A december elején lezajlott auditok megállapították, hogy az MFB jelentős erőfeszítéseket tett nemcsak a dolgozók munka-magánélet egyensúlyának biztosítására és megtartására, de kiemelt figyelmet fordított a megfelelő irodai környezet és a fejlesztési banki szerepből fakadó tevékenységek zöldítésére is.

Az MFB „Zöld Iroda” minősítésének újbóli megszerzésében fontos szerepet játszott, hogy a bank minden tevékenységében kifejezésre juttatja elkötelezettségét és felelősségérzetét a környezet védelméért. Vizsgálja tevékenysége környezetre gyakorolt hatását és a fenntartható fejlődés szempontjai alapján értékeli, illetve módosítja ezeket, a Bank működésének fenntarthatósági hatásairól pedig transzparens módon beszámol a honlapon 2022 óta évente közzétett ESG Jelentésekben, illetve Karbonlábnyom mérésekben. A Zöld Iroda Programjában törekszik az energiatakarékos, környezetkímélő technikák és módszerek alkalmazására, melyet munkatársaitól és partnereitől is elvár. Emellett üzleti partnerei felé és kommunikációs kapcsolatrendszerén keresztül is hirdeti társadalmi felelősségvállalásának tényét, eseményeit, eredményeit, remélve, hogy ebben követőkre, együttműködő partnerekre talál.

A Zöld Iroda Rendszer minősítésnél több területen is kiemelkedően sikeresnek bizonyult a bank: például a környezetbarát papír használatában, a nyomtatás minimalizálásában, melyhez szorosan kapcsolódik az elektronikus aláírás példamutató használata is. Kialakításra és tökéletesítésre került a szelektív hulladékgyűjtési rendszer, emellett a meglévő vállalatirányítási rendszerekbe is beépültek a zöld iroda szempontok, a Zöld Iroda Program integrálódott a működésbe. A sikeres auditot követően a Magyar Fejlesztési Bank Minősített Zöld Iroda Tanúsítványt kapott és bekerült a magyarországi Minősített Zöld Irodák közé.

Sikeresen megújította a bank a „Családbarát hely” minősítést is, elsősorban a munka-magánélet egyensúlyának megőrzésére tett lépésekkel, az MFB Aprófalva Bölcsőde működtetésével és fejlesztésével, a nyári MFB Napközivel. A bank emellett kiemelt figyelmet fordít munkavállalói mentális egészségére is pszichológus tanácsadással, valamint rekreációs (jóga, gerinctorna és pilates) foglalkozásokon való részvételi lehetőséggel. Az MFB a közösségépítésben is élen jár, Családi napok alkalmával, illetve önkéntes jótékonysági programokkal is ösztönzi dolgozóit az együttműködésre és a jó ügyekért való kiállásra.

A Magyar Fejlesztési Bank rendkívül büszke arra, hogy felelős munkáltatóként újabb két évig, 2026 decemberéig használhatja a Családbarát Védjegy Tanúsítványt és a Minősített Zöld Iroda Tanúsítványt.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Felmérést készített az Erste Bank

Az Erste ügyfelei szerint minden korosztályban érdemes beszélni a gyerekekkel a pénzügyekről, a többség szerint kifejezetten fontos ez a téma – derül ki a bank több mint kétszáz szülő megkérdezésével készült, nem reprezentatív felméréséből. Bár a válaszadók kétharmada szerint a pénzügyi edukáció elsősorban az óvoda és az iskola feladata, a szülők jellemzően már túl vannak legalább egy ilyen beszélgetésen (69 százalék), vagy tervezik, hogy leülnek gyermekükkel beszélni a pénz szerepéről (29 százalék).

Vajon miről beszélgetnének a szülők?

A szülők elsősorban a pénz értékéről, a megtakarítás fontosságáról, a bevételek és kiadások nyomon követéséről, valamint a bankkártyák és a bankszámlák működéséről beszélnének gyermekükkel.

