A biztosítási piac szereplői egyre feszültebb figyelemmel követik a távoli ügyfél-átvilágítás szabályozásáról szóló híreket. Változott a Pénzmosás és terrorizmus elleni törvény, az MNB idevonatkozó rendelete, és a digitális állampolgárságról szóló törvény sem hagyja értintetlenül az online ügyintézés kereteit. A közvetett átvilágítás lehetőségei több ponton is módosulnak, a jó hír, hogy a biztosításközvetítők és alkuszok számára némelyik kifejezetten kedvező módon.
A változásokról Dr. Kósa Ferenc ügyvédet, a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség Egyesület elnökét kérdezte a Comnica.
Mielőtt belevágnánk, tisztázzuk, mi a különbség az ügyfélazonosítás és az ügyfél-átvilágítás között.
Az ügyfél azonosítása az ügyfél-átvilágítás első lépése, melynek során a biztosító, a tanácsadó vagy az alkusz megállapítja, hogy az ügyfél valóban az-e, akinek mondja magát – vagyis azonos-e azzal a személlyel, akinek az adatai a személyazonosító okmányában szerepelnek.
Az ügyfél-átvilágítás jóval több az azonosításnál. Ennek során további információk beszerzése is szükséges, a Pénzmosás és terrorizmus elleni törvényben (Pmt.) és a szolgáltató belső szabályzatában, illetve kockázatértékelésében meghatározottak szerint. Így például az, hogy az ügyfél saját nevében jár-e el, ha nem, akkor kiében, annak ki a tényleges tulajdonosa, és ő, illetve a képviselt személy vagy annak tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek, vagy azzal egy tekintet alá eső személynek minősül-e.
A jogszabályok értelmezéséhez azt is tudnunk kell, hogy mi a különbség a közvetett és a közvetlen ügyfél-átvilágítás között…
A közvetlen ügyfél-átvilágítás azt jelenti, hogy a szolgáltató ügyintézője valós idejű kép- és hangátvitelt lehetővé tévő auditált elektronikus hírközlő eszközzel, például élő videóhívásban, navigálja végig az ügyfelet az átvilágítás folyamatán.
A közvetett átvilágítás automatizálható, nem valós időben zajló folyamat, melyen az ügyfél “önkiszolgáló módban”, ügyintéző segítsége nélkül haladhat végig. Ilyen például az okos telefonos szelfis és okmányfotós vagy az e-Személyi kiolvasást szelfivel és okmányfotóval kombináló átvilágítás.
Az átvilágítást végzőnek mindkét esetben alkalmaznia kell a személyes ügyfél-átvilágításra irányadó, a Pmt. szerinti belső szabályzatában meghatározott általános eljárásrendjét. Ezen túlmenően rendelkeznie kell az ügyfél-átvilágításhoz alkalmazott auditált elektronikus hírközlő eszközzel vagy rendszerrel, és az elektronikus ügyfél-átvilágításra vonatkozó kiegészítő belső szabályzattal.
Hogyan változott a Pmt. ügyfél-átvilágításról szóló részre?
A Pmt. kibővült a 17/A. §-al, amely előírja a Pmt. 3. § 28. pontjában felsorolt összes szolgáltatónak – többek között a hitelintézeteknek, biztosítóknak, alkuszoknak, pénzügyi szolgáltatóknak, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményeknek, önkéntes kölcsönös biztosítópénztáraknak, pénzváltóknak –, hogy 2025. január 01. napjától kötelező lesz a magyar lakcímkártyával rendelkezők számára lehetővé tenniük, hogy az ügyfél igénye esetén az ügyfél-átvilágításra a szolgáltató által üzemeltetett biztonságos, védett, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján kerüljön sor.
Hogyan változnak a távoli ügyfél-átvilágítás gyakorlati lehetőségei?
A legfőbb változás egyrészről, hogy 2025. január 1-től a Központi Azonosítási Ügynök rendszerében (KAÜ) már csak az Ügyfélkapu+ és a Digitális Állampolgárság Program eAzonosítás funkciója marad, miközben a “sima” Ügyfélkapu, az e-Személyi bejelentkezés, a telefonos és az arcképes (videós) azonosítás megszűnik.
Ugyanakkor 2024. július 1. óta a KAÜ-höz már bármilyen piaci szereplő csatlakozhat, megszűnik a korábban a 26/2020. MNB rendelet 13. §-ában foglalt korlátozás, vagyis elméletileg a szolgáltató közvetlenül csatlakozhat a KAÜ-höz.
