Kövesse Facebook oldalunkat!

A pillangóhatás vagy más néven pillangóeffektus kifejezést a káoszelméletben használják. Az alap tézis szerint egy dinamikus rendszerben, ha apró változtatásokat indítunk, akkor megváltoztathatjuk a rendszer hosszú távú működését. “Ahhoz, hogy a szervezetek a digitális transzformáció felgyorsulását követően képesek legyenek informatikai rendszerüket felkészíteni a legújabb kihívásokra, a digitális pillangóhatás 5 alapelvét kell szem előtt tartaniuk.” – javasolja Balogh Zsolt, a Liferay közép- és kelet-európai régiójának vezetője.

A COVID-19 globális járvány hatása nemcsak iparágakat írt át, hanem a korábban fejlettnek vélt informatikai rendszerek, architektúrák és szervezetek állapotát is. Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél bizonyos technológiai hátrány volt tapasztalható, de a pandémia hatására gyorsítaniuk kellett rendszereik fejlesztésében, előfordulhatott, hogy hirtelen több energiát kényszerültek fordítani infrastruktúrájuk javítására. A kapkodásnak pedig az lett az eredménye, hogy költségkímélő megoldásként gyengébb architektúra mellett voksoltak a döntéshozók, vagy az agilis rendszerek helyett, inkább a hagyományos elven működő technológia mellett kötelezték el magukat.

A sietségnek pedig további hátulütői is lehetnek a jövőben, mint például a folyamatok átláthatatlansága vagy a kommunikációs csatornák adatmegosztásának nehézkessége.

– magyarázza Balogh Zsolt.

A Liferay összegyűjtötte azokat a tapasztalatokat és alapelveket, amelyeket érdemes figyelembe venni, ha egy szervezet gyors ütemben szeretné modernizálni infrastruktúráját, és humán erőforrás-működését.

1. Értsük meg a technológiát

Például az egyik ügyfelünknél a döntéshozók az automatizált biztonsági végrehajtási mechanizmusok és alkalmazás-programozási felületek (API) mellett szavaztak, így gyorsan tudta az informatikai csapat az új szoftverek integrálását elvégezni.

– szemlélteti Balogh Zsolt.

Úgy véli, hogy ezzel szemben a legtöbb vállalatnál az tapasztalható, hogy inkább a manuális mechanizmusok mellett döntenek, amivel nagyobb valószínűséggel tudnak emberi hibákat generálni. Ha a menedzsment megérti az automatizálásban rejlő előnyöket, és ehhez mérten választja ki az ügyfélkiszolgáló platformokat, akkor sokkal kevesebb hibát kell majd kiküszöbölni a fejlesztő csapatnak.

Hasznos tipp!

  • Érdemes a cégnél a döntéshozó vezetőket is kiképezni az aktuális technológiai megoldásokból és nemcsak az informatikai csapatnak biztosítani az informatikai tudásmegosztást.



2. Használjuk a saját erőforrásainkat

Erre jó példa, amikor egy pénzintézet a saját informatikai gárdáját vonta be ahhoz, hogy felépítse a bank digitális élményplatformját, amelyen keresztül kiszolgálta ügyfeleit. Ezzel a lépéssel kihagyhatóvá vált a beszállítói kör, s legalább három felesleges platform módosítást sikerült elkerülni.

– magyarázza Balogh Zsolt.

Plusz eredmény, hogy a beruházás nem járt jelentős költségekkel. Miután a technológiai döntéseket gyakran a beszállítók és az üzletileg érdekelt felek hozzák meg, gyakran felesleges költségek keletkeznek.

Hasznos tipp!

  • Érdemes az informatikai és üzleti osztályokat együttműködésre bírni a fejlesztések során. A csapat munka során több tapasztalat és humánerőforrás vethető be.

3. Fektessünk többet a legjobb embereink megtartásába

Újabb, a bankszektorból kiemelt példa, amikor egy hitelintézet új toborzási munkafolyamatot hozott létre. A HR csapat a megszerzett készségek elemzésére kialakított Dreyfus-modellt használta fel, amely az oktatás és az operációkutatás területén alkalmazott modell. A módszertan segítségével a legtehetségesebb szakemberekre és képzésükre fókuszálhattak.

– ismerteti Balogh Zsolt.

