Visszakerült Magyarországra az ország aranytartaléka, a hozzávetőleg 100 ezer uncia – mintegy három tonna súlyú – nemesfém Londonból érkezett Budapestre – közölte a Magyar Nemzeti Bank az MTI-vel.
Sokan nem tudták, hogy az ország aranytartaléka külföldön volt
A jelenlegi árfolyamon számolva 130 millió dollár – 33,1 milliárd forint – értékű jegybanki aranytartalék hazahozataláról teljes egyetértésben döntött az MNB vezetése.
A jegybank megítélése szerint az aranytartalék országon belüli birtoklása, ami összhangban van a nemzetközi trendekkel, tovább erősítheti a Magyarország iránti piaci bizalmat – olvasható a közleményben.
Az elmúlt években számos ország határozott aranytartalékának hazaszállításáról
– tették hozzá.
Más jegybankok is hasonlóan döntöttek
A tájékoztatás szerint az aranyban tartott tartalék külföldi kezelését egyre több jegybank ítélte kockázatosnak, így az elmúlt időszakban többek között a holland, a német, valamint az osztrák jegybank vezetése döntött úgy, hogy az aranytartalékát részben hazaszállítja. Fontos szemponttá vált annak számbavétele is, hogy az aranykészletek helyzete rendezett-e, illetve, hogy olyan helyszíneken őrizzék az aranytartalékokat, amelyek geopolitikai válságok esetén is biztonságot jelentenek.
A II. világháború idején Ausztriában volt az Arany
A közleményben a jegybank felidézte: az MNB az 1924-es alapításától fogva tart aranytartalékot, ennek a mennyisége folyamatosan nőtt a II. világháborúig, amelynek a vége felé, 1945 januárjában mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt szállítottak ki az MNB aranyvonattal az ausztriai Spital am Pyhrn-be. Ez a mennyiség a háború után, 1946-ban teljes mértékben visszakerült.
Korábban sokkal több is volt
A rendelkezésre álló adatok alapján a hetvenes évek első felében 65-70 tonna körüli szintre emelkedett az aranytartalék mennyisége, amely 1989-re 50 tonna körüli szintre csökkent.
A Bretton Woods-i aranydeviza-rendszer felbomlását követő időszakban az aranytartalék jelentős változását befektetési- és spekulatív megfontolások befolyásolták.
Az 1980-as évek végén született döntés arról, hogy az MNB aranykészletét a minimális szintre kell csökkenteni. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy rövid idő alatt 10 tonnára zsugorodott az aranytartalék, majd 1992-re a mai, 3 tonna körüli szintre csökkent – írták.
Később külföldi állampapírokba fektették be a pénzt
A kilencvenes évek eleji értékesítés során az MNB – az akkori nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – az aranyért ellenértékként kapott devizát az akkor biztonságosabbnak, likvidebbnek tartott és még magasabb várható hozammal rendelkező külföldi állampapírokba fektette be.
A 2008-as válság mindent újra írt
A 2008-as pénzügyi világválság alapjaiban átírta a jegybankok aranytartalékokkal kapcsolatos magatartását. Az arany immáron nem pusztán befektetési termék a jegybankok számára, hanem olyan stratégiai eszköz, amely alkalmas az ország iránti bizalom erősítésére külföldön és belföldön egyaránt. A tradicionális tartalékeszköz ilyen módon egyre nagyobb mértékben, ismételten gazdaságstratégiai szereppel is bír.
Ehhez a folyamathoz illeszkedik a jegybank mostani döntése, miszerint eljött az ideje az ország aranytartalékának visszahozatalára, ami felett Magyarország teljes joggal és fennhatósággal rendelkezik
– olvasható a közleményben.
Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!
KÉRJÜK, HOGY TÁMOGASD A MUNKÁNKAT!
A Biztosító Magazin küldetése, hogy elősegítse Magyarországon a biztosítási tudatosság növekedését, valamint, hogy platformot teremtsen a szakmában dolgozó kollégák személyes márkájának építésére.
Ha neked, is fontosak ezek az értékek, akkor kérjük, hogy támogass minket! Kis összegnek is örülünk és hálásak vagyunk érte.
