Kövesse Facebook oldalunkat!

Az elmúlt 30 évben egyértelműen csökkent a fagyos napok száma, amikor a minimumhőmérséklet 0 Celsius-fok alá csökkent – írta Kis Anna meteorológus a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően internetes oldalon vasárnap.

A szakember a meteorológiai tél utolsó napján azt is kiemelte: a hideggel kapcsolatos hőmérsékleti indexek elemzése is alátámasztja, hogy az éghajlatváltozás nemcsak egyszerűen magasabb átlaghőmérsékletekkel jár, hanem a hőmérsékleti szélsőségek megváltozásával is.

Kifejtette: az elmúlt három évtizedet vizsgálva látható, hogy nemcsak télen, de októberben, novemberben és márciusban is csökkenés figyelhető meg a fagyos napok számában. Ugyanakkor a kifejezetten hidegnek tekinthető zord napok számában – amikor mínusz 10 fok alatti napi minimumhőmérsékletet regisztráltak – nem találtak egyértelmű csökkenést: egy-egy hidegebb napra vagy periódusra az elmúlt 10 évből is találni példát.

Ilyen volt 2017 januárja, amikor országos átlagot tekintve hét egymást követő napon maradt mínusz 10 fok alatt a minimumhőmérséklet. Ugyanakkor 2015 óta nem volt olyan december, amikor akár egyetlen zord nap is előfordult volna.

A téli napok – amikor a csúcshőmérséklet sem éri el a 0 fokot, azaz egész nap fagypont alatti a hőmérséklet – nagyobb változékonyságot mutatnak. Bár 2014 óta csak egyetlen olyan év volt, amikor ezek száma országos átlagban meghaladta volna a 15-öt. Ez a kivétel a 2017-es év, ami jó példa a változékonyságra – jegyezte meg a meteorológus, hozzátéve: az általánosan melegedő tendencia ellenére előfordulnak szélsőségesebb időszakok is.

A meteorológus azt is megemlítette, hogy az ezredforduló utáni években gyakoribbak lettek az enyhébb hőmérsékletű napok a téli időszakban.

Kis Anna írásában kitért arra is, hogy a hideg idő miként befolyásolja a mindennapokat: megnöveli a fűtési igényt, az energiafogyasztást, nehezíti a közlekedést. Azonban a mezőgazdaság szempontjából összetettebb a kérdés: fontos például, hogy az alacsony hőmérséklet havazással társul-e, mivel a hó szigetel is. A hótakaró akkor nyújt csak igazán védelmet, ha összefüggő réteget alkot és nem párosul erős széllel, amely elhordaná. Az is fontos, hogy milyen hosszú ideig áll fenn a fagy, bizonyos növényfajoknál ugyanis csak 12-15 nap után okoz károsodást. Ugyanakkor – mint a meteorológus kiemelte – előny is származik ezekből a hideg időszakokból: az általános felmelegedés miatt áttelelő és egyre nagyobb gondot okozó kórokozók, kártevők ilyenkor elpusztulnak.

Nyitókép: MTI.

Hirdetés (x)

Tetszett a cikk?
Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

Szimpatikus számodra a Biztosító Magazin?
KÉRJÜK, HOGY TÁMOGASD A MUNKÁNKAT!
A színvonalas tartalmak előállítása és a szerkesztőség napi működtetése az online kiadványok esetén is igényel anyagi ráfordításokat. Ezért bátorkodunk, most a tisztelt olvasókhoz fordulni, hogy felajánlásaikkal támogassák munkánkat.

A Biztosító Magazin küldetése, hogy elősegítse Magyarországon a biztosítási tudatosság növekedését, valamint, hogy platformot teremtsen a szakmában dolgozó kollégák személyes márkájának építésére.

Ha neked, is fontosak ezek az értékek, akkor kérjük, hogy támogass minket! Kis összegnek is örülünk és hálásak vagyunk érte.
BIZTOSÍTÓ MAGAZIN A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN
Facebook CSOPORTUNKBAN szakmai témákat vitatunk meg, Facebook OLDALUNKON pedig értesülhetsz a legfrissebb hírekről. Kövesd a Biztosító Magazint a közösségi média oldalakon is!

Ne maradj le semmiről...