Új, szeptember közepétől alkalmazandó ajánlást bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank a pénzügyi intézmények, kiemelt közvetítőik és refinanszírozóik részére a zálogkölcsönök nyújtásáról, a jegybank egyebek mellett elvárásokat fogalmaz meg a zálogkölcsönök lejárata után felszámított kamatok, díjak és költségek mértékéről.

Szeptember 15-től várják el a szabályozás alkalmazásást

Az MNB hétfői közleménye szerint az ajánlás a kézizálog fedezete mellett nyújtott pénzkölcsönnel kapcsolatos jegybanki elvárásokat tartalmazza, a szabályozás alkalmazását szeptember 15-től várja el a jegybank az érintett intézményektől.

Több dolgot is elvár az MNB

A jegybank fogyasztóvédelmi elvárásai között több dolog is szerepel:

• A zálogtárgyat futamidőn vagy türelmi időn belüli kiváltás esetén haladéktalanul, a türelmi időt követően pedig – a kényszerértékesítésig – 5 munkanapon belül bocsássák az ügyfél rendelkezésére, ha igényli azt.
• A zálogtárgy kiváltását csak kivételes, indokolt esetben köthetik előzetes bejelentéshez.
• A zálogtárgyak zálogjegyen is feltüntetett becsértékének a valós piaci értékhez kell igazodnia.

A jegybank elvárja, hogy a futamidő lejártától a kényszerértékesítésig terjedő időszakra a zálogkölcsönző pénzügyi intézmény maximálja az általa felszámítható kamatok, díjak és egyéb költségek összegét.

Fontos, hogy ezek is igazodjanak a pénzügyi intézménynél a zálogtárgy őrzésével, értékének megóvásával és a kényszerértékesítéssel kapcsolatban felmerülő költségekhez.

Nem minden díj fogadható el

Az MNB felhívja a figyelmet a fogyasztói érdekkel összeegyeztethetetlen gyakorlatokra is, így például az ügyfél késedelme esetén a szerződésszerű teljesítés ügyleti kamatát többszörösen meghaladó díj felszámítása nem fogadható el.

Az ajánlás szerint az ügyfél késedelme esetén a késedelem időtartamára legfeljebb az adott zálogkölcsön ügyleti kamatának másfélszeresét 3 százalékponttal meghaladó mértékű – és a zálogkölcsönök teljes hiteldíjmutató-plafonját meg nem haladó – késedelmi kamatot javasolt felszámítani.

Tájékoztatni kell az ügyfelet

A zálogkölcsön nyújtása előtt az ügyfelet tájékoztatni kell az ahhoz kötődő alapvető fogalmakról, így a türelmi és várakozási időről, a futamidő-hoszabbításról és a kényszerértékesítésről. Tájékoztatni kell a teljes hiteldíj mutatóról, és az ezen belüli kamatról, díjakról, egyéb költségekről, valamint a zálogtárgy kiváltásának elmaradása esetén követendő eljárásról, annak díjairól, illetve arról is, hogy a kényszerértékesítés után a pénzügyi intézménynek elszámolási kötelezettsége van az ügyfél felé.

Elvárás, hogy a zálogkölcsönre vonatkozó hirdetmény elvihető formátumban, közvetlenül elérhető helyen folyamatosan az ügyfelek rendelkezésére álljon.

Az ügyfél kaphat figyelmeztetés a kényszerértékesítés előtt

Az MNB jó gyakorlatnak tartja, ha a pénzügyi intézmény vagy kiemelt közvetítője jelzi az ügyfeleknek, hogy elérhetőségük megadásával lehetőség van arra (többletköltséggel), hogy még a zálogtárgy kényszerértékesítése előtt külön értesítést kapjanak, így akár ekkor kiváltsák azt.

A jegybank szerint célszerű továbbá az is, hogy a fogyasztók a kényszerértékesítés után legfeljebb 30 nappal értesítést kapjanak az elszámolási kötelezettség következtében őket megillető összegről is.

Megszűnt az anonim zálognyújtás

Az MNB közleményében arra is felhívta a figyelmet, hogy a pénzmosási törvény módosításával gyakorlatilag megszűnt az anonim zálogkölcsönnyújtás lehetősége.

• A zálogkölcsönt nyújtó intézmény 3,6 millió forint alatti hitelügyletnél a fogyasztó nevét, születési adatait, jogi személynél vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnél annak nevét, rövidített nevét és székhelyét köteles rögzíteni.
• Efölötti ügylet esetén jóval több azonosító adatot kell megadni a hitelnyújtáshoz, és az MNB elvárása szerint a hitelnyújtónak meg kell követelnie az ügyféltől ezek okirattal történő igazolását.