A világ legnagyobb bélyeggyűjteményére kötött műtárgybiztosítást a Nemzeti Bélyegmúzeum Kft.

Mi a különbség a klasszikus vagyonbiztostás és a műtárgybiztosítás között? Miért kiemelten fontos a műtárgybiztosítás egy nagyvállalat, egy állami tulajdonban lévő szervezet, vagy épp a múzeum számára? Ritkán adódik lehetőség, hogy művészeti tartalmú biztosítási konstrukciókról írjunk a Biztosító Magazinban, mivel viszonylag kevés autentikus szereplő van, aki a témában meg tudna szólalni. Ezúttal a fenti izgalmas kérdéseket jártuk körbe Szabó Jenővel, a Bélyegmúzeum igazgatójával és Locskai Mátyással, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. vezető biztosítási és közbeszerzési szakértőjével.

A Bélyegmúzeum a hazai ipartörténet egyik igazi gyöngyszeme. Milyen titkokat őriz a múzeum?

A Bélyegmúzeum 1930-ban nyitotta meg kapuit a Posta-vezérigazgatóság Krisztina körúti palotájának nyolcadik emeletén, a gyűjtemény azonban hamarosan kinőtte a rendelkezésre álló helyet, ezért 1939-ben átköltözött a „Pesti Postapalotába” – az Erzsébetvárosba – ahol ma is található. Aki elsétál az épület mellett, azt gondolhatja, hogy az irodaház a rendszerváltás környékén épült. A Rimanóczy Gyula tervezte bauhaus irodaépület valójában az első modern kori műemléképület hazánkban, ami a II. világháborút is túlélte – bombatalálat nélkül. Az épületben 1945 után a Kereskedelmi Minisztérium kapott helyet, valamint az Erzsébet telefonközpont is üzemelt, ami később átköltözött az utca szemközti oldalára. A konferenciaterem hajdanán tornaterem volt; itt készült fel például Keleti Ágnes az 1948-as londoni olimpiára. Jelenleg a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága és a Budapesti 7-es posta – Erzsébetváros központi postahivatala – található még az épületben – meséli Szabó Jenő, a Bélyegmúzeum igazgatója.

Hogyan kezdődött az együttműködés a Bélyegmúzeum és a Hungarikum Alkusz között?

A Bélyegmúzeumnak meglepő módon nem volt korábban biztosítása. A múzeum fenntartója nemrég megváltozott, az új fenntartó – az MNV Zrt. (amelynek égisze alatt a Nemzeti Bélyegmúzeum Kft. az intézmény közvetlen működtetője) – pedig egy tender keretében kezdeményezte, hogy kerüljön kialakításra olyan fedezet, ami a szervezetet és a gyűjteményt is magában foglalja. Ennek oka, hogy az MNV Zrt. – teljesen érthető okok miatt – szerette volna az eddiginél nagyobb biztonságban tudni ezt az értékes gyűjteményt, ezáltal a saját és a múzeum kockázati kitettségét csökkenteni – magyarázza Locskai Mátyás vezető biztosítási és közbeszerzési szakértő.

A bélyeggyűjtésnek a rendszerváltás előtt hatalmas divatja volt, mára viszont alig maradt pár gyűjtő. Mennyi bélyeget őriznek a múzeumban, és miért volt olyan izgalmas régen a bélyeggyűjtés?

Míg az 1970-es években több mint negyedmillió tagja volt a bélyeggyűjtők szövetségének, a taglétszám mára kevesebb mint kétezer főre apadt. A tagok elöregedtek, nyugdíjba mentek, a fiatalabb korosztályt pedig nehéz megszólítani, hiszen a rendszerváltást követően a szabadidő eltöltésének spektruma kiszélesedett. Ma már bárhová utazhatunk, amíg például megvolt a vasfüggöny, a bélyeggyűjtők a külföldi cserepartnereken keresztül ismerhették meg a világot.

A Bélyegmúzeum gyűjteménye több mint 14 millió darab bélyeget és más filatéliai műtárgyat tartalmaz a világ minden tájáról, a kollekció értéke pedig meghaladja a 40 milliárd forintot. A múzeum kollekciója a maga nemében egyedülálló, mivel ez a legteljesebb gyűjtemény a világon; innen hiányzik a legkevesebb bélyeg 1840 óta – ekkor adták ki ugyanis az első bélyeget. A gyűjtemény különleges voltát jelzi, hogy hazánk történelme során előfordult olyan eset, hogy az itt tárolt bélyegeket egy komolyabb tranzakció mellé fedezetként is felajánlották nevezetesen a forint 1946-os bevezetése idején – amit a hitelező egyébként el is fogadott; szerencsére a fedezet lehívására soha nem került sor. 

