Az Országgyűlés gazdasági bizottsága 10 igen és 3 nem szavazat mellett alkalmasnak ítélte Kandrács Csabát, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöki posztjára, a jelöltet a kinevezése előtt hétfőn hallgatta meg a parlamenti testület.

Sikeresek voltak a jegybanki programok

Kandrács Csaba a meghallgatásán elmondta: korábban már volt a jegybank monetáris tanácsának külső tagja, és részt vett az alapkamat csökkentésének folyamatában. Alelnökké történő kinevezése esetén a pénzintézeti szektor szigorú felügyeletének folytatását ígérte.

• Kandrács Csaba évek óta az MNB felügyeleti területén tölt be vezetői posztot, jelenleg ő az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója.
• Kandrács Csaba korábban az MNB Monetáris Tanácsának külső tagja volt, régebben pedig a Magyar Államkincstár elnöki tisztségét töltötte be.
• A jegybanki ügyvezető igazgatói kinevezése előtt, 2014 novemberétől a Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő (MARK) Zrt. elnök-vezérigazgatójaként tevékenykedett.

Kandrács Csaba elmondta: 2013 őszétől, amikor is az MNB különböző területein tevékenykedett, figyelemmel kísérte a jegybankban folyó munkát, számos programban maga is részt vett.

Ezek közül különösen sikeresnek mondta az alapkamat csökkentését, az MNB által elindított önfinanszírozási programtól kezdve a különböző jegybanki programokat.

A sikerrel járó döntések között kiemelte a devizahitelek forintosítását, amely további jelentős terhektől kímélte meg a korábbi devizahiteleseket.

Növekedő pályán a gazdaság

Kandrács Csaba úgy ítélte meg: a jegybanki programok is hozzájárultak ahhoz, hogy napjainkban jelentős ütemű növekedési pályára állt a magyar gazdaság, a 2014 áprilisában meghirdetett önfinanszírozási program segítségével pedig az ország magas külső és deviza-államadósságából adódó kockázatok nagymértékben csökkentek.

Az MNB tevékenységének is köszönhető, hogy az államháztartási hiány már 3 százalék alatt van a bruttó hazai termékhez (GDP-hez) mérten, jobb a hazai gazdaság szerkezete, versenyképesebbek a magyar gazdaság szereplői, az államadósság a GDP-hez képest folyamatosan csökken.

Az MSZP szerint drága a hazai bankrendszer

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt vetette fel, hogy a nyugat-európai bankrendszerekhez képest túl drágák a magyar bankok, nagyon költséges a magyarországi bankolás. A szocialista képviselő azt is bírálta, hogy a forint árfolyama jelentősen gyengült 2010 óta.

Kandrács Csaba válaszában jelezte:

• Az MNB az elmúlt években számos fogyasztóvédelmi intézkedést hozott, amely a bankokat a költségek leszorítására ösztönzi.
• Az alelnökjelölt ezek között említette a minősített fogyasztóbarát hitelek bevezetését, illetve a pénzintézetek nem megfelelő működése esetén kiszabott magasabb bírságokat, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a bankok és a biztosítók a szabályokat mindenkor tartsák be.
• Felhívta a figyelmet arra is, hogy a pénzpiacon a fintech cégek megjelenése előbb-utóbb arra készteti a pénzintézeteket, hogy csökkentsék díjaikat, különben elveszíthetik ügyfeleik egy részét.

Nincs árfolyamcél

Kandrács Csaba megismételte azt a jegybanki vezetők által többször is hangoztatott elvet, miszerint a MNB-nek nincs árfolyamcélja, a monetáris politika egyetlen horgonya az inflációs cél.

Bánki Erik (Fidesz), a gazdasági bizottság elnöke és Hadházy Sándor (Fidesz), a testület alelnöke kifejezetten sikeresnek ítélte az MNB elmúlt hatéves tevékenységét, amelyben aktívan részt vett Kandrács Csaba is.

Nyitókép: MTI.