Fontos témának látják még ezek mellett a bankautomaták használatát, a mobil- és netbank működését is. A válaszadók nagy többsége (85 százalék) nem tud olyan eszközről, ami segítene neki egy ilyen a beszélgetésben, pedig harmaduk úgy látja, hogy nehéz feladat a pénzügyekről beszélni gyermekének.

Gamification lehet a megoldás?

A felmérésben részt vevők legszívesebben a pénzügyi edukációt segítő társasjátékot (58 százalék), illetve valamilyen, okostelefonon vagy táblagépen (55 százalék) futó alkalmazást próbálnának ki. A legfiatalabb gyermekek esetében viszont a szülők a mesekönyvet tartják a legmegfelelőbbnek arra, hogy a pénzzel megismertessék a kicsiket: a 0-3 éves gyermeket nevelők szülők 67 százaléka, míg a 4-6 évesek esetében 74 százalék próbálna ki egy, a pénzügyi tudatosságra nevelést támogató mesekönyvet.

Magyarországon korábban nem létezett olyan mesekönyv, amely segítséget nyújtott volna a szülőknek a pénzügyi ismeretek átadásában. Az Erste ezt felismerve kereste meg a Pagony Kiadót, hogy együtt alkossanak egy olyan mesét, amellyel a szórakoztatáson túl alapvető gazdasági, pénzügyi ismereteket kaphatnak a gyerekek, játékos formában. Így született meg nemrég a Cserebere az erdőben című mesekönyv. A legkisebbek így játékosan, az erdei állatok életéről szóló meséken keresztül érthetik meg az olyan fogalmakat, mint a másokról és magunkról való gondoskodás, a kölcsön szerepe és az általa teremtett lehetőségek, vagy a dolgok csereberéjének szabályai

– mondta el Murányi Linda, az Erste PR és belső kommunikációs vezetője.

„A mesekönyv 2025 nyaráig megérkezik a könyvesboltok polcaira, de azok, akik Erste Cseperedő Bankszámlát nyitnak gyermeküknek, már most kapnak ajándékba egy példányt. A szeptemberben indult számlanyitási akció, illetve a mesekönyv sikerét mutatja, hogy kevesebb mint két hónap után több ezer példányban újra kell nyomtatni a Cserebere az erdőbent, olyan sok fogyott belőle. A bank társadalmi munkát végző partnerei, alapítványok, civil szervezetek segítségével hátrányos helyzetű családoknak is juttat a könyvből, amelyből jut a pénzintézet gyermekbarát bankfiókjaiba is. Az Erste eddig öt egységében alakított ki játszósarkot a bankoló szüleiket kísérő gyermekek számára” – tette hozzá.

Gyerekek és a zsebpénz

Az Erste felmérése szerint tíz szülőből nyolc ad a gyerekének zsebpénzt, amely jó eszköz lehet a pénzügyi neveléshez.

A szülők fele rendszeresen, további közel egyharmaduk alkalmanként, konkrét dologra – általában iskolás kortól. Az összeg az életkor növekedésével emelkedik: a 7-10 éveseket nevelő szülőknek csak a négy százaléka ad nagyobb zsebpénzt, 10-24 ezer forintot havonta, míg a 15-18 közötti fiatalok szüleinek viszont már a 36 százaléka. A többiek rendszerint szerényebb összeget szánnak erre a célra.

Saját bankszámla a gyereknek

A zsebpénzt érdemes a gyermek számára nyitott saját bankszámlára utalni, a szülők így a banki eszközök használatát is meg tudják tanítani – például a bankkártyáét, amit most 0 forint kibocsátási díj mellett lehet igényelni az év végéig megnyitott Erste Cseperedő Bankszámlák mellé.

A 14 év alattiaknak szánt számlán a szülők a gyerekek költéseit, számla- és kártyahasználatát folyamatosan nyomon követhetik saját George szolgáltatásukból.

