Egyre vacakabb az idő, itt a szezonja az ónos esős időszaknak is, mely óhatatlanul ahhoz vezet, hogy az úttestek, járdák is csúszóssá és veszélyessé válnak. A mostani cikkben az ilyen jellegű balesetekkel összefüggő kártérítési igények érvényesíthetőségével foglalkozik dr. Burján Zsuzsanna, a D.A.S. Biztosító munkatársa
A járda ad-hoc jelleggel ingyenes jégpályává változhat télvíz idején
A cikket az ihlette, hogy a megírása előtti reggelen a járda, melyen éppen az utam vezetett, szinte jégpályává változott, és felmerült bennem a kérdés, hogy mégis kinek a felelőssége lenne a járda megtisztítása, jégmentesítése? Ez a probléma évről évre bosszant, és sajnos komoly balesetet is okozhatnak ezek a csúszós járdák. – meséli dr. Burján Zsuzsanna.
A válasz nem egyértelmű
Ennek az eldöntése, tisztázása azért is kulcsfontosságú, mivel, ha valaki balesetet szenved, mely kizárólag annak köszönhető, hogy az érintett szakaszt nem jégmentesítették, tehát az üzemeltető nem tett eleget a kötelezettségének, akkor a károsult személy vele szemben érvényesítheti a bizonyítható kártérítési igényét.
Ennek oka az, hogy tipikusan a Fővárosban, az utak, a megállóhelyek, vagy a járdák más-más személy, társaság kezelésében állnak.
- A Budapesten és ennek „mintájára” a nagyobb városokban is – általában – a tömegközlekedési megállóhelyek fenntartása a közlekedési vállalat feladatkörébe tartozik.
- Az utak takarítása az egyes önkormányzatok feladata.
- A járdák tisztítása pedig akár az érintett társasházak felelőssége is lehet.
Az előzőekből látszik, hogy igen átláthatatlan az, hogy éppen kinek a feladata volna az érintett szakasz kezelése.
Célszerű a kárigény bejelentését az önkormányzatoknál vagy a Fővárosnál kezdeni, ha megállóban történt a baleset, akkor pedig azt, a tömegközlekedési vállalatnál megtenni.
A bizonyítási teher a károsulton van, tanúnyilatkozat és akár mobillal készített fotó is szükséges
A károsultnak azt kell bizonyítania, hogy a káresemény hol és milyen körülmények között következett be, illetve azt, hogy kinek a jogellenes magtartásának a következménye, valamint, hogy mekkora kára következett be.
- Ennek bizonyítására alkalmas bizonyítási eszköz a tanúnyilatkozat és a fotó is. Ezért lényeges, hogy amennyiben a baleset időpontjában és helyszínén megoldható, akkor célszerű tanúk nyilatkozatát beszerezni, egyben akár mobiltelefonnal az érintett helyszínről felvételt készíteni.
- A károsultnak azt is bizonyítania kell, hogy pontosan milyen káresemény következett be és ezzel kapcsolatosan milyen kárigénye keletkezett.
- Ha valamilyen sérülést szenvedett el a károsult, akkor ennek igazolására szolgál az orvosi dokumentáció.
A kárigények összeállításához érdemes szakemberhez fordulni, nem kizárt a sérelemdíj sem
A kárigény összegszerűsítése már összetettebb kérdés.
- Egy aktív munkavállaló vonatkozásában ugyanis itt szóba jöhet például a fekvőbeteg ellátás (például fekvőgipsz, vagy kórházi kezelés) miatt, a munkabére és a táppénz összege közötti különbözeti összeg érvényesítése, vagy egyéb, más kár.
- Ha súlyos, hosszú gyógytartamú, esetleg maradandó sérülés következik be, akkor az sem kizárt, hogy sérelemdíjat követeljen a károsult.
Ha még nem kötött balesetbiztosítási szerződést, barátkozzon meg a gondolattal, hogy esetleg köt egyet
A fentiektől függetlenül, az a személy, aki esetleg rendelkezik balesetbiztosítási szerződéssel, az a biztosítója terhére jelenthet be a történtek miatt szolgáltatási igényt.
A biztosító társaság ekkor a biztosítási szerződés tartalma, feltételei szerint, az ott meghatározott biztosítási összeg erejéig köteles helytállni.
Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!
KÉRJÜK, HOGY TÁMOGASD A MUNKÁNKAT!
A Biztosító Magazin küldetése, hogy elősegítse Magyarországon a biztosítási tudatosság növekedését, valamint, hogy platformot teremtsen a szakmában dolgozó kollégák személyes márkájának építésére.
Ha neked, is fontosak ezek az értékek, akkor kérjük, hogy támogass minket! Kis összegnek is örülünk és hálásak vagyunk érte.
