Az ötödik Orbán-kormány miniszterjelöltjeinek bizottsági meghallgatásán Nagy Márton – akkor még leendő – gazdaságfejlesztési miniszter megerősítette, hogy a biztosításnak a stratégiai ágazatok közé kell tartoznia Magyarországon. Ennélfogva kívánatos, hogy a hazai tulajdon részaránya növekedjen és tartósan megmaradjon egy bizonyos – az ilyen ágazatokra általában jellemző – szinten. A kormány ezt megelőzően már tett lépéseket ennek érdekében, amikor tulajdonrészt szerzett az Aegon és az Union biztosítókban. A két társaság piaci részesedése együttesen közel 20 százalék, éves díjbevételük pedig 240 milliárd forint körül alakul. A két cég együttesen vezető szerepet tölthet be a hazai biztosítási piacon. A tranzakció részleteiről, illetve az állami szerepvállalásról Kovács Zsolttal, az Aegon Biztosító nemrég kinevezett vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
Hogyan került a biztosítási szakmába, mióta dolgozik az Aegonnál?
30 éve vagyok a pályán, életem jelentős részében a pénzügyi szektorban dolgoztam, az Aegon Biztosító menedzsmentjébe a Magyar Állam szerepvállalását követően érkeztem meg. Korábban jó néhány évet töltöttem alapkezelői-vagyonkezelői oldalon is, ahol megtakarításokat, nyugdíjpénztári, illetve biztosítói vagyonokat – többek között például unit linked szerződéseket – kezeltem. Ezt követően 2010-ben az ING Biztosítónak lettem a vezérigazgatója, de vezettem több állami céget, igy a negyedik mobilszolgáltatót és az MFB Invest-et is, illetve a MFB vezérigazgató-helyettesi pozícióját is betöltöttem. Az elmúlt évtizedekben sokféle tapasztalatot szereztem, hiszen 2008 előtt a pénzügyi és biztosítási piacok dinamikusan növekedtek, amit az akkori válság rövid idő alatt megtört. Ebből kifolyólag lehetőségem volt mindenfajta gazdasági és üzleti ciklusban és környezetben dolgozni. Igy a mostani kevésbé kiszámítható helyzet sem teljesen ismeretlen számomra.
KORÁBBAN ÍRTUK
Újabb részletek derültek ki az Aegon és az Union Biztosító tulajdonrészeinek megvásárlásáról
Mi a véleménye a gazdasági kilátásokról, illetve ezek biztosítási szektorra gyakorolt hatásáról?
Az elkövetkező évek nem lesznek könnyűek, ez már biztosan látszik. Három dolgot emelnék ki ezzel kapcsolatban:
- A gazdasági növekedés utóbbi években megszokott üteme nyilvánvalóan valamilyen mértékben sajnos átmenetileg le fog lassulni.
- A lassulás valószínűleg növekvő inflációval jár majd együtt, ami persze a díjak emelkedésében is meg fog mutatkozni; az indexálás kvázi „más műfajjá” válik. A kárinfláció pedig előbb-utóbb ugyancsak érzékelhető lesz.
- Az elmúlt két évben a biztosítási piac kifejezetten válságállónak bizonyult, amely stabilitást a szomszédos országban zajló háború valószínűleg prolongálni fog.
Felértékelődik tehát a biztosítótársaságok szerepe az ilyen bizonytalanabb időszakban, hiszen egy felkészült tanácsadó – illetve a mögötte álló biztonságot jelentő intézmény – azt sugallja, hogy segíti az ügyfeleit elnavigálni ezekben a zavaros időkben.
Elképzelhető akár további díjbevétel-növekedés is?
Az elmúlt évek rekordnövekedése és rekordbevételei nem kis részben klasszikus, egyszeri díjas szerződésekből származtak. A növekedés jelentős része olyan befektetésből jött, ahol a piacok jól teljesítettek. Jelenleg nem rosszak az állampapírok sem, akár 6-7 százalékos hozam is elérhető, amely bizonyos célszegmensnek segítséget jelent. Tegyük hozzá, hogy az ügyfelek a biztosítóktól is kaphatnak olyan termékeket, amelyek – különös tekintettel ez elmúlt évek covidos tapasztalataira – stabilitást és támaszt jelentenek a nehéz időkben; a bankoktól ilyet nem fognak tudni kapni. Nem-élet ágon a díjbevétel további növekedése összességében nem elképzelhetetlen, élet ágon viszont a díjbevételek emelkedésének dinamikája, a befektetési környezet romlása miatt, valószínűleg nem tartható már fenn.
