Kövesse Facebook oldalunkat!

Most Pest megyéből is pályázhatnak a cégek a GINOP Pluszra, 200 milliárd Ft a keretösszeg a KKV-k számára 3-250 fő között szól a kiírás. Akár 70% támogatás is elérhető, 90% előleggel. 10-629 millió forintot is kaphatunk projektenként mindössze egy lezárt üzleti évvel.

A frissen megjelent pályázat kötelező elemei a cégeket a digitális transzformáció felé terelik. Mit jelent számodra ez a manapság mindenhonnan visszhangzó kifejezés?

A digitális transzformáció számomra a végletekig leegyszerűsítve azt jelenti, hogy váltsuk le a kockásfüzetet egy digitális megoldásra és társítsuk hozzá a megfelelő szervezeti átalakításokat. 16 év IT tapasztalattal, üzleti tanácsadóként, üzleti elemzőként (PMI-PBA), projektvezetőként (PMP), trénerként abban látom a digitális transzformáció sikerének kulcsát, hogy nem szabad csak eszközökben gondolkodni. Számomra nem kérdés, hogy holisztikus megközelítéssel gondolkodva az ember-eszköz-folyamat hármasát kell harmonikusan kezelni, állandó jelleggel észben tartva, hogy azok változnak, alakulnak és elkerülhetetlenül hatnak egymásra, az üzleti eredményeinkre, a cég egészére.

Hogyan lehet egy digitális projektet megvalósítani sikeresen?

Erről egy akadémiai székfoglalót is tarthatnék, napokig tudok a sikertényezőkről beszélni. Most aktuálisan kiemelném, hogy a GINOP Plusz egy óriási lehetőség arra, hogy financiálisan megalapozzuk az ilyen irányú terveinket.

Most Pest megyéből is pályázhatnak a cégek, 200 milliárd Ft a keretösszeg, KKV-k számára 3-250 fő között szól a kiírás. Akár 70% támogatás is elérhető, 90% előleggel.

10-629 millió forintot is kaphatunk projektenként mindössze egy lezárt üzleti évvel. A pénzt pedig modernizációra érdemes költenünk: ingatlanra, gép beruházásra, IT fejlesztésre. Kiváló eszközök vannak, amelyekre érdemes pályázni, a profi pályázatírók hatékonyan segítik a cégeket a pályázatok megírásában, hogy könnyebb legyen a rendelkezésre álló összeghez hozzájutni. Ha pedig már hozzájutottunk a megpályázott forrásokhoz, jöhet a végrehajtás.

Azt tapasztalom, hogy még mindig félünk a digitalizációtól. Mi lehet ennek az oka?

Ezt én is tapasztalom, pedig a hétköznapjainkat áthatja a digitalizáció, vegyük például az okostelefonokat, vagy a Facebookot, amin sokan sokat lógunk reggeltől estig. De ha a céges informatika, digitalizáció kerül szóba valóban rögtön összeszorul a gyomrunk. Miért? Azért, mert olyan dolgokra asszociálunk, mint a drága, bonyolult szoftverek, a „nem értem – nem szeretem” projektek – és csak úgy sorjáznak a negatív gondolatok. Ennek az is oka, hogy a vállalati digitális eszközeink sokszor túlbonyolítottak, nem jól fogják meg az adott terület kihívásait, problémáit, így nem, vagy csak kevéssé adnak megoldást rájuk, és azt is komplex módon.

Miért mondjuk mégis azt, hogy muszáj digitalizálni?

Azért, mert akik digitalizáltak, könnyebben alkalmazkodtak, éltek túl a válság előző hullámaiban, és ez így lesz a következőnél is.

  • Két cégtípust azonosítottunk az ügyfélkörünkben: az első, aki azt jelezte vissza, hogy hazavittek minden gépet, mégsem voltak képesek megfelelő hatékonysággal dolgozni a megfelelő feltételek híján, mert a működési rendszerük alapvetően a fizikai irodához kötötte őket.
  • Míg a másik típusú vállalkozások vezetői azt válaszolták, hogy „kitört a válság, lezártak minket, na bumm, eddig négy napot dolgoztunk otthonról, mostantól öt napot fogunk. Nemhogy lemaradtunk volna, nemhogy csökkent volna a munkamennyiség, vagy a bevételünk, hanem még egy kicsit jobban is ment a cég.