A múzeum gyűjteménye évről-évre gyarapszik, nagyságrendileg 30-60 ezer darab új bélyeggel.

– mondja Szabó Jenő.

A bélyeg idővel műtárgy lesz, a műtárgybiztosítás pedig egy meglehetősen egyedi és speciális szelete a biztosítások világának. Milyen jellemző trendek vannak ezen a területen? Hogyan hat mindez a múzeumokra?

Nehéz trendekről beszélni. Magyarországon is mindössze két társaság – az UNIQA Biztosító és az Allianz Hungária Biztosító működtet tényleges, önálló műtárgybiztosítási fedezetet, azonban ezek is inkább csak az üzleti ügyfeleknek (üzleti vállalkozások, illetve múzeumok) nyújtanak védelmet. A társasságok által kínált konstrukciók minden esetben sztenderd fedezetek, amelyekkel egy múzeum vagy egy komolyabb műtárgy-portfólióval rendelkező üzleti vállalkozás nem fog tudni leszerződni egy az egyben. Ennek oka, hogy az alap konstrukciók nem tudnak tökéletesen illeszkedni a műgyűjtő ügyfelek speciális, napi operatív működéséhez.  

A keresleti és a kínálati oldalak tehát nem fedik egymást, ezért a műtárgybiztosítási konstrukciókat (is) egy részletesen összeállított, az adott műgyűjtő ügyfélre szabott, egyedi műszaki specifikáció keretében kell testre szabni.

– hívja fel a figyelmet Locskai Mátyás.

Milyen dolgokat kellett bevonni a biztosítási fedezetbe a Bélyegmúzeum esetében? A múzeumban csak bélyegek vannak vagy gyűjtenek más, a témához kapcsolódó műtárgyakat is?

A Bélyegmúzeumban nem csak a bélyegek találhatók. Eltesszük például a tervpályázatokra beküldött bélyeggrafikákat is; ami Magyarországon valaha megszületett bélyeggrafika, annak túlnyomó hányada megtalálható nálunk.  Emellett tárolunk próbanyomatokat az Állami Nyomdából és a Pénzjegynyomdából is. Vannak téves nyomataink is, és ide kerülnek a nyomdából a nyomóeszközök, például üvegdiák, diafilmek, illetve a mélynyomáshoz használt rézmetszetes galvánlemezek is. De például itt találhatóak a trófeáink is, amiket a hosszú évek alatt nyertek a legszebb magyar bélyegek, és egy nagyon híres régi földgömböt is itt őrzünk, amely Gervay Mihály, a Magyar királyi Posta első főigazgatójának dolgozószobájában állott – magyarázza Szabó Jenő.

A Hungarikum Alkusz milyen szakértői tevékenységet lát el ebben a konkrét műtárgybiztosítási folyamatban? 

Kell valaki, aki képes átalakítani – az ügyfél egyedi igényeire rászabni – a biztosítási konstrukciót oly módon, hogy részletesen feltárja az ügyfél kockázatait, és ennek megfelelően egy teljes körű biztosítási megoldást állít össze. A Bélyegmúzeum esetében például teljesen át kellett alakítanunk az eredetileg becsült 40 oldalas írásos feltételrendszert annak érdekében, hogy az a múzeum napi működésével ténylegesen összhangban legyen. Ami igaz, hogy további 27 oldal specifikáció elkészítését jelentette, de a segítségével meg tudott születni az a biztosítás, amire egy – a világon egyedülálló gyűjteményt őrző múzeumnak szüksége van.

Fontos azt is kiemelni, hogy amíg egy múzeum éves költségvetése esetenként százmillió forintokban mérhető, addig a tárolt műtárgyak értéke milliárdokban – a kettő között pedig lényeges különbség van.

– mutat rá Locskai Mátyás.

Például egy sérülés vagy valamilyen külső behatás miatt a mentési, vagy adott műtárgy esetében, annak restaurálási költsége az éves működési költséget is meghaladhatja, ha pedig nincsen rá biztosítás, akkor jóeséllyel nem lesz senki, aki a helyreállítás, lehetséges pótlás költségeit finanszírozza.