Megítélése szerint milyen kihívások előtt áll jelenleg a hazai biztosítási piac?
A digitalizáció kezd némileg megosztó témává válni. Alapvetően szeretjük pozitív kontextusban felvázolni – ilyen tekintetben persze büszkék is vagyunk például a DJP díjra, amit nemrég elnyertünk – viszont egyre inkább úgy tűnik, hogy a digitalizációval mégsem lehet mindent megoldani. Magyarországon belül az egyes régiók különböző digitális fejlettségi szintet mutatnak, a célpiacok jelentős része tehát csak részben van felkészülve a digitális ügyintézésre. Szerencsére az Aegon-nál minden ügyfelünknek igyekszünk segíteni, bevonva a tanácsadókat, és az értékesítési partnereket is, így mi meg tudjuk oldani, hogy mindig legyen valaki, aki a digitális csatornákon végigvezeti az ügyfeleinket. Összességében úgy vélem, hogy a biztosítási szakmában a személyes kapcsolattartás továbbra is meghatározó lesz az ügyfélkiszolgálás során. Ennek a minőségét természetesen tudjuk digitális eszközökkel támogatni.
Milyen mértékű állami szerepvállalásra számíthat a szakma?
Az Union és az Aegon együttes piaci részesedése 19-20 százalék körül van. Alapvetően az lenne az ambícióink, hogy ezt a szintet tartósan meg tudjuk őrizni. Amennyiben ezt sikerül abszolválni, akkor nem kizárt az expanzió sem, az Union Biztosítóval együtt erősek vagyunk a piacon. Hozzáteszem, hogy megnyílhatnak olyan szegmensek – leginkább a vagyonbiztosítás kapcsán – ahol kevésbé vettünk eddig részt, amelyek teret adhatnak a további bővülésre. Természetesen ezek az üzletek nem hullanak majd az ölünkbe, keményen meg kell dolgozni értük, szolgáltatni pedig ugyanolyan minőségben kell mind az állami tulajdonú cégek, mind a privát ügyfelek esetében.
Milyen lehetőségei, kihívásai vannak az alkuszi, illetve a banki területnek?
Az alkuszi szektor kiemelkedően fejlett hazánkban, az eredményünk több mint 40 százaléka ebből a területből származik, ami kulcsfontosságú és tovább fejlesztendő a társaság életében. Természetesen a banki csatornákban is történtek fejlesztések, így ebben az irányban tovább lehet majd építkezni. A bankok szerencsére megértették, hogy miért jó üzlet számukra, ha biztosításokat is értékesítenek, a hazai bankbiztosítási piac pedig kifejezetten ígéretesnek mondható. A VIG csoportnak például az Erste Bankkal vannak stratégiai szintű együttműködései e területen. Vezető biztosítóként az Aegonnak is ki kell vennie a részesedését ebből a területből, a csoport szintű kapcsolat komoly potenciált jelenthet számunkra.
Az új pozíciójához kapcsolódóan milyen személyes tervei és stratégiai célkitűzései vannak?
Úgy vélem, szerencsés helyzetben érkeztem a céghez és őszintén szólva szívesen megérném a nyugdíjas kort az Aegon Biztosító menedzsmentjében. Korábban is dolgoztam már holland tulajdonosi hátterű vállalatoknál és az a tapasztalatom, hogy ezek mind erős és meghatározó belső vállalati kultúrával rendelkeznek, és ez komoly alapot ad a további építkezésre az új tulajdonosi kör mellett is. Itt vannak 30 éve és minden bizonnyal itt lesznek még száz év múltán is. A Magyar Állam, illetve a VIG sem gondolkodik másként: sőt, nemcsak hosszú távra terveznek, de komoly ambícióik is vannak. Mivel mindkét tulajdonos meghatározó szereplője a Közép-Európai régiónak, szerepvállalásuk e szektorban a biztosítási szakma fontosságára is ráirányítja a figyelmet.
Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!
KÉRJÜK, HOGY TÁMOGASD A MUNKÁNKAT!
A Biztosító Magazin küldetése, hogy elősegítse Magyarországon a biztosítási tudatosság növekedését, valamint, hogy platformot teremtsen a szakmában dolgozó kollégák személyes márkájának építésére.
Ha neked, is fontosak ezek az értékek, akkor kérjük, hogy támogass minket! Kis összegnek is örülünk és hálásak vagyunk érte.