Dr. Sors László: A NAV felgyorsult – Januártól az adóhivatal már szinte mindent lát a cégekről

Januártól szinte mindent lát a vállalkozásokról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A mesterséges intelligenciát is bevető algoritmusok pedig hihetetlen gyorsasággal csapnak le az ismert minták alapján a gyanús üzleti számokra – Dr. Sors Lászlóval, a NAV vezető államtitkárával Kolozsi Gábor, a Haszon Magazin főszerkesztője beszélgetett.

HASZON: Tíz évvel ezelőtt, amikor bűnügyi elnökhelyettessé nevezték ki, azt mondta: feltett szándéka, hogy véget vessen az adócsalás aranykorának. Sikerültek az akkori tervek?

DR. SORS LÁSZLÓ: Igen, a NAV már részben képes erre. Az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint az „áfarés” – a makrogazdasági adatok alapján beszedhető és a beszedett áfa közötti különbség – a 2013-as 21 százalékról 2019-re 6,6 százalékra csökkent, ami jól mutatja: jelentősen változott az adómorál és az adócsalási miliő.

Januártól a NAV minden számlázást digitális formában és valós időben lát. Míg tíz éve például egy adócsaló bűnszervezet évekig tudott működni, mostantól akár napok alatt lelepleződik?

Az online megoldások, a szemléletmódbeli változás, és a digitalizáció miatt jelentősen csökkent a reakcióidő, a NAV felgyorsult. Gyakorlatilag a klasszikus módszerekkel büntetlenül nem lehet már áfát csalni. Az áfa-visszaélések visszaszorítása kulcskérdés. A bűnöző is arra törekszik, hogy minél kevesebb befektetéssel minél nagyobb hasznot érjen el. Ha egy áru az áfa megfizetése nélkül kerül piacra, azt óriási árelőnnyel és nagy haszonnal lehet értékesíteni. Hasonló a helyzet a „feketefoglalkoztatással” is, ahol a járulékok elcsalása okoz kárt az államnak, és jelent jogtalan előnyt a visszaélőknek. Márpedig az adópolitika és a NAV célkeresztjében is az van, hogy a versenyelőnyt azoknak a vállalkozásoknak biztosítsa, akik betartják a jogszabályokat. Akik pedig nem, azokat a kockázatok feltárása után hatósági eszközökkel, minél gyorsabban ki kell iktatni a piacról.

Az adat az új olaj – mondják. És ebből a NAV-nak januártól még sokkal több lesz.

Elképesztő méretű adatvagyon áll már most is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendelkezésére, rengeteg Befellegzett az adótrükköknek KELLENEK-E MÉG KÖNYVELŐK? helyről jön az információ. Idetartozik az onlinepénztárgép-rendszer, az EKÁER (Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer), az Online Számla rendszer, a különböző kifizetői adatszolgáltatások, az adóbevallások adatai, nem is beszélve a nemzetközi információkról. Öszszesen mintegy 7,5 petabájtnyi adatról van szó, ami évek óta exponenciálisan nő. Ez annyi, mint egy 225 évig tartó HD minőségű film adatmennyisége.

Éppen emiatt érik kritikák az adóhatóságot, hogy meg tud-e birkózni a kezelésével. Mi a garancia rá, hogy válófélben lévő házastársaknál senki nem néz rá a férj (vagy feleség) pénzügyi helyzetére, és hogy az üzleti titkok azok is maradnak?

Az aggodalom valahol érthető, de ugyanúgy felmerülhet például akkor is, ha valaki elmegy egy bankfiókba. Minden korszerű digitális rendszernek ugyanazok a problémái lehetnek és minden digitális adatkezelő hasonlóképp próbálja ezeket kivédeni. Egyrészt vannak hazai és uniós törvényi garanciák: kitől milyen adatot kérhetek, kinek adhatom tovább, mit mivel kapcsolhatok össze, meddig tárolhatom. (Megjegyzem, egyedileg azonosítható adatokat még az államigazgatáson belül is csak kivételes esetekben – például nyomozati érdekből, ügyészi jóváhagyással – adhatunk át.) Másrészt van egy precíz, adatkezelést nyomon követő mechanizmus. Minden mozzanatot naplózunk, minden visszakereshető, miközben szigorú az adatokhoz hozzáférést engedő jogosultsági rendszer.

