Az egyénnek sokkal nagyobb szerepet kell vállalnia a biztonságos öregkor feltételeinek megteremtésében, miközben a kereteket új társadalmi közmegegyezésben lenne érdemes rögzíteni – állapította meg az Aegon nyugdíjfelkészültségi kutatása.

Mikor érjük el a kritikus tömeget? Pénzügyi nyomás alatt a szociális háló

A várható élettartam kitolódása és a népesség elöregedése fokozódó pénzügyi nyomás alá helyezi a szociális hálót és az előre meghatározott kifizetéseket biztosító munkáltatói juttatásokat – derül ki a most hetedik alkalommal elkészült Aegon nyugdíjfelkészültségi kutatásból. A tizenöt országra kiterjedő felmérésben résztvevők közel fele, 49 százaléka számít arra, hogy a jövő nyugdíjasai a maiaknál rosszabb helyzetben lesznek.

Egy olyan világban, ahol a munkavállalók és a nyugdíjasok közel fele úgy gondolja, hogy a jövő generációinak rosszabb lesz a helyzete a jelenlegi nyugdíjasokénál, nyilvánvaló, hogy a jelenlegi nyugdíjszabályozás nem alkalmas arra, hogy felkészítse a társadalmat a mában zajló és a jövőben várható változásokra.

– véli Horváth Gyula, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese.

Közmegegyezésre lenne szükség

Emiatt szerinte óriási szükség van egy új, mindenkire kiterjedő társadalmi közmegegyezésre, amelyben rögzíteni kell a nyugdíjas évek finanszírozásával kapcsolatos reális felelősségmegosztás elvét, és egyben hozzárendelni a mindehhez szükséges eszközöket, forrásokat és infrastruktúrát

Van aki szerint az államnak nincs teendője

• Magyarországon még az átlagnál is jóval magasabb, 67 százalékos a jelenleginél kedvezőtlenebb időskori életkörülményekkel kalkulálók aránya.
• A kutatás szerint az emberek mindössze hét százaléka mondja azt, hogy az államnak nincs teendője, mert a nyugdíjak kifizetése a jövőben is tökéletesen fenntartható lesz.
• Ugyanakkor csupán a munkavállalók 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkáltatója is hozzájárul a nyugdíjcélú megtakarításaihoz, miközben a válaszadók 27 százalékánál a munkáltató nem egészíti ki a munkavállaló nyugdíjpénztári befizetéseit.

Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index alig mozdult

Annak ellenére pedig, hogy a nyugdíjkérdés világszerte egyre nagyobb figyelmet kap, a munkavállalók nyugdíjfelkészültségében a hétéves kutatás nem mutatott ki érdemi változást: az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index (ARRI) 2018-ban a tavalyival megegyező, alacsony értéket mutat, és az induláskor, 2012-ben mért 5,2 pontnál képest is alig magasabb az idei 5,9 pont. A magyar eredmény változatlanul alacsonyabb az átlagnál, de folyamatos fejlődést mutat: jelenleg 5,3 ponton állunk, szemben a hat évvel korábbi 4,8-del.

(Túlzottan?) Optimista hangulatban

Bár a kutatás szerint a társadalmi közmegegyezés felbomlóban van, sokan mégis pozitívan gondolnak a nyugdíjas évekre.

• A munkavállalók 57 százaléka úgy képzeli el, hogy fokozatosan megy majd nyugdíjba, azaz folytatja az addigi munkáját, esetleg részmunkaidőben egy ideig, vagy végig a nyugdíjas évek alatt.
• A legtöbben ezt azért tervezik így, mert dolgozni akarnak és/vagy dolgozniuk kell. A munkavállalók úgy gondolják, hogy a jelenlegi jövedelmük 68 százalékára lesz szükségük nyugdíjasként.
• Aggasztó ugyanakkor, hogy csak 25 százalékuk hisz abban, hogy ezt meg is tudja valósítani, és további 13 százalék úgy gondolja, hogy csak a szükséges jövedelem 75 százalékát tudja majd biztosítani magának.

Szinte alig van ez embereknek írásos nyugdíjterve Magyarországon

Írásba foglalt nyugdíjtervvel csupán a válaszadók 13 százaléka rendelkezik – Magyarországon 7 százalékuk –, miközben 44 százaléknak van ugyan elképzelése, de azt nem írta le. Emellett csak 32 százalék gondolta végig, hogy mihez kezdene, ha a tervezett nyugdíjkorhatár előtt kellene abbahagynia a munkát.

• Arra a kérdésre, hogy milyen pénzügyi eszközökkel igyekeznek biztonságot teremteni maguknak a nyugdíjas éveikre, a legtöbben az állami nyugdíjrendszert említik (46 százalék), valamilyen saját megtakarításra a válaszadók 30 százaléka támaszkodna, míg a munkáltatói programok súlya 24 százalékos.
• Ehhez képest Magyarországon 57 százalék épít elsősorban az állami pillérre, miközben a saját megtakarításokat előtérbe helyezők aránya 29, a munkáltatókra is építőké pedig 15 százalék.

A kutatásban a nyugdíjba menetellel összefüggő aggályokat is érintették

Ezek között az egészségügyi problémák viszik a prímet: világszerte 49 százalék azoknak az aránya, akik a romló egészségi állapotot nevezik meg legfőbb nyugdíjaskori félelemként. Ezt követi az aktivitás elvesztése (34 százalék), az Alzheimer kór és a demencia (33 százalék) miatt érzett aggodalom.

• Sokatmondó, hogy a kutatásban részt vett nyugdíjasok 39 százaléka hamarabb nyugdíjba ment a tervezettnél, aminek oka leginkább a megromlott egészségi állapot volt.
• A magukat rossz egészségi állapotúnak valló munkavállalók hat évvel rövidebbre tervezik a nyugdíjas éveiket azoknál, akik kitűnő egészségnek örvendenek (14 év, szemben a hússzal).