Egyre több vállalatvezető ismeri az EU karbonsemlegességi céljait. A vállalatvezetők attitűdje továbbra is rendkívül pozitív a fenntarthatósággal kapcsolatban, azonban egyre inkább úgy érzik, hogy az új fenntarthatósági szabályok betartása nehézséget jelent a számukra – derül ki a K&H fenntarthatósági index idei első féléves kutatásából.
A K&H ismét közzétette a fenntarthatósági indexét és az azt megalapozó átfogó kutatást, amely a magyar cégek fenntarthatósággal kapcsolatos törekvéseinek pontos tükrét adja immár ötödik féléve. Az index jelenleg 38 ponton áll, ami egypontos visszaesést jelent az előző időszakhoz képest. Egyedül a fenntarthatóság ügyéhez való hozzáállást tükröző attitűd alindex emelkedett kis mértékben 69 pontról 70-re, minden más alindex csökkent. Elsősorban a kisebb ‒ 300 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételű ‒ cégek attitűdje romlott, a fenntarthatósági érdekében pedig kevesebbet is tettek.
Az ipari cégek körében tovább nőtt és kimagasló (44%) a főindex. A mezőgazdasági cégek némileg korrigálták az előző féléves esést. Ezzel szemben a szolgáltató és kereskedelmi cégek körében szignifikánsan csökkent az index, utóbbiak körében a 33 pont az eddig mért legalacsonyabb ágazati eredmény.
A cégvezetőknek immár 98 %-a egyetért abban, hogy a fenntartható működést nem lehet csak költségalapon értékelni, jószerével valamennyi megkérdezett (93%) egyetért azzal, hogy bármely vállalat hozzá tud tenni a közös fenntarthatósági törekvésekhez.
– kommentálta a felmérés eredményeit Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.
Nem teljes az összhang a tettek és az elvek között
A cégek szinte mindegyike (93%-a) tett már lépéseket a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése érdekében. Hasonlóan magas, (92%) azoknak a cégeknek az aránya, amelyek már csökkentették vagy a közeljövőben csökkenteni kívánják papírfelhasználásukat. Az energiafelhasználásuk a cégek 81%-a már csökkentette, vagy ezt be is tervezte – ez az arány némileg alacsonyabb az egy évvel korábbi 86%-nál.
Az előző időszakhoz képest érdemben több az ingatlanjaik hőszigetelését elvégző, vagy azt tervező cégek aránya (56%, ami 6 pontos emelkedés). Ugyanakkor némileg alacsonyabb arányban találunk környezetkímélőbb járműveket használókat, illetve a munkatársaik környezetbarát munkába járását támogatókat és csökkent a környezetbarát termékeket fejlesztő cégek aránya is. A vállalatok energiafogyasztásának alig 1%-a zöld (vagyis megújuló forrásból származó) energia, és a korábbiakhoz képest kevesebb cég jelezte, hogy már vásárol, vagy tervez vásárolni ilyet.
KORÁBBAN ÍRTUK
Fenntarthatóság: A K&H Bank arra figyelmeztet, hogy feléljük a jövőnket
K&H: Négyszeresésre nőtt a társadalmilag felelős befektetések értéke
Beszédes a cégek stratégiája – főleg, ha nincs
Változatlanul csak minden hetedik vállalat (14%) rendelkezik írott formában létező fenntarthatósági stratégiával. A korábbiaknál némileg kevesebben nyilatkoztak úgy, hogy cégüket teljesen áthatja a fenntarthatóság iránti elkötelezettség. Nőtt viszont azon cégek aránya, amelyeknél eseti jelleggel foglalkoznak egyes fenntarthatósági kérdésekkel.
Nincs érdemi változás a rendszeres fenntarthatósági jelentést készítő (12%) vagy azt tervező (9%) vállalatok arányában. Fél év alatt nem változott azoknak a vállalatoknak az aránya sem, amelyek valamilyen szinten figyelembe vesznek fenntarthatósági szempontokat beruházási döntéseik során (89%), viszont az előző félévi 38 százalékhoz képest már csak 29% számára fontos vagy kiemelt kérdés ez. Hasonlóképpen fordult a trend a beszállítók kiválasztásánál: 37% helyett most mindössze 31% gondolja fontosnak a fenntarthatósági szempontokat.
