A hazai lakosság fele egyáltalán nem rendelkezik nyugdíjmegtakarítással, a fiatalabbak körében pedig még rosszabb ez az arány – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. kutatásából. Ami némi optimizmusra ad okot ellenben, hogy már minden nyolcadik felnőttkorú havi 10.000 forintot meghaladó összeget tesz félre, és minden tizediknek van nyugdíjbiztosítása. További érdekesség, hogy míg a huszonévesek háromnegyede lakik a „mamahotelben”, addig a fiatalabb generáció tagjainak csak egyharmada támogatja anyagilag nyugdíjaskorú rokonait.

Mennyit és milyen arányban teszünk félre?

Az OECD adatai[1] szerint 2008 és 2017 között a magyar háztartások nettó megtakarítási rátája megduplázódott, a nettó jövedelem 3,66 százalékáról 7,35 százalékára emelkedett, és ezzel hazánk a felső egyharmadba került az uniós országok rangsorában. A CIG Pannónia ebből kiindulva azt vizsgálta legfrissebb, nyugdíjkorhatárnál fiatalabb felnőttek körében országos, reprezentatív kutatásában, hogy a magyar lakosság milyen arányban és mennyit tesz félre nyugdíjas éveire.

A 25-29 éves korosztály nem tudatos

A felmérés során az összes megkérdezett fele, a 25-29 éves korosztály pedig több mint háromnegyede állította, hogy semmilyen nyugdíj célú megtakarítással nem rendelkezik.

A megkérdezettek 40 százaléka vallotta azt, hogy spórol időskorára, közülük legtöbben (14,6 százalék) önkéntes nyugdíjpénztári tagok[2], és minden tizedik válaszadó rendelkezik nyugdíjbiztosítással.

Az internettől várjuk a válaszokat

A havi összegeket tekintve a megtakarítók fele 1.000 Ft és 10.000 Ft között tesz félre nyugdíjra, míg negyedük 10.000 Ft és 20.000 Ft között spórol. Ami a pénzügyi ismereteket illeti, amennyiben nyugdíjjal kapcsolatos ügyekben szeretnének tájékozódni, akkor azt a választ kapjuk, hogy:

A megkérdezettek közel fele az interneten böngészik válaszok után, ám 21 százalék kifejezetten elzárkózik, nem tájékozódik, nem érdekli őket a téma.

A „mamahoteles” generáció dolgai

Tipikusan 21. századi jelenség az úgynevezett „mamahoteles” generáció, amelynek jellemzően huszonéves tagjait úgy támogatják szüleik, hogy a családi fészekben maradhatnak, így nem kell lakhatásra költeniük.

• Az Eurostat 2018-as statisztikái[3] szerint a magyar fiatalok több mint háromnegyede ilyen.
• Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy a nyugdíjas korúakat hogyan segítik a fiatalabb generációk, akkor más eredményeket kapunk.

A megkérdezett nyugdíjkorhatár alattiak több mint fele nem támogatja nyugdíjaskorú rokonait anyagilag, és minden ötödik válaszadó nyilatkozta, hogy alkalmanként ugyan, de próbál segíteni.

• Még kevesebben, a kutatásban résztvevők csupán tizede tud rendszeres anyagi hozzájárulást nyújtani az idős rokonoknak. 2018-ban éves szinten a támogatás mértéke a megkérdezettek közel negyedénél kevesebb mint 50.000 forint volt.

A „küzdelmes” szóval jellemezték a nyugdíjasok életét

A válaszadókat arról is megkérdezték, hogyan ítélik meg egy átlagos magyar nyugdíjas életét. A résztvevők majdnem fele küzdelmesnek tartja azt, negyedük pedig éppen elfogadhatónak.

[1] https://data.oecd.org/hha/household-savings.htm
[2] Ezt az arányt igazolják az MNB adatai is, melyek szerint 1,1 millió nyugdíjpénztár-tag volt 2018 év végén Magyarországon. Forrás: https://www.mnb.hu/letoltes/tajekoztato-penztar-2018q4.pdf
[3] https://ec.europa.eu/eurostat/web/youth/statistics-illustrated