A módszer hatékonyságát alátámasztja az amerikai McKinsey tanácsadó cég kutatása is, miszerint egy szakértő fejlesztő nyolcszor olyan produktív, mint egy kezdő. Ha figyelembe vesszük az elmondottakat, akkor érdemes lenne egy olyan egyvelegre összpontosítani, ahol együttesen jelen van a DevSecOps gyakorlat, azaz a szoftverfejlesztés, az operációs rendszerek, a biztonság, az üzletmenet-folytonosság, a szoftver minőség, illetve a tehetséges szakemberek, az automatizált munkafolyamatok egységessége.

Hasznos tipp!

  • Hozzunk létre olyan komplex értékelő rendszereket, amelyekből kiolvasható, hogy a kulcsemberek milyen készségekkel rendelkeznek, s melyek azok a területek, amelyek érdemes fejleszteni. Toborzás során alakítsunk ki olyan programokat, amelyek a legjobb szakemberek fejlesztésére épül.



4. Tervezzük meg a modularitást, a rugalmasságot és az integrációt!

Egy vállalatnál gyakori eset, hogy a korábbi rendszereket toldozgatják-foltozgatják. Az ilyen típusú “örökölt” rendszereket kell majd később integrálni az új rendszerekhez. Ez az átállás azonban sok fejtöréssel járhat.

Hasznos tipp!

  • A megörökölt rendszereknek is képeseknek kell lenniük a frissítésre. Érdemes modulárisan építkezni, hogy rugalmasan történhessen az integráció.

5. Összpontosítsunk a felhasználói élményre

A felhasználók ma már lubickolhatnak a digitális élmény-gazdaságban, s az ebből élményhalmazból kinyert adatok mára kincset jelentenek a vállalatoknak. Azonban ahhoz, hogy a cégek megszerezhessék a pozitív érzésekből, érzelmekből és emlékekből álló adatbázisokat, versenyezniük kell a vásárlók figyelemért és az idejéért. Ha egy ügyfél azt érzi, hogy feleslegesen lopják az idejét, nagyon gyorsan el fog fordulni a szolgáltatótól. Ezért vált fontossá, hogy egyre nagyobb hangsúly helyeződjön a felhasználói vagy vásárlói élmények fejlesztésére, az UX (User Experience – felhasználói élmény) és az MX (More Experience – több tapasztalat) elvek elsajátításával.

Ahhoz, hogy egy vállalat digitális élményplatformja képes legyen maradandó élményeket szolgáltatni ügyfelei számára, a szervezet részlegei közötti csapatmunkára van szükség: biztosítani kell a megfelelő az alkalmazási környezetet a vásárlói élmények (Customer Experience – CE) felépítéséhez, át kell gondolni a felhasználói élmények fejlesztésének módszertanát, amit bővíteni kell még több tapasztalattal (MX). Ezeknek az elemeknek az együttesével lehet maradandó emlékeket szolgáltatni a digitális élmény-gazdaságban.

– erősíti meg Balogh Zsolt.

Hasznos tipp!

  • A felhasználói élmény-szolgáltatás a digitális transzformációnak köszönhetően szinte minden iparág szempontjából kulcsfontosságú tényezővé vált.

Azok a vállalatok, amelyek kihasználják az élményplatformok kínálta lehetőségeket, a fejlesztéseket saját erőforrásból és átgondolt stratégia mentén oldják meg, nemcsak csökkenthetik költségeiket és kapkodás nélkül képessé válnak felzárkózni az állandóan változó fogyasztói elvárásokhoz, hanem ügyfeleiket is az elsők között nyerhetik meg.

– hangsúlyozza Balogh Zsolt.

Hirdetés (x)

Tetszett a cikk?
Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

Szimpatikus számodra a Biztosító Magazin?
KÉRJÜK, HOGY TÁMOGASD A MUNKÁNKAT!
A színvonalas tartalmak előállítása és a szerkesztőség napi működtetése az online kiadványok esetén is igényel anyagi ráfordításokat. Ezért bátorkodunk, most a tisztelt olvasókhoz fordulni, hogy felajánlásaikkal támogassák munkánkat.

A Biztosító Magazin küldetése, hogy elősegítse Magyarországon a biztosítási tudatosság növekedését, valamint, hogy platformot teremtsen a szakmában dolgozó kollégák személyes márkájának építésére.

Ha neked, is fontosak ezek az értékek, akkor kérjük, hogy támogass minket! Kis összegnek is örülünk és hálásak vagyunk érte.
BIZTOSÍTÓ MAGAZIN A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN
Facebook CSOPORTUNKBAN szakmai témákat vitatunk meg, Facebook OLDALUNKON pedig értesülhetsz a legfrissebb hírekről. Kövesd a Biztosító Magazint a közösségi média oldalakon is!

Ne maradj le semmiről...