Az Erste emellett folyamatosan hasznos és praktikus tippekkel is támogatja a szülőket és a gyerekeket, ezzel is hozzájárulva a gyermekek pénzügyi ismereteinek növeléséhez.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Az MNB a Zöld Bank Díj odaítélésekor szigorú indikátorrendszer alapján értékeli a pénzügyi intézményeket. A rendszer figyelembe veszi a zöld hitelkihelyezések mértékét, a birtokolt zöldkötvény-portfóliót, valamint a klímaváltozás hatásaival összefüggő kockázatait. A Raiffeisen Bank ezekben a kategóriákban is kiemelkedő eredményeket ért el.

Nagy örömmel fogadjuk ezt az elismerést, amely megerősít bennünket abban, hogy a Raiffeisen Bank jó úton halad a fenntartható jövő építése felé.

– mondta Kementzey Ferenc, a bank vállalati és tőkepiaci üzletágakért felelős vezérigazgató-helyettese a díjátadón.

A fenntarthatóság a vállalati kultúránk szerves része, és hisszük, hogy a pénzügyi szektornak vezető szerepet kell vállalnia a környezetvédelemben és a társadalmi felelősségvállalásban – tette hozzá Kementzey Ferenc.

A Raiffeisen Bank számos területen bizonyította elkötelezettségét a fenntarthatóság iránt: széleskörű finanszírozási megoldásokat kínál lakossági és vállalati ügyfelei számára az energiahatékonyság növeléséhez, a megújuló energiaforrások hasznosításához és a környezetbarát technológiák bevezetéséhez. Zöldhitel kedvezményt nyújt például a piaci lakáshitelek kamatából, valamint kedvezőbb konstrukciókat kínál azoknak a projekteknek, amelyek megfelelnek a bank Fenntarthatósági Kötvény Keretrendszerének. Ezek jellemzően megújuló energia, tiszta közlekedés és zöld épület beruházások. A Raiffeisen Bank banki partnerként részt vesz a MOHU RePont programjában, amelynek célja a hulladékgazdálkodás hatékonyságának növelése.

A digitalizációval is tesz a bank a fenntarthatóságért: az online bankolás, az elektronikus aláírás és a papírmentes folyamatok nemcsak kényelmesebbé teszik az ügyfelek számára a banki ügyintézést, hanem jelentősen csökkentik a bank ökológiai lábnyomát is.

Saját működésében is ügyel a fenntarthatóságra, a Raiffeisen bank a legmagasabb szintű zöldépület minősítésekkel rendelkező székházban működik, folyamatosan fejleszti fiókjainak energiahatékonyságát, és fokozatosan elektromos autókra cserélni járműparkját és törekszik a megújuló energiaforrások használatára. Nyíregyházi központjában például a napelempark 2024-es bővítése után az épület teljes energiaszükségletének 35-40%-a tisztán zöld energiával biztosított.

A Raiffeisen Bank elkötelezett a fenntarthatóság iránt, és továbbra is vezető szerepet kíván betölteni a zöld pénzügyi megoldások fejlesztésében, népszerűsítésében. A Zöld Bank Díj elnyerése újabb megerősítése ennek az elkötelezettségnek.

A közleményben kiemelték, hogy a lakossági folyószámlákon található mintegy 7 ezer milliárd forintnyi le nem kötött pénzeszköz a jelenlegi inflációs környezetben jelentősen veszít az értékéből.

Hozzátették: a családok megtakarításának és a pénzügyi tudatosságának növelése érdekében a kormány azt a döntést hozta, hogy a bankoknak kötelező módon, összehasonlítással szükséges tájékoztatniuk ügyfeleiket megtakarítási lehetőségeikről, a kockázatmentes állampapírokra fókuszálva, bemutatva, hogy azok mekkora többlet kamatbevétel elérését tették volna lehetővé.

Annak érdekében, hogy függetlenül a pénzügyi szolgáltatójától, mindenki számára azonos és közérthető információ álljon rendelkezésre, a kormány miniszteri rendeletben határozza meg a tájékoztató levél tartalmi és formai elvárásait, amelynek társadalmi vitája hamarosan megkezdődik – írták.

