A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötése és díjfizetéssel történő fenntartása, amint arra a neve is utal, minden gépjármű üzembentartó részére kötelező. A biztosítási kötelezettség a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpontjától egészen a gépjármű forgalomból történő kivonásáig tart. Forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli. – hívta fel a figyelmet dr. Fekete Klaudia, a DAS Jogsegélyszolgálat munkatársa.
Fókuszban a vagyonvédelem
A gépjármű-felelősségbiztosítás kötelező jellegének elsősorban vagyonvédelmi indoka van. Jelentős szerepe van akkor, ha valakinek összetörik a gépjárművét, az ezzel összefüggésben okozott kár megfizetésére nincs egy olyan kötelezett, amely stabil és fizetőképes. Ennek köszönhetően nem fordulhat elő az, hogy a károkozó fizetésképtelensége miatt a károsult kára nem térül meg.
Mikor, és milyen limitekkel térit a biztosító?
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján a biztosító a gépjármű üzemeltetése során okozott károk megtérítésére köteles.
Egy biztosítási esemény vonatkozásában, a károsultak számától függetlenül, a biztosító dologi károk esetén káreseményenként egymillió-kettőszázhúszezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni. Ilyenek lehetnek a járműben és az abban elhelyezett vagyontárgyak.
A személyi sérülés miatti károk esetén a biztosító káreseményenként hatmillió-hetvenezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni.
Az említett összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.
Vannak azonban olyan káresemények és kárigények, melyek megtérítése a kötelező felelősségbiztosítótól nem követelhető
Jelen cikk a teljesség igénye nélkül igyekeztünk a leggyakrabban előforduló eseteket összeszedni.
- Ilyenek elsősorban azok a károk, amelyek a károkozó gépjárművében, illetve az abban elhelyezett tárgyakban keletkeztek, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak.
- Ide tartoznak továbbá azok a károk, amelyek a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származnak. Ennek oka az, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás célja a károsult reparációja, ennélfogva a károkozó kárainak megtérítését nem foglalja magában.
- A károkozó járművében keletkezett károk megtérítésére a casco biztosítás szolgálhat. Ez az üzemben tartó saját hibájából bekövetkező károk megtérítésére is kiterjed az adott szerződési feltételeknek megfelelően.
Útburkolat és munkagépként való használat kizárva
Nem követelhetők továbbá azoknak a károknak a megtérítése a kötelező-gépjármű felelősségbiztosítótól, melyek a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkeztek, illetve, amelyek a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkeztek.
Káresemények, amikre nem terjed ki a biztosító helytállási kötelezettsége
A felsoroltak mellett a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki azoknak a károknak a megtérítésére:
- melyek az álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkeztek,
- amelyek a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkeztek,
- amik a gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következtek be.
– emlékeztetett dr. Fekete Klaudia.
