 2020 első negyedévéhez képest, addig Magyarországon +4,6%, Szlovákiában pedig ennél is mérsékeltebb, 2%.

Mennyi az annyi?

Európa egészét vizsgálva, a magyar ingatlanpiac a középmezőny végén helyezkedik el az „árversenyben”

– kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

Albérletek

Az albérletekért átlagosan 150.000 forintot kell fizetni havonta, egy belvárosi lakást pedig 850 ezer – 1 millió forint közötti négyzetméteráron lehet megvásárolni Budapesten. A Numbeo legfrissebb statisztikája** szerint Horvátországban és Észtországban közel azonos árszínvonallal lehet számolni, ennél olcsóbban viszont olyan államok fővárosaiban lehet lakást vásárolni, mint San Marino, Szerbia, Ukrajna, Románia vagy Görögország. Méretarányosan a legkisebb összeget (242.000 Ft/m2) a török ingatlanokra lehet költeni.

Kiugró értékek

A szakember hozzátette:

A TOP3-ban az Egyesült Királyság, Franciaország és Luxemburg szerepel – leszámítva Monacót, ahol olyan kiugró értéken (26,3 millió Ft/m2) kelnek el az ingatlanok, hogy összehasonlíthatatlan a többi ország adatával.

• Londonban több mint 4,5-szer nagyobb befektetést igényelhet egy lakásvásárlás, mint idehaza, de a párizsi árak is közelítenek ehhez a szinthez.
• A szigetországban egy belvárosi, átlagos méretű ingatlanért – átszámítva – közel 250 millió forintot kellene fizetni, és a franciáknál is mindössze csak 10-12 millió forinttal alacsonyabbak az átlagárak.
• Luxembourgban is 4 millió forint feletti négyzetméterárral kell kalkulálni, de egy 50 m2-es lakásra már „csak” 212 millió forintot kell költeni.
• Fővárosunknál még – többek között – Bécsben, Rómában, Pozsonyban és Vilniusban lehetne drágábban ingatlanba fektetni.

Az összehasonlítást azonban nem szabad csak az árak mentén végezni, hiszen a lakosság jövedelmi helyzete is más-más az adott országokban, ami jelentősen befolyásolja a lakásárak alakulását Európa egyes részein a vizsgált időszakban.

*  https://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/11563171/2-08072021-AP-EN.pdf/39932480-e814-0a7f-8687-3563ffb9f53a?t=1625733931086
** www.numbeo.com