A biztosító társaságok által, gyakorlatilag az elmúlt évezredben bevezetett informatikai rendszerek az elmúlt néhány évben teljesen elöregedtek, cserére szorulnak. A sorozatos toldozgatásokkal és ráfejlesztésekkel ma már nem lehet lényeges versenyelőnyt elérni sem termékfejlesztési gyorsaságban, sem hatékonyságban sem az értékesítés területén. Új alaprendszerekre van tehát szükség, olyan megoldásokra, amelyek képesek megfelelni a digitális generációk igényeinek és remélhetően a jövőben is versenyképesek lesznek még jó pár évig. Az ügyfelek részéről hatalmasok az elvárások a biztosítók felé, aminek fő oka, hogy más iparágakban – telekommunikáció, bankrendszer, kereskedelem stb. – már lényegesen előrébb tart a digitalizáció. A Biztosító Magazin olvasóinak Székely Sándor, a DBX Kft. ügyvezetője ad összegzést a helyzetről.
Mi jelenti a szűk keresztmetszetet ma a biztosítók által használt informatikai rendszerek tekintetében?
A legtöbb biztosítónál valamilyen régről örökölt – vagy egyedileg fejlesztett – alaprendszer működik, ezeket nevezik core rendszereknek vagy legacy rendszereknek. A hazai biztosítók ezeket még vagy valamilyen anyavállalattól kapták meg, vagy a 90-es évek során fejlesztették idehaza. Külső ránézésre klasszikus karakteres képernyőt kell elképzelni, ami hasonló a régi DOS-os rendszerek megjelenéséhez. Ezek leggyakrabban IBM mainframe vagy IBM as400 alapú rendszerek. Ezek mellett persze vannak modernebb kinézetúek is, amelyek Windows-ra épülnek, úgynevezett „vastag klienses” vagy „telepítős típusú” rendszerek.
A legtöbb legacy rendszer közös jellemzője, hogy nem tudnak kinyílni az internet felé, nem tudnak nonstop működni.
Ezek a rendszerek annak idején még úgy lettek kitalálva, hogy míg napközben dolgoznak bennük az ügyintézők, addig este, a műszak végén „bezárnak” és megtörténik a napi zárás; a zárás ideje alatt pedig nem mehetnek üzleti tranzakciók. Technológiájukból adódóan ezek a rendszerek sajnos nem köthetők rá az internetre, nem köthetők össze a külvilággal.
Hogyan lehet átlépni ezen a szűk keresztmetszeten? Mennyire lesz áthidaló vagy épp tartós egy-egy IT megoldás?
A kétezres években megjelent az igény a külvilág részéről, az online biztosítás kötési lehetőségek iránt. Az olyan cégek, mint például a Netrisk felismerték ezeket új trendeket és lehetővé tették a felhasználók számára, hogy éjjel vagy hétvégén is tudjanak biztosításokat kötni, amíg a biztosító társaságok legacy rendszerei zárva vannak.
Ezt úgy lehetett megoldani, hogy az alaprendszer mellé külső rétegeket kezdtünk el építeni, ami 0-24 órában működik és elérhető az internet felől is.
Ezek a rendszerek kvázi „eljátszották” a külső partnerek felé, hogy ők a biztosítók core rendszerei, viszont a biztosítói rendszerekbe csak nappal tudtak valós időben „bekérdezni”. Egyszóval ettől még nem született új rendszer, csak a régi alá lett rakva egy „mankó”. A sok szatellit rendszer, amit mankó jelleggel raktunk a core rendszerek köré, nagyon megdrágította az új termékek és folyamatok bevezetését. Nem elég a core rendszerekben fejleszteni, hanem a szatellitekben is párhuzamosan meg kell csinálni a fejlesztéseket.
Mi az, ami nem számít mankónak? Milyen lényegesebb elvárások vannak ma egy biztosítói alaprendszerrel kapcsolatban?
Haladni kell a korral. Ma már egyre erősebben jelentkezik az igény arra, hogy a biztosítók alaprendszerei a külvilág felől – a hét minden napján, 0-24 órában – elérhetők legyenek. Az MNB biztosítási jövőképében például azt olvashatjuk, hogy 5-10 éven belül minden második értékesítés már valamilyen innovatív csatornában fog történni.
