Folyamatosan zajlik a betegforgalom átcsatornázódása a magánegészségügyi rendszerbe: míg 2012-ben csupán a lakosság 37 százaléka, idén már 57 százalék vett igénybe valamilyen magánorvosi szolgáltatást – derül ki az UNION Biztosító 2017 őszén, 1300 fős, a 25-55 év közötti korosztályt célzó piaci felméréséből.

A kutatás fontosabb eredményei

Az öt év alatt immár harmadik alkalommal végrehajtott kutatás adataiból kiderül, hogy:

  • TÖBBET FIZETÜNK:
    Míg öt éve 33 ezer, három éve pedig 41 ezer, addig idén már átlagosan 57 ezer forintot fizettek az érintettek egy év alatt különféle szakorvosi rendelőkben.
  • NYITÁS A MAGÁNORVOSI SZOLGÁLTATÁSOK FELÉ:
    A megkérdezettek 28 százaléka nyitott arra, hogy a magánorvosi alapszolgáltatásokat piaci egészségbiztosításon keresztül vegye igénybe, és ezért átlagosan havi 5-6 ezer forintot fizetne szívesen.
  • AZ ÁLLAMI RENDSZER HIÁNYOSSÁGA A FŐ PROBLÉMA:
    A tanulmány szerint a lakosság elsősorban a magyar állami egészségügyi rendszer hiányosságai miatt fordul a magánszolgáltatók felé.
  • ROMLOTT A KÖZMEGÍTÉLÉS:
    Az egészségügy általános helyzetéről a közmegítélés a 2014-es felmérés óta tovább romlott: az osztályzatoknak már akkor is alacsony szintű 2,26-os átlaga idénre 1,76-ra esett.
  • FÉLÜNK AZ ORVOSHOZ MENNI:
    Ezzel párhuzamosan 2014 óta jelentősen, 50-ról 65 százalékra emelkedett azok aránya, akik félelemmel gondolnak arra, mi történik velük, ha orvoshoz kell fordulniuk egy potenciális jövőbeli betegséggel.

Hosszabbodnak a várólisták, átlagosan 35 nap a várakozási idő

A szakorvosi ellátások területén a legnagyobb problémát a betegek számára a hosszú várakozási idő jelenti. A kiválasztott rendelésre átlagosan 35 napot kellett várnia a válaszadóknak, (ez 2014-ben 32 nap volt), az előzetes bejelentkezés ellenére pedig a rendelőben is átlagosan közel egy órát kell várakozni. 

[wpdatachart id=28]

Az adatok szerint a várakozók 14 százalékának több mint 2 hónapot kellett várnia a szakorvosi vizsgálatra, 23 százaléknak pedig 1-2 hónapot. 27 százaléknyian 3-4 hetet vártak, 36 százaléknyian ugyanakkor 1-2 héten belül eljutottak a vizsgálatra.




Problémás a szakrendelők felszereltségének megítélése is

A második problémás szempont a szakorvosi rendelők felszereltsége és megfelelő komfortja, itt a megkérdezettek több mint kétharmada észlelt kisebb-nagyobb hiányosságokat. A páciensek mintegy fele kritikus az ellátás szakmai színvonalával, és romlott a megítélés a szakdolgozóknak a betegekhez való hozzáállása tekintetében is.

A fenti körülmények fényében érthető tendencia, hogy lényegében minden vizsgált társadalmi-demográfiai csoportban egyre nagyobb teret nyernek a magánorvosi szolgáltatások.

Egyre többen vennének igénybe magánorvosi szolágltatásokat

Idén már 57 százaléknyian jelezték, hogy igénybe vettek valamilyen magánorvosi szolgáltatást.

  • Azok aránya pedig, akik úgy nyilatkoztak, hogy csakis a magánegészségügyi intézményrendszert használják, három év alatt 5-ről 8 százalékra emelkedett.
  • Ezzel párhuzamosan három év alatt csaknem 40 százalékkal, 41 ezerről 57 ezer forintra emelkedett az orvosi ellátásra kifizetett átlagos összeg is.

Teret hódítanak az egészségbiztosítások

A magánegészségügyi szolgáltatások mainál is szélesebb körű igénybe vételének egyértelműen az anyagiak jelentenek gátat.

Azok körében, akik továbbra is az állami rendszer mellett maradnak, 84 százaléknyian a magánorvosi díjak szintjével indokolják döntésüket. Emellett 29 százalékuk nem is igazán ismer magánorvosi rendelőt, amelyet problémájával felkeresne.

Jó alternatíva lehet a magán-egészségbiztosítás: egy alapszintű egészségbiztosítási konstrukcióért jelenleg 5-6 ezer forintot lehet elkérni




Mindkét fenti probléma megoldására megfelelő eszköz a magán-egészségbiztosítás, amely az elmúlt években komoly térhódításba kezdett Magyarországon is.

  • Míg az öt évvel ezelőtt végzett felmérés során csupán 7 százaléknyian jelezték, hogy van ilyen biztosításuk, idén ez az arány már 15 százalékra nőtt.

A fejlődésnek további jelentős potenciálja van, mivel egy, a felmérés során bemutatott alapszintű egészségbiztosítási konstrukció iránt (amely többek között várakozási idő nélkül nyújt járóbeteg-ellátást, diagnosztikai és laborvizsgálatokat valamint kisebb műtéteket betegútszervezéssel és tanácsadással) a megkérdezettek 28 százaléka mutatott érdeklődést, és átlagosan 5-6 ezer forintos havidíjat hajlandó is volna fizetni érte.

Az egészségbiztosítás fontos eleme a cafeteriának is, sok múlik a munkáltatók hozzáállásán

A felmérés során válaszolók 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a béren kívüli juttatásai között egészségbiztosítás is szerepel. Ezzel az egészségbiztosítások a cafeteria-rendszer juttatásai között a középmezőnyben helyezkednek el. Nagy a munkáltatók felelőssége is abban, hogy a következő évre összeállított cafeteria-rendszerükben szerepeltetik-e ezt a juttatást is.

„Az egészségbiztosítások területén komoly szerep hárul a munkáltatókra, a meglévő szerződések túlnyomó részét ugyanis munkahelyi juttatásként kötik. Itt is jelentős lehetőség van még a további fejlődésre, mert bár 2012 óta a munkáltató által kötött magán-egészségbiztosítások díja adó- és járulékmentes, ennek ellenére még mindig csak az alkalmazottak nyolcada kap ilyen juttatást. A felmérés szerint azonban a munkavállalók 59 százaléka tartja fontosnak, hogy munkáltatója magasabb színvonalú ellátást nyújtó egészségbiztosítást kössön számára.” 

– hangsúlyozza Bóna Katalin, az UNION Biztosító életbiztosítási ügyvezető igazgatója.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

Tetszett a cikk?
Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

BIZTOSÍTÓ MAGAZIN A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN
Facebook CSOPORTUNKBAN szakmai témákat vitatunk meg, Facebook OLDALUNKON pedig értesülhetsz a legfrissebb hírekről. Kövesd a Biztosító Magazint a közösségi média oldalakon is!

Ne maradj le semmiről...