Arra is kitértek, hogy a kötelező tájékoztatás része azon négy elemből álló intézkedéscsomagnak, aminek célja az állampapír iránti kereslet jelentős növelése. Míg a tájékoztató levél és a 13 százalékos szociális hozzájárulás (szocho) megtakarításokra (állampapírok kivételével) történő kibővítése a lakosságot, addig a bankok állampapírvásárláshoz kötött extraprofitadó-csökkentési lehetősége és a befektetési alapok szabályozása – amely szerint az alapok többek közt likvid eszközeik legalább 20 százalékát a magyar állam által kibocsátott diszkont kincstárjegyben kell tartsák – az intézményi befektetőket célozza.

A kormány mindenkit arra biztat, hogy megtakarításait értékálló megtakarításba helyezze el – olvasható a GFM közleményében.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Döbbenetes mennyiségű bankbetétet tartanak a magyarok külföldön. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly év végén már 1751,5 milliárd forintot tartottak a magyarországi háztartások külföldi bankokban. Ez azt jelenti, hogy a bankbetétjeik csaknem nyolcada külföldön volt. Az állomány az elmúlt évben ugrott meg hirtelen, a harmadik negyedévben több mint 170 milliárd, a negyedikben pedig 215,5 milliárd forinttal emelkedett. 

Nem a gyenge forint dobta meg a betétállomány értékét

A növekedéshez valamelyest hozzájárult az is, hogy tavaly összességében véve gyengült a forint más devizákhoz képest, de az árfolyamnyereség a kivitt pénznél sokkal kisebb volt, nem érte el a 100 milliárd forintot. Az utolsó negyedévben pedig már 91,3 milliárd forintos árfolyamveszteség volt a külföldi betéteken. 

Eközben a hazai bankokból inkább kiveszik a pénzt a magyar háztartások. Tavaly csaknem 700 milliárd forintnyi lakossági forintbetét távozott a hitelintézetekből, és bár jelentősen bővült a devizabetétek állománya – csaknem 560 milliárd forintnyi beáramlás volt – ez sem kompenzálta a csökkenést.  

Azt, hogy pontosan melyik országok bankjaiba kerül a magyarok pénze, nem mondja el az MNB. Az adatokat a nemzetközi intézmények, illetve külföldi jegybankok adját át a magyarországi jegybanknak, és hasonló adatokat az MNB is közöl a többi ország intézményeivel. Országbontást viszont nem adhat ki a jegybank, ezeket az adatokat csak a hivatalos statisztikák összeállításához használhatja – közölte a Bank360.hu-val. 

Köze lehet a devizázáshoz

A jelenség azért is figyelemre méltó, mert a tavalyihoz hasonló összegű friss megtakarítás még soha korábban nem került magyar magánszemélyektől külföldi bankokba. Utoljára nagyobb mennyiségű pénzt 2011 végén és 2012 elején menekítettek ki magyarok az országból. Akkor két negyedév leforgása alatt több mint 100 milliárd forint áramlott külföldi bankbetétekbe. Ennek a hátterében egy mini magyarországi bankpánik húzódhatott meg, amelynek előzményei között ott volt a kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti nem éppen harmonikus kapcsolat és az államadósság bóvli kategóriába történő leminősítése. 

Tavaly azonban bankok iránti bizalom töretlen maradt, egyetlen problémájuk lehetett a kisbefektetőknek a hazai hitelintézetekkel: kevesellték a lekötött betétekre kínált kamatot a magasra emelkedő infláció idején. Emellett a forintban sem bíztak, miután a magyar fizetőeszköz árfolyama a nemzetközi devizákkal szemben egyre mélyebbre került. Az euró ára 434, a dolláré 450 forint fölött is járt 2022 októberében. 

Ez sokakat arra késztetett, hogy devizaszámlát nyissanak, és devizabetétbe tegyék át a megtakarításukat. A magyarországi bankok magas számlavezetési és tranzakciós díjait látva pedig vélhetően sokan úgy okoskodtak, ha már egyébként is átváltják a pénzüket, akkor azt egy másik ország bankjában helyezik el, ahol ráadásul még a kamat is magasabb, mint Magyarországon.

