Amikor közlekedési baleset vétlen áldozatai vagyunk, ugyanúgy bűncselekménnyel okoznak nekünk kárt, ahogyan egy utcai támadás során, vagy éppen abban az esetben, ha csalás sértettjei vagyunk. A különbség abban áll, hogy amíg a járművel okozott károk esetén az okozó fél kötelező felelősségbiztosítása alapján jó eséllyel megtérül a kárunk, a többi esetben ez már nem annyira magától értetődő, illetve más utat kell bejárnunk ahhoz. – hívja fel a figyemet dr. Gombolai Éva, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító szakértője.
Az elrettentés és az elkövető visszatartása még nem nyújt kárpótlást a sértettnek
Belátható, hogy még egy kisebb baleset is észrevehető károkkal jár, nem beszélve a súlyosabb sérülésekről.
- Egy utcai támadást követően kiesünk a munkából a felépülés idejére, ráadásul ott vannak a kezelési költségek.
- Súlyos esetben pedig sajnos olyan maradandó fájdalmak, egészségkárosodás is fennállhat, ami egész életünkre kihat.
Bűncselekmény esetén az elkövetőnek felelnie kell a tettéért, a büntetőjogi felelősség megállapítása a büntetőbíróság feladata. A következmény pedig valamilyen büntetőjogi szankció, ami a pénzbüntetéstől kezdve a közmunkán át a szabadságvesztésig több formát ölthet.
Ez a szankció azonban nem a sértettet veszi előtérbe, sokkal inkább arra szolgál, hogy az elkövetőt visszatartsa a hasonló cselekedetektől, illetve elrettentő hatással legyen a társadalom többi tagjára.
Mit tehet a sértett, hogy a bűncselekmény őt ért hatása legalább részben kompenzálva legyen?
A bűncselekménnyel okozott kár megtérítését az elkövetőtől, több elkövető esetén azok mindegyikétől lehet követelni. Ez a kár lehet vagyoni kár, így a bűncselekmény miatt bekövetkezett vagyoncsökkenés, elmaradt bevétel. Maradva a testi sértés példájánál:
- Az elkövető köteles megfizetni a kezelés költségeit, táppénz miatt kiesett jövedelmet, maradandó egészségkárosodás esetén akár egész életre szóló járadékot.
- Ezen túl sérelemdíj is követelhető, amennyiben a bűncselekmény a sértett személyiségi jogainak sérelmével járt. Ez gyakran az egészséghez fűződő jogot jelenti, de természetesen gyakorlatilag bármilyen más személyiségi jog sérelme is szóba jöhet.
A kártérítési és sérelemdíj iránti igényekre külön eljárást célszerű indítani
Már a büntetőeljárás során be lehet jelenteni úgynevezett polgári jogi igényként, sőt kérni lehet az elkövető egyes vagyontárgyainak zár alá vételét annak érdekében, hogy ne adhasson túl a későbbi kártérítés alapjául szolgáló vagyontárgyakon.
Fontos azonban tudni, hogy a büntetőeljárás során a legritkább esetben dönt a bíróság a polgári jogi igényekről.
Emiatt, illetve a gyorsabb igényérvényesítés miatt is, célszerűbb külön eljárásban, azaz fizetési meghagyással, vagy polgári peres úton érvényesíteni a kártérítési és/vagy sérelemdíj iránti igényt.
A kártérítési igények fő szabály szerint 5 év alatt évülnek el, de a bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.
Könnyebb lehet a bűncselekmény pszichés következményeinek feldolgozása kártérítés esetén
A kártérítési igény érvényesítésére irányuló eljárásnak a büntetőeljárással szemben tehát az a célja, hogy a sértettnek okozott kár megtérüljön, mely sok esetben hozzájárul ahhoz, hogy a bűncselekmény pszichés következményeinek feldolgozása is könnyebbé váljon.
Sok esetben a sikeres kártérítési eljárást követően a végrehajtás akadályát képezi a végrehajtható vagyon hiánya.
Ennek ellenére fontos, hogy magáról a lehetőségről a sértett tudjon, és maga mérlegelhesse jogi segítség igénybevételével, hogy milyen lépéseket célszerű megtenni a kár megtérülése érdekében. – foglalta össze a tudnivalókat dr. Gombolai Éva.