Hogyan végezhetnek a biztosítók, közvetítők és alkuszok közvetett ügyfél-átvilágítást?
A szolgáltatók a közvetett elektronikus ügyfél-átvilágítást négyféleképpen végezhetik el:
- KAÜ igénybevételével;
- eSzemélyivel és chipes útlevéllel: azaz elektronikus tárolóelemet tartalmazó, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványból, az ügyfél azonosításra alkalmas, hiteles természetes azonosító adatok kiolvasásával;
- a DÁP tv. szerinti eAzonosítás igénybevételével, vagy
- egyéb módon, például ahogy fent említettem, önkiszolgáló úton: okostelefonos szelfi és okmányfotó segítségével.
Ez utóbbi esetben azonban az ügyfél tevékenységét az üzleti kapcsolat létrehozásának időpontjától számítva egy évig megerősített eljárásban nyomon kell követni.
Szóba került a DÁP eAzonosítás funkciója. Mi ez, és hogyan rendelkezik a DÁP törvény a használatáról?
Ez egy okostelefonos applikáció, mellyel az ügyfelek bizonyos szolgáltatások –
így például a biztosítások igénybevételéhez is – gyorsan, egyszerűen tudják azonosítani magukat távolról. A DÁP törvénynek megfelelően ezt a lehetőséget 2025. június 1. napjától kötelesek biztosítani a szolgáltatók az ügyfeleiknek.
Ez tehát egy újonnan bevezetendő ügyfél-átvilágítási mód lesz. Mit mond a törvény az eddig használt auditált elektronikus hírközlő eszközökről: az okostelefonos szelfi- és okmányfotóról, az e-személyi kiolvasásról vagy a videóhívásról?
A DÁP törvény ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy az MNB által felügyelt szolgáltatóknak a saját szolgáltatásaik nyújtása során – azonos funkciót betöltő szolgáltatásuk mellett vagy helyett – kell biztosítaniuk az eAzonosítási és eAláírási funkciók használatát ügyfeleik számára. Azaz a DÁP eAzonosítás megoldása mellett szabadon használhatják egyéb auditált elektronikus hírközlő eszközeiket is.
Jól tudjuk, hogy az MNB mindeközben eltörölte a tranzakciós korlátot az ügyfél-átvilágításban?
Igen. A Pmt. változását lekövetve az MNB, a 26/2020. (VIII. 25.) rendeletét felváltó 29/2024. (VI. 24.) új rendeletében eltörli az elektronikus ügyfél-átvilágításhoz rendelt tranzakciós korlátokat.
Ezzel egyrészt törekszik az elektronikus ügyfél-átvilágítást a személyes ügyfél-átvilágítással egyenértékűnek elismerni, másrészről a fentiek alapján a szolgáltatói kockázatértékelést az átvilágítás módjától jogalkotói szinten leválasztani, vagyis a szolgáltatóra bízni, hogy önmagában az ügyfél-átvilágítás (elektronikus) módja hordoz-e további kockázati elemeket. Illetve a d) pont szerinti átvilágítás esetében megerősített eljárásban az ügyfél tranzakcióit egy évig nyomon kell követni.
Kimondhatjuk, hogy a tranzakciós korlát eltörlésével egyúttal bővülnek az okostelefonos szelfis átvilágítás lehetőségei is?
Igen, de fontos különbséget tenni az elektronikus személyazonosítóval (tárolóchipes eSzemélyivel) történő személyazonosítás és az egyszerű szelfis-okmányfotós módszer közötti azonosítás tekintetében.
Az eSzemélyis azonosítás esetén korlátozásmentesen végezhet tranzakciót az ügyfél, míg a szelfis-okmányfotós azonosítás esetében megerősített eljárásban nyomon kell követni az ügyfél tranzakcióit egy évig. Ez azt is jelenti, hogy az ügyfél a szolgáltató kockázatértékelésében foglaltak szerinti küszöbértékig végezhet tranzakciót, illetve bizonyos, a kockázatértékelésben és a belső szabályzatban meghatározott ügyleti megbízásokat felelős vezető jóváhagyásához kell kötni.
Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!
KÉRJÜK, HOGY TÁMOGASD A MUNKÁNKAT!
A Biztosító Magazin küldetése, hogy elősegítse Magyarországon a biztosítási tudatosság növekedését, valamint, hogy platformot teremtsen a szakmában dolgozó kollégák személyes márkájának építésére.
Ha neked, is fontosak ezek az értékek, akkor kérjük, hogy támogass minket! Kis összegnek is örülünk és hálásak vagyunk érte.