Ezek a mutatók félévről félévre ingadoznak, talán nem túlzás azt feltételezni, hogy nagy mértékben függenek a cégek aktuális pénzügyi helyzetétől és kilátásaitól
– emeli ki a fenntarthatósági szakember.
Alkalmazkodás az EU-s szabályrendszerhez
Ami viszont kiemelendő, hogy folyamatosan nő azoknak a cégvezetőknek az aránya, akik az EU-s karbonsemlegességi törekvéseiről tudnak és annak pontos célját is ismerik (jelenleg 76%). Megugrott 6 százalékról 12-re az EU Taxonómia rendeletéről értesült vállalatvezetők aránya is, összességében pedig valamivel többen is gondolják, hogy a cégüket érinti a szabályozás (2% helyett 4).
Magyarországon az elmúlt félévben két új jogszabály is megjelent: az egyik az Európai Unió CSRD rendeletének nemzeti szabályozása, amely a fenntarthatósági jelentések formáját és tartalmát határozza meg, valamint a beszállítói láncok fenntarthatósági szempontú átvilágításáról szóló törvény.
Ez előbb a nagyobb cégeket érinti, és csak utána a kisebbeket a nagyobb cégek saját kötelezettségeik okán egyre inkább meg fogják követelni beszállítóiktól a fenntarthatósági jelentést, így felülről lefelé haladva az egész gazdaságot áthatja majd az új szabályrendszer.
– hangsúlyozza Suba Levente.
A kutatók első alkalommal vizsgálták a CSRD rendelet ismertségét, melyről egyelőre a vállalatvezetőknek mindössze 9 százaléka hallott. Többségük (59%-uk, azaz a teljes minta 5%-a) viszont úgy véli, hogy érintett a vállalata a CSRD által. Az egyelőre még kis számú érintettből (összesen 19 válaszadó) többen úgy vélik, hogy 2025-től kell CSRD jelentést készíteniük, és érdekes, hogy inkább úgy érzik, vállalatuk felkészült erre.
A K&H fenntarthatósági index felméréséből az is kiderül, hogy egyre több cégvezető lát nehézségeket az EU által kijelölt karboncsökkentési irányzatban, különösen a dráguló vagy megnehezülő alapanyag-beszerzés terén. Csökken ugyanakkor az előnyöket érzékelők aránya, mely alól csak a hosszabb távú profitabilitás ígérete a kivétel.
Adatok híján nem lesz könnyű jelenteni
Környezetközpontú irányítási rendszerrel a cégek negyede (25 százaléka) rendelkezik, ami alacsonyabb a fél évvel ezelőtti 36 százalékos értéknél. A cégek kétharmadánál ilyen irányítási rendszer kialakítása a jövőben sem cél.
A karbonkibocsátást jelenleg a vállalatok 7 százaléka méri, ami 2022 óta átlagos szintnek mondható, most éppen alacsonyabb, mint az előző félévben. További 7 százalék tervezi bevezetni, a többiek számára ez jelenleg nincs napirenden. A jelenleg mérők viszont nagyobb arányban (71 százalék) rendelkeznek célértékkel a kibocsátás csökkentésére, és 40 százalékban független szakértőkkel auditáltatják is a méréseket.
A karbonkibocsátást nem mérő cégek viszont a méréstől függetlenül lényegesen nagyobb arányban tervezik a kibocsátás csökkentését (21%; a félévvel korábbi arány duplája). Független fenntarthatósági tanúsítvánnyal rendelkező termékei vagy szolgáltatásai továbbra is a vállalatok mindössze 9 százalékának van.
Nyitókép: Biztosító Magazin
Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!
KÉRJÜK, HOGY TÁMOGASD A MUNKÁNKAT!
A Biztosító Magazin küldetése, hogy elősegítse Magyarországon a biztosítási tudatosság növekedését, valamint, hogy platformot teremtsen a szakmában dolgozó kollégák személyes márkájának építésére.
Ha neked, is fontosak ezek az értékek, akkor kérjük, hogy támogass minket! Kis összegnek is örülünk és hálásak vagyunk érte.