Sokan a válság elindulásakor próbáltak gyors megoldásokat találni az évek óta halogatott digitális transzformációs kérdésekre. Fel lehet dolgozni hirtelen, sokkszerűen többéves lemaradásokat, de egyrészt ilyenkor rövidtávon működő megoldások születnek nagyrészt, másrészt valóban sokkot kap a szervezet és benne a vezetők és a munkatársak is, sőt többször az egész érdekelti kör az alvállalkozókkal, beszállítókkal egyetemben.

Úgy tűnhet most, hogy vége a válság időszakának. Egyrészt ez nem feltétlen igaz, másrészt várhatóan jönni fog a következő előbb vagy utóbb. Itt az ideje a felkészülésnek, illetve a konszolidációnak, azaz annak, hogy a hirtelen felépített megoldásokat átgondoljuk, továbbfejlesszük, hosszú távon fenntarthatóvá tegyük.

Cégvezetőként a mi felelősségünk, hogy felkészüljünk, és felkészítsük a cégünket is a következő nehezebb időszakra.

Most minden a nyitásról szól, most van itt a jó alkalom, hogy megteremtsük az alapokat ahhoz, hogy a következő válságot már felkészülten várjuk és nyertesen jöjjünk ki belőle.


Ingyenes tudásanyag grátisz konzultációval!

Kérje webináriumunk felvételét és egy 20 perces díjmentes konzultációval támogatjuk pályázása sikerét!

KÉREM AZ INGYENES VIDEÓT


Fejlesszünk! Most vagy soha! Ez az üzeneted. Ha elmegyünk a praktikum irányába, mit javasolsz, mit érdemes fejleszteni?

Ok, nézzük, mit adtak nekünk a rómaiak – Brian után szabadon. A GINOP Plusz több terület fejlesztésére nyit most lehetőséget. Elgondolkodtam azon, hogy én mire is költeném szívem szerint a 10 – 629 millió forintot, amihez most hozzájuthatunk.

Kezdjük a táv- és csoportmunka fejlesztésével, támogatásával, amellyel hatékonyabbá tehetjük a cég mindennapjait, a munkatársaink helytől független együttműködését. Erre kiváló eszközök állnak a rendelkezésünkre, amelyeket ár-érték arányban messze megéri alkalmazni már akár a 10+ munkavállalóval, együttműködő partnerrel dolgozó vállalkozásoknak is, akik eddig esetleg papíralapon, nyomtatóval oldották meg például a jóváhagyásokat. Akár olyan mindenki által ismert beszállítók között is találunk szuper megoldásokat, mint a Microsoft. Az ő Teams eszközükről például kevesen tudják, hogy a csevegési funkció a tudásának, szolgáltatásainak mindössze körülbelül 1-2%-a.

De ez csak egy terület a célszerű fejlesztések közül. Mire költenél még?

Az egyik lábon az értékesítést, a bevételt próbálnám maximalizálni. Létrehoznék egy webshopot, vagy frissíteném a már meglevőt, hogy akkor is tudjon jövedelmet hozni, termelni számunkra, amikor az üzletek nem lehettek nyitva a lezárások alatt, vagy nem tudok az üzletben ott lenni.

A pandémiás válság alatt számos kereskedővel beszélgettem, akik elmondták, hogy a boltját ugyan bezárta, de a webshop hozta a várt bevételt, hiszen az internet nem volt karanténba zárva.

A másik lábon hatékonyabbá, ügyfélcentrikusabbá tenném az ügyfélkapcsolatok kezelését, a vevőim kiszolgálását. Erre a CRM, vagyis ügyfélkapcsolatkezelő rendszer tökéletes: az érdeklődők nem vesznek el, az értékesítési folyamatot végig tudom vinni a célcsoportom megtalálásától kezdve a megcélzásukon, az elérésükön, és az értékesítésen át egészen az utókövetésig, a folyamatos kapcsolattartásig.

Miért érzed az ügyfelek megfelelő kezelését kiemelt fókusztémának?

A teljes vásárlói életciklus menedzselése ma már, a tudatos fogyasztók piacán nemcsak a bevételek maximalizálása miatt alapvető, hanem azért is, mert elvárássá vált az ügyfélcentrikus piaci jelenlét. Ha nem tudok kiváló ügyfélélményt (CX), maximális értéket és zavartalan szolgáltatást nyújtani az ügyfeleknek biztosítani, akkor a vevőim előbb-utóbb átpártolnak a konkurenciához és ott fogják elkölteni a pénzüket. Ezt pedig nem akarhatjuk, ugye?