Az amerikai filmekben az FBI informatikai rendszereit támadják előszeretettel a számítógépes „kalózok”, Önöket érte már hackertámadás?

Az elmúlt években többször is előfordultak jellemzően túlterheléses támadások, de ezeknek a NAV sikeresen ellenállt. Egyebek mellett többrétegű tűzfallal, behatolásdetektáló és -elhárító rendszerrel védjük az adatvagyont és ezen túl a Nemzeti Kibervédelmi Intézet is a segít nekünk. Etikus hackereink is vannak, akik folyamatosan keresik a gyenge pontokat.

Fizikailag hol tárolják az adatokat? Magyarországon, valamiféle földalatti bunkerben?

A helyszínt nem árulom el, de annyit mondhatok, a bunker kifejezés nem túlzás. A kiemelt biztonságú, „duplikált” létesítmények az adatvédelem részét képezik. A szerverek Magyarországon vannak, minden adatot egyszerre több helyszínen „mentünk el”, hogy még véletlenül se vesszen el egy se. A NAV több száz különböző informatikai szakrendszerén az adatelemzőkkel együtt több mint 800-an dolgoznak. Most készül az integrált adattárház, hogy amit lehet, azt egy rendszerben, a tárolást és elemzést segítő egységes struktúrában kezeljünk.

Ami nyilván szintén hozzájárul majd ahhoz, hogy az adózókat még jobban tudják ellenőrizni…

Igen, ez a cél. Az elmúlt tíz év alatt kiépültek az ehhez szükséges, integrált platformon működő, automatikus adatszolgáltatási rendszerek, amelyek öntik be az adatokat. Ebből az adathalmazból – mesterséges intelligenciát is igénybe véve – nyerjük ki azokat a mintákat, amelyek nemcsak az ellenőrzést segítik, hanem bemérik a különböző adózói attitüdöket is. Ki jelent valódi kockázatot, ki az, aki csak tévedésből hibázik és ki az, akit támogatni kell a szabálykövetésben. Először csalási típusú mintákkal kezdtük, most adózói életutakat építünk. Azaz tudjuk, hogy melyik adózót mikor és milyen formában kell megszólítani. Egyébként egy gazdasági eseménnyel összefüggésben, alapvetően három dologra vagyunk kíváncsiak: megvalósult-e az értékesítés, a szolgáltatás, arról kiállította-e az eladó a bizonylatot és milyen utat jár be a pénz.

Innen már nem kérdés, mi az ügylet adójogi következménye. A rendszer január 1-jén kiteljesedik: minden számla adata valós időben látható. Hamarosan a központi bankszámla-nyilvántartó rendszerben azt is látjuk majd, kinek hol, hány számlája van, és a központi széfnyilvántartást is a NAV építi ki. Ne felejtsük el, hogy a nemzetközi információk alapján a külföldi bankszámlákat már most is látjuk. Azt mondhatom, a kör bezárul.

A mesterséges intelligencia nagy előnye, hogy az egyre több adatból egyre pontosabb előrejelzésre képes. Milyen mintákat keresnek majd az algoritmusok januártól? Például kapnak kiemelt „digitális figyelmet” a katások a változó szabályozás miatt?

Természetesen, ha valaki katásként egyetlen megbízónak állítja ki a számláit, majd átlépi a 3 millió forintos határt, ne csodálkozzon, ha jelez a gép, és szeretnénk meggyőződni arról, hogy az ezzel járó plusz adóterhet megfizették-e. Tudjuk, hogy az adó mindig sok az adózók számára. Azonban a NAV-ra is piaci szereplőként kell tekinteni. Ez egy 18 ezer fős mamutcég közigazgatási szabályrendszerrel. Az „üzleti terv” lényegében az állam éves költségvetési tervéből adódik, ráadásul a betervezett bevételt papíron előre „el is költik”, a költségvetésben. Ha nem hoznánk a számokat, annak súlyos következményei lennének: intézmények, állami szolgáltatások állnának le. És nem lenne forrása az adócsökkentésnek sem. Eltekintve ebben az évben a járványhelyzet miatti adóbevétel-kieséstől a NAV hozza a számokat. Hadd legyek büszke arra, hogy tíz év viszonylatában ötezerrel kevesebb munkatárssal évről évre több bevételt érünk el és több feladatot látunk el. Ez a figyelemre méltó hatékonyságnövekedés nem ment volna a munkatársaim elhivatottsága és innovatív gondolkodása nélkül. Mindezt természetesen a gazdasági szereplők teljesítménye alapozza meg.

