Az építőipari munkaerőhiány és az építőanyagok drágulása miatt nem árt, ha átgondoljuk, hogy lakásunk és értékeink biztosítottsága megfelel-e elvárásainknak – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége.
Az ingatlanárak néhol duplájára emelkedtek, a biztosítási összegek viszont nem követik ezt
Az elmúlt években mind a fővárosban, mind pedig vidéken nagymértékben emelkedtek az ingatlanok árai, egyes területeken közel duplájára nőttek. Ez az emelkedés részben a lakáspiac fellendüléséből, és ezzel összefüggésben a forgalmi érték emelkedéséből adódott. A lakásbiztosítások biztosítási összegei és díjai azonban messze nem követik ezt az ütemet. Ennek a fő oka az erős verseny mellett (a piacon 14 biztosító több mint nyolcvan terméke van jelen, közülük mintegy negyven különböző típusú szerződés ma is elérhető) az, hogy a biztosítási összegeket az épületek újjáépítési költsége, nem pedig a forgalmi értéke szerint határozzák meg.
A szakemberhiány margójára: megnövekedtek az újjáépítési költségek
Ám az is igaz, hogy az ingatlanpiaci boom-mal párhuzamosan a szakemberhiány, az építőipari alapanyagok drágulása és a munkadíjak emelkedése az újjáépítési költségeket is megnövelte.
Legalább a szerződésünk évfordulója előtt érdemes végiggondolni, hogy a választott épületbiztosítási összeg adott esetben fedezné-e a tényleges kárunkat.
– erre a biztosítónktól kapott indexértesítő levél emlékeztet.
Ezekre érdemes figyelni a lakásbiztosítási szerződés éves felülvizsgálatánál
Célszerű szem előtt tartani, hogy a biztosítók által a kötéskor javasolt épület-négyzetméter ár az adott épület típusa, kora vagy egyéb paraméterek alapján meghatározott átlagos érték csupán.
- A szerződés megkötésekor a szerződő módosíthat a javasolt összegen, hiszen a biztosított épület konkrét kivitelezési színvonalát leginkább ő ismeri.
- Az épületbiztosítás kötésekor nem szabad megfeledkezni a melléképületekről sem, melyeket jellemzően külön fel kell tüntetni a szerződésben.
- A biztosítási összeg meghatározásakor arra is figyelemmel kell lenni, hogy ez ne csak az épület(ek), hanem az ingatlanon található építmények (például a kerítés, kerti járda, kút) értékét is fedezze.
Az értékkövetést segíti a szerződések évfordulós indexálása, de az új dolgok nem kerülnek bele automatikusan a szerződésbe
Az évfordulós indexálást a biztosító évente egyszer, a KSH által addig nyilvánosságra hozott indexadatai alapján képezi, azzal a kikötéssel, hogy a társaság ettől eltérhet. Az indexálás során a biztosítási, szolgáltatási összegek és díjak egymással arányosan változnak. Van azonban, amit a biztosító sem tudhat:
A biztosítónak nincs és nem is lehet információja arról, ha egy felújítás, korszerűsítés vagy például tetőtér beépítés nyomán megnő az újjáépítési értéke az ingatlannak.
Ezért mindenképpen ajánlott a már meglévő lakásszerződéseket legalább évente egyszer felülvizsgálni, és szükség esetén módosítani.
A lakásbiztosítások az ingatlan mellett az ingóságokra is kiterjednek
Az ingóságok biztosítási összegének alapja is a pótlási, újrabeszerzési érték. (Néhány kivételtől eltekintve, amit mindig az adott szerződési feltételek rögzítenek.) Ezek kapcsán is megéri végiggondolni, mennyire lenne elegendő a biztosítási összeg abban az esetben, ha az összes értéket újra be kellene szerezni egy komolyabb kár bekövetkezte után, vagy hogy esetleg beszereztünk-e olyan új vagyontárgyakat, amelyeket külön meg kell jelölni a biztosítási szerződésben. (Például eddig nem tartalmazott a szerződés nemesfémekre fedezetet, tehát új vagyoncsoportot is be kell vonni. Vannak olyan társaságok, ahol a 250-300e Ft feletti értékű vagyontárgyakat külön vagyoncsoportba kell belefoglalni, akár tételesen felsorolva.)
A lakástulajdonosok negyede még ma is jelentős kockázatot vállal, pedig a lakásbiztosítás nem luxus
A fentiekre persze csak annak érdemes minderre időt szánni, aki már rendelkezik lakásbiztosítással. A kb. 4,4 millió magyarországi lakóingatlanból több mint egymilliónak a tulajdonosa egyelőre még nem jutott el idáig.
Foto: Freepik