Milyen belső folyamatokat lehet még fejleszteni, digitalizálni a GINOP Plusz pályázati pénzekből?

Jöjjön még ide a munkaügyek, feladatok optimalizálása, automatizálása, amely a saját érdekünkké vált több okból is. Egyrészt a gyors ügyintézés érdekében, másrészt az adatbiztonság miatt, illetve a jogi, törvényi megfelelés okán is. Olyan egyszerű feladatkezelő megoldások vannak, amelyek lehetővé teszik, hogy ne kelljen telefonon, e-mailen feladatot kiosztani, ráadásul nyomon tudjuk követni, hogy melyik kollégánk, milyen feladattal éppen hol tart. Kioszthatók, nyilvántarthatók és követhetők a feladatok, egy helyen tárolható valamennyi munkához szükséges dokumentum, lehetővé válik a közös dokumentumkészítés, kialakíthatók különböző projekt csapatok, egy helyen menedzselhetők a szakmai csevegések, és pontosan időzíthetők a videós megbeszéléseink.

Higgyék el, szinte varázsütésre hatékonnyá válnak a folyamataink. Nem rossz szándékból felejtenek el a munkatársaink feladatokat, hanem egyszerűen egy hosszú beszélgetésbe nincs ideje felírni, vagy másképp értelmez egy-egy mondatot, mi meg vezetőként várjuk hetekkel később az eredményeket, és akkor derül ki, hogy semmi sem történt még a kérdésben. Ha azonban van egy közös transzparens rendszerünk, akkor ezt ki tudjuk küszöbölni.

Beszélhetünk még itt a kontrollingról, a vállalati jelentésekről, a riportokról is. Lehet úgy is döntéseket hozni, hogy azért ez meg ez a cél, azért ez az irány, vagy stratégia, mert ez így eddig bevált, csináljuk így. Ez azonban a mai gyorsan változó piaci környezetben már régen nem működik. Ma már az, hogy adatalapon, adatvezérelten döntsünk kulcskérdés. Lássuk azt, hogy mit mutatnak a számaink, miből él a cég valójában, vagy hogy hol folyik el a pénz, hol költünk feleslegesen. Erre is léteznek kisebb-nagyobb rendszerek, amelyek támogatják a cégek vezetőit a 21. századi működésben.


Ingyenes tudásanyag grátisz konzultációval!

Kérje webináriumunk felvételét és egy 20 perces díjmentes konzultációval támogatjuk pályázása sikerét!

KÉREM AZ INGYENES VIDEÓT


Ez már az ötödik szervezeti egység, munkaterület, ha jól számolom, amelyet megéri átgondolni, fejleszteni pályázással…

Igen, és van még több is! Összesen 14 olyan területet nevez meg a GINOP Plusz 1.2.1.-21 pályázat, ahol a cégünk életét minimális informatikai befektetéssel jelentősen hatékonyabbá tudjuk tenni. Hadd említsem még a belső kommunikációt, a szabadság jóváhagyásokat, az oktatás nyilvántartást, a munkaidő nyilvántartást, és sorolhatnám még. Mindezt egyszerűen megtanulható és kezelhető módon, nagyvállalati biztonsággal és akár kisvállalati volumenben is meg tudjuk oldani. Tervezzük meg jól, átgondoltan, hogy mire szeretnénk pályázni, és ne bonyolítsuk túl a pályázást. Ne akarjunk csillagrombolót építeni. Találjuk meg a hiányosságainkat, a javításra, fejlesztésre szoruló területeket és keressük meg rá a legköltséghatékonyabb, legegyszerűbb, leghatékonyabb megoldást. Pályázzunk, oldjuk meg, hogy távolról is lehessen dolgozni, váltsuk ki az unalmas, ismétlődő feladatokat digitális eszközökkel.

Tegyük fel, hogy megnyerjük a pályázatot, a bankszámlánkra kerül az áhított pénz, innen már csak végre kell hajtani, amit vállaltunk, ugye?

