Az önkéntes nyugdíjpénztárak – idén először kiszámított – átlagos 30 éves teljes költségmutatója 0,84 százalék volt, míg korrigált díjterhelési mutatójuk 0,78 százalékra rúgott. A jövőt egy feltételezett összegű tagi megtakarítással és a pénztár közvetett költségeivel is modellező TKMNyp összevethető az élet- és nyugdíjbiztosítások azonos mutatószámával, ami erősíti a transzparenciát, valamint a pénztári szektoron belüli és a szektorközi versenyt. Az adott éves adatok alapján kalkulált korrigált díjterhelési mutató a 2019-es kiváló hozamok utáni befektetési költségek miatt nőtt enyhén.

Nyugíjbiztosítás vs. nyugdíjpénztár

Az önkéntes nyugdíjpénztárak költségeit jelző átlagos korrigált díjterhelési mutató bő 30 százalékkal csökkent 2002 óta. A jövőben várható anyagi terheket bemutató teljes költségmutató (TKMNyp) alapján pedig a pénztárak jelentős kihívói a hasonló célú élet- és nyugdíjbiztosításoknak.

A nyugdíjpénztári költségek átláthatóságának erősödésével ráadásul tovább csökkenhetnek majd a tagokat terhelő költségek

– derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss összefoglalójából.

Idén számoltak előszőr TKMNyp-t

A jegybank ajánlása alapján először 2020-ban kiszámított átlagos 30 éves TKMNyp 0,84 százalék volt a pénztárszektorban. E mutató a pénztártag hosszú távú jövőbeni megtakarításait modellezi, s a befizetésekből, megtakarításából levonandó terheknél a befektetések közvetett terheit (pl. a portfóliókban lévő befektetési alapok költségeit), illetve a választható portfóliós piaci szereplőknél a különböző portfóliók eltéréseit is figyelembe veszi.

  • A TKMNyp-t a pénztárak több időtartamra, illetve portfóliónként is kiszámítják.
  • Ezeket saját weblapjaikon is közzéteszik, illetve azok a jegybank honlapján össze is hasonlíthatók az élet- és nyugdíjbiztosítási TKM-ekkel.

A szektor átlagos korrigált díjterhelési mutatója (a 2018. évi 0,75 százalék után) tavaly 0,78 százalék lett, döntően a 2019. évi kiváló hozamok után kifizetett befektetési költségek (sikerdíjak) enyhe emelkedése miatt. E visszatekintő jellegű mérőszámnál a működésre levont díjakat a teljes tagdíjhoz viszonyítják, így kiszűrve az utóbbitól független pénztári vagyonnövekedés zavaró hatását.

Versenyképes öngondoskodási forma

Az eltérő módszertannal számolt mutatószámok egyaránt azt jelzik, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos költségszintje hosszútávon 1 százalék alatt marad. A pénztári szektor így – más megtakarítási formák költségeivel összevetve – változatlanul versenyképes öngondoskodási formát kínál az idős korukra előtakarékoskodó állampolgároknak.

A 2020. évi rendkívüli járványhelyzet miatti kényszerű pénztári intézkedések átmenetileg növelhetik a szektor költségét.

A pandémia miatt (is) egyre jobban terjedő elektronikus ügyintézési csatornák terjedése viszont mérsékli a pénztárak adminisztrációs anyagi terheit. Utóbbi hatása hosszabb távon jelentkezhet.

Nyitókép: Unsplash / Illusztráció.

Hirdetés (x)

Tetszett a cikk?
Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

BIZTOSÍTÓ MAGAZIN A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN
Facebook CSOPORTUNKBAN szakmai témákat vitatunk meg, Facebook OLDALUNKON pedig értesülhetsz a legfrissebb hírekről. Kövesd a Biztosító Magazint a közösségi média oldalakon is!

Ne maradj le semmiről...