Kövesse Facebook oldalunkat!

A magyarok a nyugdíjjövedelmük több mint felét (54 százalékát) még mindig az államtól várják, de a fiatalok egyre inkább tisztában vannak az állami ellátás határaival – derült ki az Aegon Center for Longevity and Retirement (ACLR) MTI-hez eljuttatott kutatásából.

Hirdetés (x)

A 40-70 százalékos állami hozzájárulásra számítunk

A kutatás adatai alapján a baby boom (a 1970-es évek) idején születettek a nyugdíjjövedelem tervezésénél az állam 70 százalékos hozzájárulására számítanak, az ezredforduló idején született generáció már csak 42 százalékosra, a fiatalabb korosztály egyre inkább tisztában van az állami ellátás határaival.

Öt megkérdezettből kettő úgy vélte:

a növekvő élettartam és a fogyó népesség következtében emelkedő társadalombiztosítási kiadásokat az adók emeléséből kell finanszírozni.

Csak minden tizedik magyar – kevesebben, mint a világátlag – gondolta úgy, hogy az államnak csökkentenie kellene a társadalombiztosítás kiadásait.

A magyar dolgozók alig több mint negyede (27 százalékuk) takarít meg rendszeresen, ami messze elmarad a 39 százalékos világátlagtól. Öt magyarból kettő semmilyen nyugdíjtervvel nem rendelkezik, igaz, csaknem 30 százalékuk tervez nyugdíjcélú megtakarítást, ami jócskán meghaladja a 18 százalékos világátlagot.

KORÁBBAN ÍRTUK

Akár százezer forintnál is több adókedvezményt szerezhetünk az év végéig

Nyakunkon az év vége, ilyenkor megnövekedik az érdeklődés - és ezzel együtt az ügyfélforgalom is - a pénzügyi és nyugdíjtanácsadóknál. A lakástakarék rally után egyre nagyobb az igény a még elérhető különféle állami támogatások, adókedvezmények és adó visszatérítések iránt.

Nyugdíjba mennél 30-40 évesen? Matek az egész: a PANNON-SAFE már kisütött valamit

A mókuskerékből való kiszállás régóta foglalkoztatja a ... nos, nagyjából mindenkit, aki benne van. Egy Észak-Amerikában indult mozgalom van terjedőben Európában is, amelynek több sikeresen idő előtt nyugdíjba vonult tagja hírdeti, hogy néhány – módszereiben egyszerű, betartásában nehéz – alapelv segítségével sok ember számára elérhetővé válhat, hogy az unott, fárasztó munkáját egy kellemes és jobb életre cserélje.

Felkészültségben le vagyunk maradva

A nyugdíj-felkészültséget mutató ARRI pontszám (5,3) alapján Magyarország idén a tavalyi 13. helyről a 14 -re került, amiben annak is szerepe lehet, hogy

a magyarok pénzügyi jártassága – amely feltétele a megvalósítható nyugdíjtervezésnek – a világátlag alatt van.

A kamatokat, a kockázatokat és az inflációt érintő pénzügyi kérdésekre csak a magyarok egynegyede tudott helyesen válaszolni.




A nők jobban szoronganak

A nyugdíjas kor terveit és céljait vizsgáló felmérésből az is világossá vált, hogy

a magyarok sokkal kevésbé bíznak abban, hogy kényelmes idős kort tudnak biztosítani maguknak.

Mindösszesen csupán 22 százalékuk bizakodó, szemben a 29 százalékos világátlaggal. A nők jobban aggódnak a férfiaknál, előbbiek 40 százaléka, utóbbiak 30 százaléka érez emiatt szorongást.

KORÁBBAN ÍRTUK

Adókedvezmények és állami támogatások, ezek maradtak az év végére

Sok ember fejében motoszkál a kérdés, hogy miként tudja majd fenntartani az aktív évek alatt megszokott életszínvonalat nyugdíjas korában. Vajon lesz-e elég fiatal, aki itthon marad, hogy fizesse a nyugdíjjárulékokat és mire elérjük a nyugdíjas korban ne kelljen a gyerekektől támogatást kérni.

A mellrák megtöri a női lelket: Lánchídi Sétával zárult a „Minden Nő Számít!” rendezvény

Az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület 2019. szeptember 29-én (vasárnap) tartotta a „Minden Nő Számít!” rendezvényét, amely a Magyar Tudományos Akadémián tartott szakmai programokat követően a hagyományos, figyelemfelhívó Rózsaszín Lánchídi Sétával zárut.

Újratervezést szorgalmaznak

A nyugdíjrendszerben alapvető paradigmaváltást szorgalmaz az Aegon Center for Longevity and Retirement.

  • A nyugdíjrendszerek újratervezésének az ajánlás szerint része kell, hogy legyen az állam és a munkaadók együttműködése, az egyén takarékoskodása és felelőssége, valamint a közösségek szerepe.
  • A nyugdíjrendszerek esetében a kormányzatok, a munkaadók és az egyének közötti együttműködés a világon mindenhol központi szerephez jut – világított rá a jelentés.
Hirdetés (x)