Ma már egyáltalán nem mondható, hogy a lakosság nyugodt lenne nyugdíja felől. A 18-29 éves korosztály arra készül, hogy anyagilag segítse nyugdíjas szüleit.

Egyre idősebb a társadalom

A KSH adatai szerint 2018 második negyedévében több mint 2,7 millió fő volt a gazdaságilag inaktívak száma, és bár a gazdaságilag aktív társadalom nő, az úgynevezett időskori függőségi ráta így sem mérséklődik: az aktív korúakra jutó időskorúak száma tavaly megközelítette a 28 százalékot , ami azt jelenti, hogy:

1000 aktív korú felnőttre csaknem 280 65 éves és annál idősebb nyugdíjas jut, ez az arány pedig az előrejelzések alapján folyamatosan emelkedni fog.

Nyílik az olló

Bár 2012 óta növekvő tendenciát mutat a magyar átlagnyugdíj összege: 2017-ben még így is csak nettó 124 ezer forint volt az ellátás átlagos havi mértéke , amely azonban még mindig jelentősen elmarad – átlagosan 37%-kal alacsonyabb – a tavalyi átlagkeresettől, ami a nettó 197.500 forint volt.

Ha csak arra gondolunk, hogy a nyugdíjba vonuláskor az átlagokat tekintve is összébb kell húzni a nadrágszíjat, és azzal nem is tervezünk, hogy elöregedő társadalmunk egyre nagyobb terhet ró az aktív keresőkre, ami miatt csökkenhetnek majd a nyugdíjak, akkor is érthető, ha a fiatalok már most azzal terveznek, hogy a jövőben anyagilag támogatniuk kell majd nyugdíjas szüleiket.

Többen, többet és gyakrabban adnának a fiatalok

A Generali friss kutatásának eredményei alapján a megkérdezett felnőttek több mint fele tervezi támogatni nyugdíjas szüleit, ötödük pedig már jelenleg is támogatja őket.

• A szüleiket támogatni tervező felnőttek közül is kiemelkedik a 18-29 éves fiatal felnőttek korosztálya, akiknek több mint 70 százaléka tervez anyagi hozzájárulást. Ugyanez az arány a 30-59 éves korosztályban alig 50%.
• A két korcsoportban nemcsak a támogatásra való hajlandóság, hanem a támogatás rendszeressége és összege tekintetében is jelentős különbség van: míg a 18-29 évesek korosztálya a havi rendszeres támogatást preferálná, és átlagosan 29.800 forintot szánna erre a célra, a 30-59 éves korosztály 19.600 forintot tartana reálisnak, csaknem 40 százalékuk pedig a havi rendszeres támogatás helyett inkább az alkalmankénti támogatás mellett döntene.

„A nyugdíjak jelenlegi összege miatt is egyre nagyobb szükség mutatkozik a nyugdíjas szülők anyagi támogatására. Bár a kutatásunk eredményei azt bizonyítják, hogy a fiatalabb generáció nyitott a szülei megsegítésére, érdemes időben gondolni a jövőnkre. Időben megkötött nyugdíjbiztosítással jelentős megtakarítást halmozhatunk fel, ami nagyobb anyagi biztonságot jelent, mintha kizárólag a gyermekünk hozzájárulására támaszkodnánk, így nagyobb anyagi biztonságban tölthetjük a jól megérdemelt pihenésünket, és ez a nagykorú gyermek számára sem jelent anyagi terhet”.

– mondta Schaub Erika, a Generali Biztosító személybiztosítási igazgatója.