Önkéntes nyugdíjpénztári teljes költségmutatót vezet be az MNB, amely révén 2020-tól egyedülálló módon, első alkalommal válnak összehasonlíthatóvá két szektor, az élet- és nyugdíjbiztosítók, illetve a pénztárak költségei az ügyfelek számára. Ez mindkét piacon élénkítheti a versenyt, s az MNB egyúttal teljesíti az idén tavaszi Versenyképességi Programjában leírt egyik fejlesztési javaslatát is. Tavaly ismét kevesebb költséget vontak a nyugdíjpénztárak tagjaik befizetései után. A pénztárak korrigált díjterhelési mutatója majdnem tizedével csökkent, s 0,75 százalék lett 2018-ban.
TKM számítást vezet be az MNB
A Magyar Nemzeti Bank új ajánlásában az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokra is teljes költségmutató (TKM) számítást vezet be 2020. január 1-jétől. A hazai megtakarítási élet- és nyugdíjbiztosításokra már 2010 óta kiszámított TKM egyszerűen, könnyen összehasonlítható módon egyetlen mutatószámban fejezi ki az adott termék összes költségét.
- Az önkéntes nyugdíjpénztári TKM egy feltételezett pénztártag hosszú távú megtakarításait modellezi, s az annak befizetéseiből és megtakarításaiból levont költségeket fejezi ki egyetlen értékben.
- Kiszámításakor figyelembe veszik a pénztár által felszámított valamennyi költséget, így a befektetések közvetett terheit is (azaz az adott pénztári portfólióban lévő befektetési alapok költségeit).
- A számítási modell a választható portfóliós rendszert működtető pénztárakon belüli különböző portfóliók eltéréseit is figyelembe veszi, így azoknál eltérő TKM értékek jelennek meg.
KORÁBBAN ÍRTUK
Nyugdíjba mennél 30-40 évesen? Matek az egész: a PANNON-SAFE már kisütött valamit
Schaub Erika: A nyugdíjas életről él egy mesebeli kép a fejünkben, de azt meg...
A pénztárak számítják ki
Az ajánlás szerint a TKM-et a pénztárak számítják ki, mivel a költségekre vonatkozó naprakész adatok náluk találhatók. A nyugdíjpénztári termékek hosszú távú jellege miatt a számítást 10, 20 és 30 éves időtartamokra, 45, 50 és 55 éves életkorú tagra és havi 25 ezer forint tagi befizetésre vetítve célszerű elvégezni. Az így kalkulált TKM értékeket a pénztárak beküldik az MNB-nek, és – ha van honlapjuk – internetes felületükön is közzéteszik. A jegybank saját honlapján – amelyen már jelenleg is összehasonlíthatók az élet- és nyugdíjbiztosítási TKM-ek – 2020 tavaszától teszi közzé a nyugdíjpénztári TKM értékeket is a fogyasztók tájékoztatására.
Cél a fogyasztói tudatosság növelése
Az ügyfelek így a jövő év tavaszától széles körűen, egyszerűen összevethetik az élet- és nyugdíjbiztosítók, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak költségeit.
Mindez növelheti a fogyasztói tudatosságot, és mindkét nyugdíj-előtakarékossági szektorban erősítheti a piaci versenyt.
Emlékezetes, hogy az MNB idén tavaszi 330 pontos Versenyképességi Programjában javasolta a TKM rendszer továbbfejlesztését, az ügyféltájékoztatás és az ügyfélbizalom növelése érdekében.
Tavaly tovább csökkentek az önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelési mutatói – derül ki az MNB által most közzétett adatokból. A klasszikus, a működési költségeket a pénztár vagyonára vetítő díjterhelési mutató 2018-ban már csak 0,76 százalék volt. A jegybank által tavalytól közzétett korrigált díjterhelési mutató tavaly közel tizedével mérséklődött, s így 0,75 százalék lett. Utóbbi alakulása azt mutatja, hogy az elmúlt 16 évben 33,6 százalékkal csökkentek a pénztárak által felszámított működési díjak.
Így számítják ki
A jövőt hipotetikusan modellező TKM-mel szemben a díjterhelési mutatókat – amelyek a tagi befizetésekből és a befektetésekből levont költségeket jelzik a pénztári szektoron belül összehasonlíthatóan egy mutatószámban – az MNB az önkéntes nyugdíjpénztárak előző évi éves beszámolóinak adataiból számítja ki.
IDŐJÁRÁS
Pénteki időjárás: Ónos esőre és elszórtan havas szitálásra is készülhetünk
Figyelik a vagyonkezelési díjak mértékét
A díjterhelési mutatók csökkenése tavaly meghatározóan a befektetési költségek mérséklődésének volt köszönhető. 2008-tól jogszabály korlátozza a felszámítható vagyonkezelési díj mértékét, aminek betartását az MNB kiemelten felügyeli, s emellett szabályozó eszközeivel is segíti a piaci szereplőknek a tagok érdekeivel összhangban lévő költséghatékony vagyonkezelési tevékenységét.
Több jelentős piaci súlyú pénztár egyébként az elmúlt évek folyamán a vagyonkezelési szerződéseiben alacsonyabb díjazást állapított meg.

























