Évente átlagosan több tucat helyen gyulladnak ki a hatalmas berendezések. Az idei szezon is veszélyesen alakul, a statisztikák szerint megszaporodnak az ilyen tűzesetek, ha csapadékos a nyár. A szárítótűz azonban megelőzhető, ebben segít a gazdáknak a katasztrófavédelem és egy magyar agrár startup, a Videokontroll.

A mezőgazdasági betakarítási munkákkal összefüggő káresetek megelőzésére készíti fel a gazdákat országszerte a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága.

Nagy károkat tud okozni…

A hatóság kiemelt hangsúlyt fektet a terményszárítókban kialakuló tűzesetek megelőzésére, amelyek bár a mezőgazdasági tűzesetek számához képest csekély, ám kárérték tekintetében meghaladják az összes többi tűz által okozott kárt.

A katasztrófavédelem minden évben felkészül a lehetséges terményszárító tűzesetekre, és tájékoztatják a gazdálkodókat is a fennálló veszélyről. A tájékoztatás és a megelőzés terén már öt éve működnek együtt a Videokontroll szárító felügyeleti rendszert kifejlesztő magyar agrár startuppal, amely a szemestermény-szárítók szakmai díjakkal elismert hazai szakértője.

„A terményszárítás tűzveszélyes technológiai folyamat, de kordában tartható, ha kontrolláljuk a folyamatot és a tűzveszélyt fokozó tényezőket felderítjük, majd műszaki beavatkozással korrigáljuk. A Videokontroll által rögzített adatok felhasználásával a szárítási folyamat szoros kontrollja mellett a szárítók diagnosztizálása is elvégezhető, így a feltárt, fokozott tűzveszélyt jelentő helyzetek kiküszöbölésére valóban mód nyílik”

– mondta Speiser Ferenc, a Videokontroll-t gyártó és telepítő cég ügyvezetője.

Az agrár startup egy kiadványt is készített, ami segíthet a gazdaságok szakembereinek bizonyos helyzetek beazonosításában, a tűz elleni védekezésben.

Több a szárítótűz, ha csapadékos a nyár és az ősz

A szakember kiemelte: a szárítótűz jeleit érzékelve a leghatékonyabb védekezési módszer a szárító azonnali kiürítése, majd ezt követően az izzó darabok oltása már a térbetonon. Ilyen esetben a kiérkező tűzoltóknak már csak az esetlegesen a szárítóban maradt izzó gócokkal kell foglalkozniuk, a sikeres tűzoltások száma növekedhet!

Ha tűz üt ki a szárítóban, a késlekedés milliókkal növelheti a kár mértékét.

Ha a leürítést a kiérkező tűzoltók kezdik meg, az már késő

• A későn megkezdett, vagy lassú leürítés sok esetben még ront a helyzeten, mert az izzó összeégett darabok lejjebb is meggyújtják a terményt, még nagyobb kárt okozva.
• A gyors leürítés sok esetben nehézkes, van olyan gyártmány, ahol 12 db csavarral rögzítették a leürítő ajtót, ami három méter magasan van, a kinyitása balesetveszélyes.
• Sok szárító épült gyorsleürítő nyílás nélkül is az országban, pedig az azonnali leürítés a leghatékonyabb megoldás tűz esetén.
• A tulajdonosnak gondoskodnia kellene a személyzet felkészítéséről, gyakoroltatva, hogy mit kell tenniük vészhelyzetben.
• Ezt nem kötelező jelleggel, hanem ésszerűségi alapon. Így kiderülhet, hogy mi akadályozza a valóban gyors leürítést.
• A terményváltások között időt kell adni a személyzetnek, hogy a tornyot kitakarítsa és átvizsgálja a hideg és meleg oldalról egyaránt, mert a légcsatornák takarásában lévő fennakadt terményt csak így lehet meglátni.

Szakmai segítség a katasztrófavédelemnek

A katasztrófavédelem részére tartott tájékoztatókkal az ország területén bekövetkezett esetek ismertetésén keresztül szakmai segítséget nyújthat az RS Bta Videokontroll fejlesztője.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál a terményszárítók tüzeivel kapcsolatban oktatási anyag áll rendelkezésre, melyet az elsődlegesen beavatkozó készenléti szolgálatot ellátó állomány megismer, feldolgoz, elsajátít. Az oktatási anyag tartalmazza a terményszárítók tüzeinek oltásával kapcsolatos taktikai ismereteket és a beavatkozás szabályait. A képzési tervbe helyismereti foglalkozás is betervezésre kerül, melyen az adott területen található szárítók közül egy-egy megismerését is magában foglalja

– mondta Cseresznyés Dániel tűzoltó főhadnagy, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.