Az adócsökkentés mellett az adózók adminisztratív terheinek mérséklésével is kampányoltak. A 2021 második félévétől tervezett, NAV által készített áfabevallást ugyanakkor aggályok övezik, azt az önrendelkezés csorbulásának tartják egyesek.

Ha kérés nélkül elkészítjük az emberek helyett az szja-bevallást, a választás szabadsága megmarad: jóváhagyhatom, amit a NAV felkínált, de akár bele is nyúlhatok. Sőt, magam is kitölthetem a bevallást. A lényeg, hogy az önadózás rendszerében a bevallóé a felelősség. Mi az adminisztrációt igyekszünk csökkenteni. Abból dolgozunk, amit kapunk. Adatokból. Rátérve az áfabevallásra: egy kiajánlással segítünk a nálunk lévő adatok nyomán. Annak, aki viszonylag egyszerű felépítésű vállalkozást működtet, tűpontosan meg tudjuk mondani, hogy menynyi áfát kell fizetnie, mert az online adatszolgáltatások alapján látjuk, hogy mennyi bevétele és kiadása volt. Tehát ez egy opció, amit okvetlenül ki kell pipálni vagy korrigálni kell. Ismét utalnom kell az önadózásra: mi megmutatjuk, mit lát a rendszer, ám ha van olyan tétel, tényező, amit be kell vallani, de nem jutott el hozzánk, illetve van olyan kedvezmény, mentesség, amit be kell számítani, azt a vállalkozásnak kell hozzátennie. Az áfabevallási tervezet egy szolgáltatás, ami nem kötelező, de annak biztosan segít, aki jó úton jár, és aki megérti, hogy mi a lényeg.

Ráadásul ingyen. Bár újkeletű bölcsesség, hogy ahol semmiért nem kérnek tőlem pénzt, ott én vagyok az áru. Jelen esetben az adataim. Ahogy a NAV egyre több területre lép be a digitalizáció előrehaladtával, az online számlakiállítók, könyvelők, adószakértők, bérszámfejtők munkája is veszélybe kerülhet.

Könyvelőkre, adószakértőkre továbbra is óriási szükség lesz. Ez nem vitatható. Abban, hogy egy feladat változik, nincs semmi rendkívüli, hiszen idővel minden szakma átalakul. A járványhelyzet pedig csak gyorsítja a már korábban beindult digitalizációt, ami a változást generálja. Kevesebb lesz a könyvelők adatrögzítési feladata. Digitális formában, készen kapnak meg sok, számukra szükséges információt. Az ingyenes szolgáltatásokkal ugyanakkor nem váltjuk ki a vállalkozások adózással kapcsolatos döntéseit. Például azt nekik kell eldönteniük, hogy melyik adózási formát választják. Hogy milyen tevékenységbe fognak, hány alkalmazottat foglalkoztatnak, kivel üzletelnek és a többi. A kínálkozó egyszerűsítéseket, kedvezményeket, lehetőségeket, követendő szabályokat és azok változását felgyorsult és komplex világunkban egy menedzsernek nincs ideje követni, ehhez kell a szakmájában kiváló könyvelő, adótanácsadó.

Többen hiányolják a garanciákat arra, hogy az állampolgárok és vállalkozások nemcsak adnak, de vissza is kapnak ebből az adatvagyonból.

A plusz adatszolgáltatás persze jelenthet plusz terhet, de cserébe bárki lehívhatja a saját vállalkozására vonatkozó információkat. Sőt, annál többet, is, például olyan információkat, amelyeket mások tettek be róla a rendszerbe. Archiválhatnak, rendszerezhetnek, szűrhetnek, analizálhatnak. Például az Online Számla rendszer, a NAV ingyenes Online Számlázója egy sor olyan praktikus és persze digitális szolgáltatást kínál, ami gyorsíthatja, egyszerűsítheti az ügymenetet, adott esetben előkészíti a terepet a korszerű, adminisztrációmentes folyamatoknak. Tehát az adatokat nemcsak ellenőrzésre, hanem szolgáltatásra is hasznosítjuk.