A magyarországi devizabetétekben lévő megtakarítás is tetőzött tavaly, a jegybank adatai szerint 2500 milliárd forint fölött volt 2022 második felében, az októberi forintösszeomlás idején 2566,4 milliárdos csúcson járt. 2022-ben összesen 557 milliárd forint fölötti friss lakossági megtakarítás került devizabetétekbe Magyarországon, az idén viszont már fordult a kocka, ahogy erősödni kezdett a forint, elkezdték visszaváltani a kisbefektetők az euróikat, dollárjaikat.

Csak néhány bank kínál 10 százalék feletti betéti kamatot

Nem dúskál az ajánlatok között az a kisbefektető, aki a 24 százalékos hazai infláció idején legalább két számjegyű betéti kamatot akar kapni a forint megtakarítására. Egyéves lekötésre a Magnet 10,88 százalékot ad (EBKM 10,85), A Cetelem 10,5-öt, a Gránit Bank pedig 10,25-öt. Kétéves lekötésre a Cetelem kínál 12 százalékos éves kamatot (EBKM 11,36). Rövidebb, 3 vagy 6 hónapos futamidőkre is a Gránitnál és a Magnetnél kaphatunk 10 százalék fölötti vagy legalább akörüli kamatot a Bank360.hu betétkalkulátora szerint.  

Nyitókép: Biztosító Magazin

Kiemelte: a csoport az intenzív átalakulási folyamat és a piaci bizonytalanságok közepette is növelni tudta az ügyfélállományait, bevételeit és jövedelmezőségét.

Jelezte, hogy 73 milliárd forint extra kiadást jelentettek a bevezetett kormányzati intézkedések, az extraprofit adó és az összeolvadási költségek.

Az MKB Bank tavaly március 31-én egyesült a Budapest Bankkal, a Takarékbank az idén április 30-án csatlakozik. Ezt követően MBH Bank Nyrt. néven, egységes márkanévvel és arculattal működik tovább az egyesült MKB Bank és a Takarékbank. Az MKB Bank a Takarékbankkal együtt a Magyar Bankholding Csoport tagja.

Tavaly év végén az MKB csoport mérlegfőösszege 8,9 százalékos éves növekedést követően 10 614,4 milliárd forint volt. A bankcsoport bruttó hitelállománya egy év alatt 582,4 milliárd forinttal, 5011,1 milliárd forintra emelkedett. A lakossági ügyfélhitelállomány 10,9 százalékkal, a vállalati hitelállomány 19,3 százalékkal 2696,5 milliárd forintra nőtt egy év alatt.

Kitért arra, hogy az ügyfélállomány 13,2 százalékkal nőtt tavaly, ami a Sberbank ügyfelek átvételének hatását is tükrözi: 35 ezer lakossági és háromezer vállalati ügyféllel bővült a bank ügyfélköre, a hitelállomány 5,1 százalékkal nőtt a tranzakcióval.

A csoport kumulált nettó kamateredménye 419,1 milliárd forint volt 2022-ben 218,5 milliárd forinttal nőtt, mely a növekvő ügyfélállománynak, a hozamkörnyezet kedvező alakulásának és a portfolióminőségnek köszönhetően 108,9 százalékos éves növekedést jelent. A kamatbevétel 739,0 milliárd forint volt, 181,5 százalékkal nőtt egy év alatt. A kamatbevétel éves növekedését mind az ügyfélhitel állomány mind az értékpapírállomány növekedése segítette.

A csoport múlt évi teljes átfogó számviteli eredménye 122,8 százalékkal több, 95,9 milliárd forint volt. A saját tőke 808,7 milliárd forintra nőtt a harmadik negyedév végi 755,3 milliárd forintról – ismertette. A tőkemegfelelési mutató 19,7 százalékos volt, és 1,3 százalékponttal javult egy év alatt.

Ginzer Ildikó üzleti vezérigazgató-helyettes arról beszélt, hogy nőtt az MKB csoport betétállománya is 5,7 százalékkal, amely 2022 utolsó napján meghaladta a 6574,4 milliárd forintot – a vállalati betétállomány 6,9 százalékkal nőtt, míg a lakossági állomány szinten maradt.