Mi lesz a bélyegekkel a jövőben? Meddig fogjuk még használni őket?

Bár a mai felgyorsult digitális világban egyre kevésbé használjuk a bélyegeket, értékük mégis folyamatosan emelkedik.

Míg más műtárgyaknál az számít értéknek, ha hibátlan, a bélyegek esetében a rendellenességek növelik az értékét

– magyarázza Szabó Jenő.

Egy nyomási hiba vagy fogazási rendellenesség, megfordult vízjel, kis fehér csík, hibás betű – ezek olyan apró részletek, amelyek mind növelik egy-egy bélyeg értékét. Van, aki úgy vélekedik, hogy amennyiben teljesen megszűnne új bélyegek kiadása világszerte – a bélyegek korszaka pedig „lezárt történet” lenne a történelemben -, akkor valószínűleg egy nagyobb értékbeli ugrással lehetne számolni – a ritkaság nemhiába mindig értékes.

Hogyan lehet jól lekövetni egy műtárgy értékét biztosítási konstrukcióval?

Alapvetően nem a megszokott értelemben vett vagyonbiztosítást, hanem azon belül ún. műtárgybiztostást kell kötni.

Előfordult olyan, hogy egy festményre (csak a hagyományos értelemben vett) vagyonbiztosítást kötöttek, ahol a Biztosító a biztosított vagyontárgynak a káridőpontban igaz értékére vagy jobb esetben annak újraelőállítási költségének megfizetésére vállalt kötelezettséget. Ezen érték egyike sem tartalmazza a festmény eszmei, vagy szakmai nyelven ún. műtárgypiaci értéke miatti többletet. Egy esetleges káresemény alkalmával a biztosító – teljesen érthető okok miatt – durván a vásznat, a keretet, az anyagköltséget és a munkadíját fogja téríteni. Érezzük, hogy ez abszurd, de a vagyonbiztostás – helyesen erről szól, nem pedig a festmény műtárgypiaci értékének megfizetéséről, pótlásáról. A műtárgybiztostás esetén további jelentős különbség, hogy az idő előrehaladtával a műtárgy (biztosított vagyontárgy) értéke általában emelkedik, ameddig a vagyonbiztosítás kapcsán, a műszaki elhasználódás miatt inkább csökken

– részletezi Locskai Mátyás.

Az általános kárrendezési eljárások során is fontos a szakértő tapasztalata, a műtárgybiztosítások esetében viszont elengedhetetlen a közreműködése. A biztosítók – érhető módon – profitorientált üzleti vállalkozások, így arra fognak törekedni, hogy azt fizessék ki, amit a feltételeikben vállaltak. Olyat, amit a szerződés nem tartalmaz, vagy amilyen kockázatot nem vagy nem úgy vállaltak nem kell megtéríteniük, ezért a „megelőzésnek” óriási szerepe van. Pontos és korrekt műszaki specifikációt kell adni a biztostónak a biztosítandó vagyontárgyra vonatkozóan még a szerződéskötési folyamat során, a biztosítási szerződés ugyanis ettől lesz igazán egyénre szabott, így lehetséges az adott ügyfél műtárgyakkal kapcsolatos kockázatainak szakszerű áthárítása. A Bélyegmúzeum esetében a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. egyik legfontosabb feladata – az eladhatóságon és/vagy megfizethetőségen belül – például a specifikáció ilyenformában történő pontos összeállítása, azaz a valóságtartalom szerződéses szövegkörnyezetbe való átültetése, meghatározása volt.

Mint láthattuk a műtárgybiztosítás festmények, szobrok, képzőművészeti alkotások széles köre mellett a bélyegekre is kiterjedhet. Ezek a szerződések azonban csak akkor lesznek működőképesek, ha a benne foglalt vagyontárgyak értéke objektív módon mérhető és pénzben kifejezhető.

A bélyegek és minden műtárgy gyűjtése, az azokon át és azokkal való „tanítás”, a történelmünk műtárgyakon keresztüli megtestesítése csodás feladat. Azonban a műtárgyak hordozta kockázat olyan mértékű, amely szükségessé teszi a speciális biztosítási fedezet kialakítását. Elkötelezettek vagyunk a magyar műtárgyak védelme iránt, ezért szakmai munkánk során mindent megteszünk ezen felbecsülhetetlen értékű műalkotások megfelelő biztosítási védelmének felépítése érdekében

– fejtette ki Locskai Mátyás.