Kövesse Facebook oldalunkat!

Pénzügyileg tudatosabbak a felsőoktatási hallgatók, fontos számukra, hogy legyen megtakarításuk, a pénzügyi tájékozottságuk szintje azonban nem változott, továbbra is kockázatkerülők, ezért az oktatásban nagyobb figyelmet kell fordítani a pénzügyi ismeretek gyakorlati alkalmazására – közölte az Állami Számvevőszék csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint az ÁSZ 2020-ban készített kutatásának célja, hogy képet adjon a felsőoktatásban tanuló fiatalok (2557 válaszoló) pénzügyi műveltségéről és tudatosságáról, illetve értékelje, hogy a hallgatók pénzügyi tudása, attitűdjei és viselkedése miként változott a témában korábban végzett kutatást követő hét év alatt.

A kutatók megvizsgálták a hallgatók célrendszerét, hitelezési, megtakarítási és befektetési kompetenciáikat, a pénzügyi szolgáltatásokkal és termékhasználattal összefüggő szokásaikat.

Kiderült, hogy a hallgatók rövid, közép- és hosszú távú célokkal is rendelkeznek, jövedelmi forrásuk pedig a munkabér, a zsebpénz, valamint az ösztöndíj.

Kiemelték, hogy a 2013-as és a friss kutatás adatainak összevetéséből kiderül, hogy nőtt azok aránya, akik rendszeresen tudnak megtakarítani, illetve a megtakarítások átlagértéke is emelkedett.

  • A kutatás eredményei ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a pénzügyi tájékozottság szintje (PTM), nem változott a 2013-as, illetve a tavaly elvégzett felmérés között.
  • Mindkét kutatás azt állapította meg, hogy a fiatal férfiak, a felsőoktatásban pénzügyi-gazdasági ismereteket tanulók, és azok akik huzamosabb ideig külföldön éltek, tájékozottabbak a pénzügyekben.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a hallgatók valós és vélt tudása között lényeges különbséget tapasztaltak: a hallgatók mintegy fele ítélte meg reálisan a saját pénzügyi tudásszintjét, 38,6 százalékuk túlbecsülte, 10,4 százalékuk pedig alábecsülte a tudását.

A 2020-as felmérésben a hallgatók nagyobb mértékben értékelték túl saját pénzügyi-gazdasági ismereteiket 2013-hoz képest.

A kutatásból az is kiderült, hogy a hallgatók a korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a valós, illetve vélt pénzügyi tudásuktól függetlenül jellemzően – mintegy 80 százalékban – kockázatkerülők, így vélhetően nem vállalnak fel olyan kockázatot, amely meghaladná az ítélőképességüket.

Az ÁSZ ugyanakkor úgy véli, hogy az indokolatlan kockázatkerülés negatív hatással is járhat, hiszen

visszatarthatja a fiatalokat attól, hogy vállalkozóvá váljanak, vagy olyan pénzügyeket érintő tranzakciókat indítsanak, amely a jólétük növeléséhez járulhatna hozzá.

Mindezek miatt az ÁSZ kiemelte, ahhoz, hogy a hallgatók pénzügyi tudásszintje és kockázatkezelő képessége erősödjön, az oktatás-nevelésben nagyobb figyelmet kell fordítani a pénzügyi ismeretek gyakorlati alkalmazására, illetve befektetési és vállalkozási ismeretek oktatására.

Hirdetés (x)

Tetszett a cikk?
Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

Szimpatikus számodra a Biztosító Magazin?
KÉRJÜK, HOGY TÁMOGASD A MUNKÁNKAT!
A színvonalas tartalmak előállítása és a szerkesztőség napi működtetése az online kiadványok esetén is igényel anyagi ráfordításokat. Ezért bátorkodunk, most a tisztelt olvasókhoz fordulni, hogy felajánlásaikkal támogassák munkánkat.

A Biztosító Magazin küldetése, hogy elősegítse Magyarországon a biztosítási tudatosság növekedését, valamint, hogy platformot teremtsen a szakmában dolgozó kollégák személyes márkájának építésére.

Ha neked, is fontosak ezek az értékek, akkor kérjük, hogy támogass minket! Kis összegnek is örülünk és hálásak vagyunk érte.
BIZTOSÍTÓ MAGAZIN A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN
Facebook CSOPORTUNKBAN szakmai témákat vitatunk meg, Facebook OLDALUNKON pedig értesülhetsz a legfrissebb hírekről. Kövesd a Biztosító Magazint a közösségi média oldalakon is!

Ne maradj le semmiről...