Kövesse Facebook oldalunkat!

Sokat nyerhetnek azok a lakóközösségek, akik képesek felismerni, hogy a közös tulajdonuk fejlesztésével profitot termelhetnek. A homlokzat felújítás, a lépcsőház vagy akár a belső rendszerek renoválása nem állami feladat, így a lakóknak kell összefogniuk és megfelelő megoldást találniuk. Ha közösségként gondolkoznak, akkor lehetőségük van mérsékelni a befektetések által feltornázott magas árakat.

Az elmúlt hetekben megjelent a hír, miszerint az egymillió forint feletti belvárosi négyzetméter áraknak és a megváltozott szabályozásoknak köszönhetően fellendülhet a tetőtér-beépítés. A belvárosban 70 éve nem volt ilyen magas a lakások négyzetméter ára, amely a tetőterekben rejlő potenciált is tovább emeli.

Balla Ákos ingatlanszakértő véleménye szerint, minden belvárosi ház esetében megvan a lehetőség arra, hogy egy színvonalas lakást építsenek a tetőterébe, azonban ezek a törekvések több szempontból is nagyon könnyen akadályba ütköznek.

KORÁBBAN ÍRTUK

Mennyire szeretünk bevásárlóközpont közelébe költözni?

Miközben az egyértelműnek tűnik, hogy a vevők egy része kifejezetten szeret közlekedési csomópontok, metrómegállók közelében lakni, az már kevésbé nyilvánvaló, hogy önmagában egy bevásárlóközpont is ilyen vonzerőt jelent-e. Keressük a választ, hogy mennyire zavaró a forgalom vagy mennyire hívogató a bevásárlóközpont.

A rejtély: Mi lehet az oka annak, ha egy ingatlant túl olcsón kínálnak?

A vizsgálatok szerint a magyarok nagyon árérzékenyek, azaz keresik és előnyben részesítik az olcsó termékeket. Ugyanakkor, ha valami olcsó, azt azért gyanakodva vizsgálgatjuk, mert sejtjük, hogy lehet valami gond lehet vele, akadhat egy gyenge pontja.

A beruházók esetében a költségek jelentik az egyik legérzékenyebb tényezőt, ugyanis minél belvárosibb az adott ház, annál drágább és a környezet szempontjából is nehezebben kivitelezhető egy ilyen felújítás. Ha egy műemlék-védett társasházról beszélünk, akkor ezeket a költségeket megszorozhatjuk kettővel vagy bizonyos esetben akár öttel is. Összességében, ha nem egy prémium környékről beszélünk, akkor egy ilyen fejlesztés nem tud megvalósulni.

Ez azonban csak egyik része a problémának. Ha egy ideális esetet képzelünk el, amikor a beruházó rendelkezik a megfelelő anyagi forrással, ez még akkor is csak félsiker, ugyanis nagyon sok áll vagy bukik a lakóközösségen. Hiába nyer a társasház a tetőtér beépítésével homlokzat felújítást, lépcsőház rendbetételt vagy akár a házban működő rendszerek renoválását, a lakóközösség sok esetben nem tud egységben gondolkodni.

Általánosságban véve, Magyarországon a lakóközösségek az államtól várják el, hogy rendben tartsák az épületek homlokzatát, pedig ez magántulajdonnak minősül, így az államnak nem feladata a karbantartása. A lakóközösség felelőssége az, hogy egy hatékony gazdasági közösségként működjön együtt, hiszen így saját maguk számára is profitot tudnak termelni.

Ha a lakóközösségek felismerik, hogy a közös tulajdonban lévő értékeiket megfelelő intézkedésekkel tovább tudják fejleszteni, akkor esélyük nyílik arra, hogy profitot termeljenek. Mit értek profit alatt? Ha egy igényes, rendben tartott társasházi miliőt alakítanak ki maguknak, akkor a házban és a környéken is megnövekszik a kereslet, illetve az ingatlanjukat is magasabb áron tudják kínálni. Ha ezt a lehetőséget nem ismerik fel időben, akkor a nyugat-európai példákat látva, majd felismerik a befektetők.

– magyarázza Balla Ákos ingatlanszakértő, a Balla Ingatlan alapítója.

A főbb nyugat-európai városok, mint például London, Berlin vagy Bécs példáját látva, az ilyen szituációkban lévő ingatlanokat egészen addig vásárolták fel a befektetők, ameddig többségi tulajdonosokká váltak az adott társasházban. Ezáltal könnyen tudnak dönteni a társasház épülését érintő kérdésekben, aminek következtében egyre igényesebb környezetet tudnak teremteni. Egy ilyen környezetben lévő ingatlanért pedig, amelyet kezdettől fogva befektetési céllal vásároltak, nagyon magas árat tudnak elkérni.

Ezzel meg is érkeztünk a megfizethetetlen ingatlanok problémájához, amelyet nagyban befolyásol a fentebb leírt folyamat. Sajnos a magyarokra ebben a kérdésben elsősorban a félelem jellemző, mintsem a tenni akarás. Kétségtelen, hogy vannak olyan sajnálatos esetek, amikor a beruházó vagy a közös képviselő nem megbízható, de az egyhelyben állás nem vezet sehova. Érdemes észben tartani a társasházak esetében, hogy itt bizony a külső is számít, nem csak a belső.

– összegzi Balla Ákos, ingatlanszakértő, a Balla Ingatlan alapítója.

Hirdetés (x)

Tetszett a cikk?
Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

BIZTOSÍTÓ MAGAZIN A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN
Facebook CSOPORTUNKBAN szakmai témákat vitatunk meg, Facebook OLDALUNKON pedig értesülhetsz a legfrissebb hírekről. Kövesd a Biztosító Magazint a közösségi média oldalakon is!

Ne maradj le semmiről...