A biztosító társaságok rendszereit az ügyfelek közvetlenül fogják majd használni. Egy másik nagy kibontakozó világtrend a B2B2C alapú értesítés, aminek lényege, hogy már nem az okmányirodában ülő biztosítási tanácsadó próbálja eladni az ügyfélnek a kötelező biztosítást, hanem amikor a banknál – vagy a lízingcégnél – meghitelezünk egy járművet, abba már bele lesz építve a védelem. Olyan alaprendszerre van tehát szükség, amely támogatja ezeket az újfajta értékesítési módszereket.
A fiatalokat nem érdekli a biztosítás. Nem akarják megérteni a lényegét, sőt tudni se nagyon akarnak róla. Mobil készüléket akarnak venni és eközben annyi idejük van, hogy egy pipát betegyenek a biztosítás szó mellé.
Ezen túlmenően a fiatalabb generáció tagjai még kapcsolatot sem nagyon akarnak tartani a biztosítóval, ezt átveszi helyettük a köztes partner, a bank, a lízingcég vagy épp az autószalon. Ez fogja valószínűleg meghódítani a világot.
Hogy reagált a DBX ezekre a piaci kihívásokra?
Mi egy olyan biztosítói alaprendszert fejlesztettünk, amely teljes mértékben megfelel ezeknek a piaci kihívásoknak, azaz nincs zárási időszaka és a hét minden napján elérhető a cégen kívülről is.
A megöröklött, régi informatikai rendszerek és a jövőbeli trendek találkozásánál szokott a DBX belépni a képbe. Összekapcsoljuk a biztosítói ökoszisztéma résztvevőit – biztosítót, alkuszt, partnert és ügyfelet – a nap 24 órájában.
Az általunk fejlesztett MOBY rendszer 0-24 órában képes kommunikálni a külsős rendszerekkel, el lehet érni az internet felől, csak hogy a legfontosabbakat említsük. Emellett lehetővé válik, hogy különféle natív módon digitális biztosítási termékeket hozzunk benne létre, sőt lényegesen felgyorsul a biztosítói termékfejlesztés is.
Milyen piaci tapasztalataik vannak a MOBY-val?
Megrendelőink visszaigazolták az elképzeléseinket. A fiataloknak szóló niche termékek fejlesztéséhez előszeretettel használják partnereink a MOBY-t, gondolok itt a mobiltelefon biztosításokra, a kiterjesztett garancia biztosításokra, a bankbiztosítási termékekre, illetve a csoportos biztosításokra. Ezek mind olyan termékek, ahol gyorsan kell a változásokat adaptálni és külső partnerekkel vannak kapcsolatban. A MOBY ezekben az esetekben jóval hatékonyabb a legacy rendszereknél. Jelenleg több magyar biztosító, valamint alkuszcég használja a rendszerünket. A MOBY architektúrája lehetővé teszi, hogy a rendszer nyitva lehessen az internet felé is úgy, hogy eközben az IT biztonság nem csökken.
Néhány biztosítási startup a magyar piacon a már említett újfajta értékesítési technikával dolgozik, illetve niche piacra is fókuszál. Mit gondol, mikorra várható, hogy berobbannak ezek az új trendek?
A MOBY által kínált megoldás a jövőt szolgálja ki. A nagy volumenű, klasszikus lakossági termékeket a biztosítók még ki tudják a régi architektúrával szolgálni. Ha viszont gondolni akarnak a jövőre is, el akarják vetni azokat a magvakat, amik majd 5-10 év múlva fává terebélyesednek, akkor érdemes elindulni a natív digitális termék képességek felé.
A MOBY-ban könnyen lehet új terméket létrehozni és a piacra vinni. A biztosító ezt követően validálhatja a terméket piacon, ha beválik akkor megtartja, ha nem akkor pedig „kidobja” – különösebb fájdalom és áldozat nélkül. Ez a fajta megközelítés viszont még annyira új, hogy ügyfeleinknek is tanulniuk kell, hogy például úgynevezett „termék kezdeményeket” (minimal viable product) hozzanak létre, amivel utána kísérleteket folytatnak. Többen már elindultak ezen az úton. Bízom benne, hogy a jövő az övék lesz.
Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!
KÉRJÜK, HOGY TÁMOGASD A MUNKÁNKAT!
A Biztosító Magazin küldetése, hogy elősegítse Magyarországon a biztosítási tudatosság növekedését, valamint, hogy platformot teremtsen a szakmában dolgozó kollégák személyes márkájának építésére.
Ha neked, is fontosak ezek az értékek, akkor kérjük, hogy támogass minket! Kis összegnek is örülünk és hálásak vagyunk érte.
