A 30-59 éves magyar lakosság többsége saját vagy részben saját tulajdonú ingatlanban lakik, amelynek fele családi ház. Különbségek persze vannak: míg a községekben 94 százalék az önálló családi házak aránya, addig Budapesten a megkérdezettek mindössze 12 százaléka lakik családi házban – derül ki a K&H biztos jövő indexéből.
A felmérés szerint a saját tulajdonú lakással rendelkezők átlagosan 87 négyzetméteres ingatlanban élnek.
Jelentős a családi házak fölénye:
- országosan a lakosság 54 százaléka lakik önálló családi házban,
- téglából épült társasházban lakók aránya 19 százalék,
- panellakásokban 18 százalékos,
- ikerházban vagy sorházban pedig mindössze 8 százalék él
– derült ki a K&H biztos jövő indexének ingatlanokkal foglalkozó felméréséből.
40 felett jöhet a családi ház
A kutatás szerint a 40 éves kor alatti lakosok 42 százaléka említette, hogy családi házban él, míg a 40 évnél idősebb lakók esetében már 61 százalékuk mondta ugyanezt. A nem panelből épült társasház a fiatalabbak körében népszerű: a 40 év alattiak jelentős része, 28 százalékuk mondta azt, hogy panellakásban él.
Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és a társaság nem-életbiztosítási vezetője elmondta, hogy a település mérete szintén meghatározza, hogy ki, milyen lakóingatlanban él:
- A kutatás szerint falvakban lakóknál a családi ház aránya 94 százalékos volt, míg a fővárosban ugyanez az arány csak 12 százalékot tett ki.
- A panellakásokat főleg a megyeszékhelyeken élők említették, a megkérdezettek 36 százaléka mondta, hogy ilyen ingatlanban él.
- Az egyéb társasházi lakások választása a budapesti lakosokra jellemzőek, ahol 51 százalékos volt ez az arány.
Saját tulajdonban
A többség – 69 százalék – saját vagy részben saját tulajdonú ingatlanban lakik, arányuk az évek számával párhuzamosan egyre nő: a 30 éves korosztálynál 58 százalék, a 40-eseknél már 71 százalék, míg az 50 év felettieknél eléri a 80 százalékot. A megkérdezettek mindössze 12 százaléka bérli a lakóingatlanát, amely leginkább a budapestiekre és a fiatalokra jellemző.
Kaszab Attila azonban hangsúlyozta:
„fontos, hogy lakásbiztosításra a bérlőknek is szüksége van. Ellenőrizzük, van-e lakásbiztosítás a bérleményen és az vonatkozik-e az ingóságokra. A tulajdonos ugyanis sokszor csak a lakásra köt biztosítást”.
A K&H Biztosítónál 2017. június végéig összesen több mint 15 ezer új lakásbiztosítást kötöttek, amelyek átlagdíja 31 917 forint volt, amely közel 8%-kal több az előző év azonos időszakában mért eredményekhez képest. Az új lakásbiztosítások díjának bevétele pedig az előző évhez képest közel 10%-kal nőtt.
A felmérés szerint a saját tulajdonú lakással rendelkezők országos átlagban 87 négyzetméteres lakóingatlanban élnek, a 100 négyzetméteresnél nagyobb ingatlanok aránya 32 százalékos. A gyerekek száma is befolyásolja az ingatlanok méretét: a gyerekes válaszadók átlagosan 93 négyzetméteres lakásban élnek, míg a gyermektelenek esetében ez csak 76 négyzetméterre jött ki.
A K&H biztos jövő index
A K&H és a Free Association a biztos jövő index keretében a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja.
A kutatásban a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és annak várt változásait vizsgálják: jelenlegi, rövid és hosszú távú anyagi biztonság; közbiztonság, ingatlanokkal kapcsolatos félelmek, természeti csapások, közlekedésbiztonság, járművek biztonsága és utazás.
A K&H biztos jövő index a 9 részindex súlyozott átlaga. A 2017 első negyedévében az index +6,7 ponton áll. A kutatásban 500 fő vett részt.