Oh, igen, de itt kezdődnek általában az igazi kihívások. Projektmenedzserként megtanultam, sőt tanítom is, hogy egy projektet megfelelően elő kell készíteni: célokat tervezni, kockázatokat elemezni, erőforrásokat tervezünk, végrehajtjuk a projektet, jön az adoptációs időszak, ami után vissza kell mérni az eredményeket és fenntarthatóvá tenni az új működést. Amit ritkán mondanak el a projektekkel kapcsolatban, hogy nincs idő a megfelelő végrehajtásra.

  • A cégek jórészt hatékonyan épülnek fel: pont annyi belső erőforrás áll a rendelkezésükre, amennyi a napi feladatok végrehajtására épp optimális.
  • Ha emellé beesik egy újabb projekt, az azt jelenti, hogy egy vagy több munkatársat ki kell emelni a napi munkavégzésből, vagy be kell vonni külsős szakértőt, aki segít elvégezni a megtervezett projekt feladatait. Különben vagy a napi munka nem lesz elvégezve, vagy a projektre nem marad időnk és hamvába hal a kezdeményezés.
  • A végeredmény pedig valami egészen más lesz, mint amire vágytunk, amit célként meghatároztunk.

Mit javasolsz, mindennek fényében mire figyeljünk még a projekteknél?

Egy projekt mindig hoz változást, ellenállást válthat néhány munkatársból. Olyan mondatok hangozhatnak el, hogy „ezt így nem lehet”, „jó, ahogy most van”, ’minek ez nekem”. Ezt létkérdés kezelni, kötelességünk ebbe időt, pénzt, erőforrást fektetni! Az oktatás itt alapvető szerepet játszik. Képzéssel át tudjuk fordítani ezeket a gondolatokat pozitívvá: „ez hatékonyabbá tette a munkám”, „az jutott még eszembe, hogy hogyan fejleszthetjük még tovább a folyamatot”.

Rengeteg mindent elmondtál most – Ti ennyi területet lefedtek a GINOP Plusz pályázat kapcsán?

A System32 integrátori szerepet játszik a GINOP pályázatok folyamatában, a kötelező és a választható elemek beazonosításával, megtalálásával, az elvárásoknak történő megfelelésben is segítjük a cégeket a sikeres pályázat beadásban, illetve a pályázatírókat az ügyfeleik pontszámainak emelésében. Akár a felhőszolgáltatások terén, akár tanácsadással, akár a képzésekkel begyújtjuk a cégek rakétáit, hogy aztán a csillagos ég legyen a határ. A közelmúltban tartottunk egy nagy sikerű webináriumot is ebben a témában, „A GINOP Plusz titkai, avagy, hogyan fejlesszen vállalkozást digitálisan uniós forrásból!” címmel. Ennek során vendég szakértőinkkel együtt betekintést adtunk a hatósági, a technológiai, a pályázatírói és a projekttervezés, megvalósítás oldal megfontolandó tényezőibe. Zárásként ajánlom a kedves Olvasók figyelmébe a grátisz megnézhető videófelvételt:


Ingyenes tudásanyag grátisz konzultációval!

Kérje webináriumunk felvételét és egy 20 perces díjmentes konzultációval támogatjuk pályázása sikerét!

KÉREM AZ INGYENES VIDEÓT

 

Hirdetés (x)

Tetszett a cikk?
Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

Szimpatikus számodra a Biztosító Magazin?
KÉRJÜK, HOGY TÁMOGASD A MUNKÁNKAT!
A színvonalas tartalmak előállítása és a szerkesztőség napi működtetése az online kiadványok esetén is igényel anyagi ráfordításokat. Ezért bátorkodunk, most a tisztelt olvasókhoz fordulni, hogy felajánlásaikkal támogassák munkánkat.

A Biztosító Magazin küldetése, hogy elősegítse Magyarországon a biztosítási tudatosság növekedését, valamint, hogy platformot teremtsen a szakmában dolgozó kollégák személyes márkájának építésére.

Ha neked, is fontosak ezek az értékek, akkor kérjük, hogy támogass minket! Kis összegnek is örülünk és hálásak vagyunk érte.
BIZTOSÍTÓ MAGAZIN A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN
Facebook CSOPORTUNKBAN szakmai témákat vitatunk meg, Facebook OLDALUNKON pedig értesülhetsz a legfrissebb hírekről. Kövesd a Biztosító Magazint a közösségi média oldalakon is!

Ne maradj le semmiről...