Baleset egy önvezető autóval, műhibaper a műtétet végző robotasszissztens ellen? A technológia lassan az életünk minden területét átszövi, új kihívásokat teremtve, amelyek egy részére a biztosítóknak is reagálniuk kell. Szinte biztos, hogy a technológiai fejlődés következtében tíz év múlva egészen más kockázatokkal és biztosítási megoldásokkal találkozunk majd. Érdemes már most elgondolkozni azon, hogy a biztosítások területén hogyan alakul át a felelősség kérdésköre.
Már ma is tapasztaljuk a mesterséges intelligenciához hasonló felforgató technológiák számos előnyét, hosszú távon azonban számolnunk kell azzal is, hogy ezek
Alapvető hatással lesznek a gazdaságra, politikára, a közlekedés, az egészségügy területére és ezeken keresztül közvetve a környezetre is.
Jól berögzült szokásokat és megszokott szerepeket alakíthatnak át, sok esetben a gondolkodásunkat, döntéseinket befolyásolhatják, illetve új kockázatokat, kár- és felelősségi helyzeteket teremthetnek. Egyénként, közösségként és intézményként is készen kell állnunk ezen új helyzetekre, azáltal is, hogy jó előre átgondoljuk az újabb típusú kockázatokhoz kapcsolódó felelősség kérdését.
Ma még sci-fi, holnap valóság
Az előrejelzések szerint a mesterséges intelligencia következtében biztonságosabbá válik például a közlekedés, a balesetek száma akár 90 százalékkal is csökkenhet, azonban mi történik, ha mégis balesetet szenvedünk egy önvezető autóval? A ma még elképzelhetetlen szituáció számos felelősségi és etikai kérdést vet fel. Dönteni kell majd, ki lesz a felelős a közlekedési baleset okozásáért: az önvezető autó tulajdonosa, az önvezető autó szoftverét fejlesztő vállalat vagy az autót gyártó cég – hiszen
az autó vezetőjének, üzembentartójának a felelőssége az új helyzetben értelmezhetetlenné válik.
Az Allianz Hungária a technológia segítségével már a jelenben is igyekszik egyszerűbbé és gyorsabbá tenni a ma még talán egyértelműbb karambolhelyezetek során a kárrendezés gyakorlatát.
Egészségügyi forradalom
A diszruptív technológiák az egészségügyben is forradalmi átalakulást okoznak:
Számos olyan betegség válhat gyógyíthatóvá, amelyekről ezidáig nem is álmodtunk, a robotok használata pedig többek között átalakíthatja a műtéti beavatkozások és a beteggondozás területét.
A jelenleg zajló világjárvány is számos eseteben rávilágított arra, hogy a technológia megfelelő alkalmazása mekkora jelentőséggel bírhat a krízishelyzetek kezelésében. Mindazonáltal hosszú távon számos újabb típusú kockázattal, illetve káresemény lehetőségével is számolni kell. Gondoljunk csak az adataink nem megfelelő kezelésére, a betegjogaink sérülékenységére vagy egy orvos-gép együttműködésre épülő gyógyászati beavatkozás esetleges sikertelenségére:
- Vajon kell-e biztosítást kötni az adatainkra, amikor a legkülönbözőbb eszközök, rendszerek használják majd azokat az aktuális egészségi állapotunk monitorozásához, a gyógyítási folyamatainkban?
- Kié lesz a felelősség, kire-mire kötünk biztosítást, amikor a technológiának köszönhetően „szuperképességű” emberekké válunk, és a technológia a képességeink kiterjesztése érdekében részünkké válik?
- Vajon a jövőben, amikor majd ember és gép dolgozik együtt, kié lesz a felelősség egy esetleges baleset bekövetkezése során?
- Meddig tart egy robotasszisztens felelőssége, és a nap végén, ki lesz a felelős az adott rendszerek esetleges hibáiért: a gyártó, az üzemeltető, a rendszert fejlesztő szoftvercég vagy a rendszer tulajdonosa, esetleg az, aki közvetlenül dolgozott vele?
Mit tehetünk?
Fókuszba kerülnek az aktív kockázatkezelési stratégiák
A fenti néhány példa jól szemlélteti, hogy a technológia életünk minden szegletében jelen lesz. A legfontosabb, amit most tehetünk, hogy felkészülünk ezekre a helyzetekre és megpróbáljuk elképzelni, megtervezni, milyen lesz a jövő, annak mely részét tartjuk meg magunknak, és mit „engedünk át” a gépeknek, azaz tudatosan készülünk egy hibrid működésre.
A fejlett technológiai megoldások teljes körű társadalmi bevezetéséből eredő előnyök maximális kihasználása érdekében aktív kockázatkezelési stratégiákra lesz szükség. Különösen fontos lesz tehát az olyan alapkérdések tisztázása, mint: a szoftverek hozzáférhetősége, a biztonság, az elszámoltathatóság, a felelősség és az etika kérdésköre. Ha mindegyik területre odafigyelünk, akkor a diszruptív technológiák fejlesztése és bevezetése kevesebb veszéllyel járhat a társadalom számára.
– nyilatkozta Malicskó Gábor, az Allianz Hungária Zrt. termékportfólió-menedzsment divízió vezetője.
A biztosítóknak kulcsszerepe lesz majd az újonnan felmerülő kockázatok minimalizálásának, kezelésének és áthárításának az előmozdításában.
- A hagyományos biztosítási fedezeteket úgy kell átalakítani, hogy azok a fogyasztókat és a vállalkozásokat egyaránt védjék.
- Várhatóan új felelősségbiztosítási modelleket kell majd elfogadni olyan területeken, mint például az említett önvezető autózás, ezzel is növelve a gyártókra és szoftverfejlesztőkre nehezedő nyomást, és csökkentve a fogyasztók felelősségét.
– folytatta gondolatait Malicskó Gábor.
