Ismét több százezren tiltakoztak csütörtökön mintegy nyolcvan francia városban a tervezett nyugdíjreform ellen a szakszervezetek által meghirdetett negyedik országos tiltakozónapon, miközben 36. napja folytatódott a vasúti és a párizsi tömegközlekedési sztrájk is.
Az AFP francia hírügynökség összesítése szerint mintegy 280 ezren, a szakszervezetek összesítése szerint csaknem 800 ezren vettek részt az utcai felvonulásokon.
A legnagyobb megmozdulást Párizsban rendezték, ahol a vasutasok mellett tanárok és ügyvédek vonultak a menet élén, a jelenlegi 42-féle nyugdíjrendszer egységesítésére irányuló, pontrendszer alapú reform tervezetének visszavonását követelve.
KORÁBBAN ÍRTUK
Schaub Erika: Ügyfélkapuval, személyes találkozás nélkül is köthető életbiztosítás a Generalinál
NN Biztosító: Javítani kell a fiatalok jövőjét támogató előtakarékosságon
A tervezet egyik leginkább kifogásolt része az, hogy a kormány 64 évre emelné a teljes jogosultság idejét 2025-től. A nyugdíjkorhatár jelenleg 62 év, s ezen nem változtatna a kormány, de a tervezet szerint 5 százalékos levonással büntetné azokat, akik 64 év előtt mennek nyugdíjba. A kormány szerint az új rendszer igazságosabb lesz a jelenleginél, míg az ellenzők a nyugdíjasok lecsúszásától tartanak.
A nyugdíjreform elleni tiltakozó megmozdulás 36-ik napja tart, és leginkább a párizsi tömegközlekedésben és a közoktatásban érezhetők a sztrájk hatásai. Legutóbb 1986-1987-ben volt ilyen hosszú munkabeszüntetés az állami vasúttársaság (SNCF) munkavállalói részéről, de az 28 nap után befejeződött. A mostani is főként a vasúti közlekedést sújtja, valamint a Párizs térségét kiszolgáló tömegközlekedést.
A kormány és a szakszervezetek között folyamatosak az egyeztetések, a legradikálisabb CGT és az FO a teljes reform visszavonását követeli, míg a reformpárti CFDT – amely nem vett részt a csütörtöki tiltakozásban – a teljes jogosultság 64 évre emelését, illetve az ennél korábban nyugdíjba vonulók pénzügyi megbüntetését ellenzi csak.
Édouard Philippe francia kormányfő kedden egy finanszírozási konferencia megrendezését javasolta a szociális partnereknek. A péntekre tervezett finanszírozási konferenciát egyébként maga az CFDT indítványozta annak érdekében, hogy a nyugdíjrendszerek egységesítését és a nyugdíjak szavatolásának kérdését szét lehessen választani.
A jogosultsági év emelését ugyanis a miniszterelnök az esetleges jövőbeni finanszírozási problémák miatt tartja indokoltnak.
A kormány az elmúlt napokban egyébként engedményeket tett több ágazatban dolgozóknak, köztük a rendőröknek, a párizsi operaházi dolgozóknak, a tengerészeknek és a pilótáknak, akiknek továbbra is megmarad a korkedvezményes nyugdíj lehetősége. A közlekedési dolgozók december elején kezdődött határozatlan idejű sztrájkjának felfüggesztését azonban még nem sikerült elérni, jóllehet a vasúti dolgozóknak már csak hat százaléka vesz részt a munkabeszüntetésben, amelyhez az olajfinomítók után csütörtökön az ügyvédek, a tanárok is csatlakoztak, és a párizsi Eiffel-torony is zárva tartott.
A miniszterelnök tájékoztatása szerint a reformtervezetet január 24-én vitatja meg a kormány, s február 17-én kerül vitára a parlament elé.
