A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet alatt is szükséges annak biztosítása, hogy a lakosság a létfenntartáshoz szükséges alapvető szolgáltatásokhoz és termékekhez hozzáférjen. Ezt a célt szolgálják a Kormány által megtett azon intézkedések, amelyek közvetlenül érintik számos vállalat működését. A honvédelmi miniszter vezetésével megalakult a járványhelyzetben létfontosságú vállatok biztonságáért felelős akciócsoport, amely azonosította az ország működéséhez létfontosságú, állami és nem állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokat. Mit jelent a veszélyhelyzet idején elrendelhető állami felügyelet, és mi a következménye a felügyelet alá vont vállalatokra nézve? A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői összefoglalták a legfontosabb tudnivalókat, hangsúlyozva, hogy az állami felügyelet alá vonás nem az érintett vállalatok irányításának teljes körű átvételét jelenti.
Háttér
Az állami felügyelet alá vonási intézkedés lehetőségét a katasztrófavédelmi törvény szabályozza, amely lehetőséget teremt arra, hogy veszélyhelyzet súlyosbodásának közvetlen veszélye esetén, annak megelőzése céljából bizonyos gazdálkodó szervezetek működése állami felügyelet alá kerüljön[1]. Az intézkedés mind állami, mind nem állami tulajdonú gazdasági társaságokat érinthet. Az egyes gazdálkodó szervezetek állami felügyelet alá vonásról a Kormány rendeletben dönt.[2]
A honvédelmi miniszter vezetésével megalapított Létfontosságú Magyar Vállalatok Biztonságáért Felelős Akciócsoport azonosította az ország működéséhez szükséges, létfontosságúnak ítélt gazdasági társaságokat. A honvédelmi miniszter tájékoztatása alapján több mint 140 ilyen társaság került beazonosításra a közlekedési, energetikai és a gyógyszerészeti szektorokban.
Ezt követően a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter kijelölte a honvédelmi irányító törzs tagjait az egyes gazdasági társaságok vonatkozásában. A honvédelmi irányító törzs képviselői a 2020. március 19-én a beazonosított társaságok több mint felével felvették a kapcsolatot, amelynek keretében eleget tettek a kormányhatározat által előírt tájékoztatási kötelezettségüknek.
A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei aláhúzzák: a gazdálkodó szervezetek – katasztrófavédelmi törvény szerinti – állami felügyelet alá vonására tehát március 19-ig – a vonatkozó rendelet hiányában – nem került sor, azonban az előkészítő intézkedések alapján nem zárható ki, hogy ez a későbbiekben, a szükséghelyzet fennállása alatt megtörténik.
Mit jelent az állami felügyelet, milyen jogkörök illetik meg az állam képviselőjét?
A katasztrófavédelmi törvény szerint a felügyelettel kapcsolatos feladatok körében a Magyar Állam képviseletében eljáró szerv vagy személy jogosult az alábbiakra:
- áttekinti a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét;
- jóváhagyja, illetve ellenjegyzi a gazdálkodó szervezet vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait; továbbá
- döntést hozhat a rendkívüli intézkedés bevezetését előidéző helyzet közvetlen elhárításával, következményeinek enyhítésével összefüggésben azon ügyekben, amelyek egyébként az érintett gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szervének (tehát a közgyűlésének/taggyűlésének/alapítójának) hatáskörébe tartoznak.
A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői hangsúlyozzák: az állami felügyelet alá vonás nem az érintett vállalatok irányításának teljes körű átvételét jelenti. A vagyoni helyzet megismerésén túl a vagyoni jellegű kötelezettségvállalások tekintetében jóváhagyó, de nem kezdeményező szerepe van az állam képviselőjének. A legfőbb szerv hatáskörébe tartozó tárgykörökben pedig csak olyan döntést hozhat, amely összefügg a felügyelet alá vonást előidéző helyzet – tehát jelen esetben a koronavírus-járvány – közvetlen elhárításával, következményeinek enyhítésével.
Felelősségi kérdések
Az állam képviselője által a felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet működésével összefüggésben meghozott döntések felvetnek egy másik jogi kérdést is. Kit terhel a felelősség az ilyen döntésekkel a társaságnak, a társaság tulajdonosainak, vagy harmadik személyeknek okozott kárért?
A katasztrófavédelmi törvény egyetlen rendelkezést tartalmaz ebben a körben: az állam a gazdálkodó szervezet vagy tulajdonosa ténylegesen felmerült kárával megegyező kártalanítással tartozik a – képviseletében eljáró – miniszter vagy kormánybiztos által a feladatkörébe tartozó döntéssel okozott kárért arra az időtartamra, amikor olyan rendelet volt hatályban, amit az Alkotmánybíróság utóbb megsemmisített.
Bár a rendelkezés több szempontból is korlátozó jellegű, egyes esetekben nem zárható ki, hogy a károsult más jogalapra tekintettel igényt érvényesítsen a kárainak megtérítése céljából. Ennek feltételei egyedileg vizsgálandók.
[1] A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, 48. §
[2] A jelen összefoglaló megírásának napjáig nem jelent meg ilyen tartalmú rendelet.
