A KSH adatai szerint 2019-ben több mint 20.000 új lakás épül Magyarországon. Bár soknak tűnik, ez a szám elmarad a kívánatostól, véli Balla Ákos ingatlanszakértő, aki szerint kétszer ennyi lakásra volna szükség egy egészséges ingatlanpiacon.
A KSH első negyedévi adatai azt mutatják, idén folytatódik a lakáspiac dinamikus bővülése, akár 20 százalékkal emelkedhet a lakásépítések száma 2018-hoz képest. Az adat azonban csalóka, hiszen ezek a befejezett ingatlanok nem idén, hanem 2017-ben és 2018-ban épültek, csak most jegyzik be őket.
A korábban tapasztalt ingatlanpiaci boom megszűnt, most már lecseng a lakásépítési hullám. Magyarországon 4,3 millió lakás van. A nemzetközi sztenderdek szerint a házak, lakások egészséges élettartama száz év, vagyis százévente le kellene bontani, és újra kellene építeni azokat. Ideális esetben az ingatlanállomány 1 százalékának kellene új építésűnek lennie, ez azt jelenti, hogy évente 43 ezer új lakásnak kellene épülnie itthon.
– mondja Balla Ákos ingatlanszakértő. A szakember szerint kétszer ennyi újépítésű ingatlant is elbírna a piac.
Ezzel szemben hazánkban az figyelhető meg, hogy kezdjük kitolni az ingatlanok élettartamát, hiszen nem volna reális lebontani Budapest-Belváros teljes ingatlanvagyonát, éppen annak konzerválása zajlik. Emellett arra spekulálunk, hogy jó lenne, ha a panelok is száz évnél tovább tartanának, hiszen nincs semmiféle stratégia arra, hogy az 1960-as, 1970-es években épült lakásokat hogyan fogják lebontani 2060-ban, illetve hogyan pótolnák azokat.
A lakáspiaci boom teljes lecsengése az ÁFA-változás miatt is egyre valószínűbb, egyes szakértők szerint 4-5 év múlva drámaian visszaesik majd az építkezési kedv. Balla Ákos mintegy 50%-os visszaesésre számít, ha nem változik nagyon a jogszabályi környezet, ez ugyanakkor azt jelenti, hogy negyed annyi lakás épül majd, mint ami ideális volna. Ahhoz, hogy az évi 43 ezer új építésű lakás felé mozduljon el a piac, valóban tudatos tervezés és alaposan átgondolt stratégia szükséges
A beruházói oldal akkor szeret beruházni, ha megtérüléssel számolhat: amennyiben tehát tervezhető áron tud előállítani, majd értékesíteni egy terméket, és ezen profitot termel. Azért tudta az állam 2016-ban az áfacsökkentéssel meghozni a beruházók étvágyát, mert kecsegtetővé vált a profitszint, így sokan vágtak bele az építkezésekbe. Ma rendkívül drága a munkaerő és az építőanyag, és ha tovább emelkednek a költségek, egész egyszerűen elfogy a piacról a beruházói motiváció. Az államnak lennének olyan eszközei, melyekkel segíthetne a helyzeten. Jót tenne például, ha szakképzéssel munkaerőt bocsátana a piacra, vagy a negatívan módosuló (jövőre 27 százalékos szintre visszaálló) áfakörnyezetet kedvező irányba változtatná.
– tette hozzá Balla Ákos.
