Minden második magyar hajlandó lenne valamilyen online csatornán biztosítást, – leginkább KGFB-t, lakás-, illetve utasbiztosítást – kötni, de még egy életbiztosítási szerződésre sem szánnának többet 32 percnél, derül ki abból a kutatásból, amelyet a Századvég végzett el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megbízásából.
Jó meghatározhatók a termékfejlesztési irányok
Csupán minden negyedik ember használ, vagy használt már vezetéstámogató, utazássegítő, fitness/egészség, illetve „okos otthon” applikációt. Az ő preferenciáik alapján
Egyértelműen a gépjármű, illetve az utasbiztosítások felé érdemes kijelölni a digitális termékfejlesztési irányokat
Előbbieket ugyanis már a pozitív választ adók 67 százaléka, utóbbiakat pedig 53 százalékuk használta, állapította meg a Századvég kutatása.
Van aki önként is adná az adatait
- A lakosság hat százaléka hallott már olyan biztosításról vagy kapcsolódó szolgáltatásról, amely a digitális technológiára épül.
- A válaszadók 36 százaléka járulna hozzá ahhoz, hogy a biztosítók adatot gyűjthessenek egészségi állapotáról vagy épp vezetési szokásairól.
- Az adatgyűjtésért cserébe leginkább csak díjkedvezményt, illetve személyre szabott ajánlatot várnának el.
- A gyűjtendő adatok köre sem mindegy, de lényegében nincs komoly különbség a vezetéshez, életvitelhez, egészséghez, illetve utazáshoz kapcsolódó adatok között.
Adatlopásból származó kockázatok
Leginkább attól félünk, hogy a biztosítóval megosztott adatainkhoz mások illetéktelenül hozzáférhetnek:
- A válaszadók 56 százaléka nagyon, vagy inkább tart ettől, és mindössze 17 százalék gondolja úgy, hogy megosztott adatai teljes biztonságban vannak.
- Ugyanakkor 21 százalék azok aránya, akik nyitottnak bizonyultak egy adatlopás, illetve vesztés, adattal való visszaélés esetén kártérítést fizető biztosítás iránt.
Innovatív biztosítási formák
- A kisebb kockázatközösségekben működő, vezetési szokások alapján kialakított biztosítás a válaszadók 36 százalékának kelti fel az érdeklődését, míg 30 százalék teljesen, 25 százalék pedig inkább elutasítja azt.
- Azok a lakásbiztosítások, ahol 1) a teljes ügyintézési, kárbejelentési folyamat mobilapplikáción keresztül történik, 2) kifejezetten gyors a kártalanítás, és 3) a kármentes időszakra fizetett díj egy részét karitatív célra utalja a biztosító, a válaszadók 40 százalékának tetszett, 50 százalék viszont inkább elutasító volt.
A leginkább az egyes értéktárgyakra, akár csak pár napos időre szóló biztosítások felé nyitott a hazai piac, ez a koncepció a megkérdezettek felének tetszett.
Gyors kárkifizetést várnak az online bejelentett károkért cserébe
- A válaszadók többsége az online kárbejelentésért cserébe kapott gyors kifizetést találta legvonzóbb termékjellemzőnek.
- A második helyen a teljesen mobilapplikáción keresztül zajló ügyintézés végzett.
- A legkevésbé a ki nem fizetett összegek karitatív célú felajánlását, illetve a kisebb kockázatközösségben kezelt, közösen fizetett biztosításokat találták vonzónak a válaszadók.
Ezek miatt az okok miatt intéznénk online
Minden második ember – 49 százalék – szívesen kötne valamilyen online csatornán biztosítást, leginkább KGFB, lakás-, illetve utasbiztosítást.
- A hosszabb távra szóló biztosítások esetén csökken ez a hajlandóság, az online biztosítások iránt nyitottak mindössze negyede kötne így életbiztosítást.
- Összességében nézve a jelek szerint leginkább a mindennapos ügyintézés, kárügyintézés, kötés előtti díjkalkuláció és előzetes tájékoztatás céljaira vennék igénybe az online csatornákat.
Sok időt viszont nem akarunk tölteni vele
- Érdekes és érthető, hogy az ügyfelek nem szeretnének túlzottan sok időt fordítani egy biztosítás megkötésére: utasbiztosítást átlagosan maximum 16 perc, gépjármű biztosítást (KGFB és Casco) legfeljebb 21 perc alatt szeretnének kötni.
- A komplexebb termékek esetében valamelyest emelkedik az ideális időintervallum: lakásbiztosításra átlagosan 30 percet, életbiztosításra 32 percet szánnának legfeljebb a válaszadók.