Adok-kapok. Amiben azt rebesgetik, a bérszámfejtés lehet a következő terület.

Dolgozunk az eFIP, az elektronikus Foglalkoztatási Információs Program fejlesztésén. Ezzel nyomon követhető lesz, hogy egy munkavállalót bejelentettek-e, vagy csak úgy tudja, hogy bejelentették. Ez a költségvetés érdekein túl azért is fontos, mert a munkáltatói bejelentések és járulékfizetések kihatnak az állampolgárok egészségügyi ellátására és nyugdíjára is. Ehhez majd mobilalkalmazás is tartozik, és bárki lekérdezheti a rá vonatkozó, bejelentett adatokat. Az ellenőrzéseink során számos munkakörben (biztonsági őrtől az áruházi takarítóig) gyakran találkozunk a munkavállalók érdekeinek sérülésével. A munkavállalók ki-bejelentésének egyszerűsítésére is tovább fejlesztjük az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazást. Ez, túl azon, hogy papírmentes, hogy letöltés nélkül funkcionál, a nálunk lévő adatokat automatikusan betölti. Ez már abba az irányba mutat, hogy a közigazgatásban az állampolgároknak és a vállalkozásoknak legyen elég egyszer megadniuk ugyanazt az adatot, amihez csak akkor kell hozzányúlniuk, ha az megváltozik.

Elképzelhető, hogy a belátható jövőben már robotok végzik az adóellenőrzést?

De legalábbis automatizmusok. Már kis- és nagyvállalati tesztfázisban van az úgynevezett SAF-T (Standard Audit File Tax), amit az OECD ajánlásra, Norvégia, Lengyelország és Portugália után Magyarország is bevezethet. Ennek segítségével valós időben láthatunk bele egy-egy cég működésébe. Olyan egységes fájlformátumról van szó, amely a korábbinál szélesebb betekintést enged nekünk – például a számlák mellett a készletnyilvántartásra is –, így az adózó is jobban fel tud készülni az ellenőrzésre. Amire idővel a helyszínen nem is lesz szükség, hiszen mindig pontosan látjuk, mi történik a cég életében. A megfelelő algoritmusok pedig megtalálják a gyanús jeleket. Nem megyünk el se önhöz, se a könyvelőjéhez, nem kérünk be iratokat, nem fog ott ülni senki napokig a cégénél. Most is képesek vagyunk az elektronikus ellenőrzésre, amiből tavaly 24 ezret, idén már csaknem 37 ezret végeztünk. Ebből egyre több lesz. Ha nemcsupán utólag, hanem azonnal látjuk, hogy mi történik a gazdaságban, a költségvetés adóbevétele egyre pontosabban tervezhető. Mindezt összegezve úgy fogalmazhatok, a NAV-nak egyre inkább a szolgáltató szerepe kerül előtérbe a korábban meghatározó hatósági szemléletmóddal szemben. Ez persze nem zárja ki azt, hogy aki viszont tudatosan nem tartja be a játékszabályokat, az nagy valószínűséggel úgy jár, hogy bekopogtatunk hozzá egy hajnali órán, nem sokkal azután, hogy kitalálta a bűnös szisztémát.

Dr. Sors László

NÉVJEGY 1994-ben végzett a Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi szakán, majd 1996-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán vállalkozás szakirányú szakközgazdász, 2001- ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán jogász végzettséget szerzett. 1988 és 1991 között a BRFK-nál volt járőr. 1994 és 1996 között a BRFK Vizsgálati Főosztály Gazdaságvédelmi Osztályán, később az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán, 1999 és 2005 között pedig az APEH Bűnügyi Igazgatóságánál dolgozott. 2005-ben jogi szakvizsgát tett és onnantól 2010-ig dolgozott saját ügyvédi praxisában. 2010-ben a Vám- és Pénzügyőrség bűnügyi főigazgatója lett, 2011 és 2018 között a NAV bűnügyi elnökhelyettese volt. 2018-ban lett a NAV vezetője.

Forrás: Haszon Magazin / Kolozsi Gábor | Nyitókép: Haszon Magazin.