Szabó Levente vezérigazgató-helyettes közölte, hogy az MKB aktívan részt vesz a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramban. A bankcsoport továbbra is jelentős finanszírozási partnere a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásoknak, tavaly több mint 90 milliárd forinttal nőtt az agrár- és élelmiszeripari üzletágában kezelt hitelállomány, amely év végére mintegy 540 milliárd forintot tett ki. Közlése szerint a növekedés egyaránt érintette a kis-, közép-, nagyüzemi és az agribusiness és nagyvállalati élelmiszeripari ügyfélkört.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Az MNB folyamatosan nyomon követi és elemzi a banki ügyfelek által fizetett pénzforgalmi díjak alakulását. Az MNB 2021-es díjkimutatások adatainak felhasználásával készített tájékoztatót, eszerint jelentős különbségek vannak a bankok és számlacsomagok között.

A közleményben kiemelték: számos ügyfél fizet többet olyan szolgáltatásért, amelyet olcsóbban is elérhetne. Az MNB adatai szerint az ügyfelek több mint negyede 6000 forintnál is többet fizetett a bankkártya szolgáltatásért, pedig a legtöbb banknál már elérhető évi 3000-4000 forintért is bankkártya.

Az SMS szolgáltatás éves átlagos díja 6390 forint, de többszázezer ügyfél fizet 20 000 forintnál magasabb összeget. A szolgáltatást legtöbbször kiválthatja az általában ingyenes mobilértesítés (push üzenet) – írták.

A jegybank közleménye szerint a legnagyobb költségmegtakarítás akkor érhető el, ha mindenki a fizetési szokásainak leginkább megfelelő számlacsomagot választja. A MNB bankszámlaválasztó programja ebben segít az ügyfeleknek.

Nyitókép: MTI.

Az intézkedés szerint minden betétes hozzájut a bajba került bankoknál őrzött pénzéhez, azok is, akikre nem vonatkozik a betétbiztosítás – áll a Janet Yellen pénzügyminiszter, Jerome Powell, Fed-elnök, valamint Martin J. Gruenberg, a szövetségi betétbiztosítási szervezet (Federal Deposit Insurance Corporation) elnöke által kiadott közleményben.

A betétgarancia nem csak a Silicon Valley Bank ügyfeleire vonatkozik, hanem egy regionális bank, a Signature Bank betéteseire is, amely szintén az összeomlás szélére jutott.

A vasárnap este megjelent közlemény szerint az intézkedés már hétfőn életbe lép, és alapot hoznak létre a hasonló helyzetek kezelésére is. A dokumentum szerint ugyanakkor a csődbe jutott pénzintézmények részvényesei és a fedezetlen vállalati kötvények tulajdonosai nem lesznek jogosultak az állami segítségre.

A betétbiztosítás adatai szerint az Egyesült Államok bankszektora mintegy 680 milliárd dollár nem realizált veszteséget volt kénytelen elkönyvelni az elmúlt időszakban, elsősorban amiatt, mert a Fed az infláció elleni küzdelem jegyében meredeken emelte az irányadó kamatot.

A pénzügyi hatóságok vezetőinek közös nyilatkozatából az is kiderül, hogy a bankok veszteségének ellensúlyozására 25 milliárd dolláros hitelvédelmi alapot képeznek, ahogy ezt a koronavírus járvány idején is tették.

A vasárnap esti bejelentés fordulat a Silicon Valley Bank kisegítésére vonatkozó korábbi közleményekhez képest, ugyanis egy vasárnap reggeli sugárzott interjúban Janet Yellen, miniszter még azt nyilatkozta, hogy nem lesz állami mentőöv a bankcsőd nyomán, igaz azt jelezte, hogy a betétesek pénzének biztosításán dolgoznak.

A pénzügyminiszter is a magas kamatokat jelölte a banki csődök elsődleges okaként, ami következménye az irányadó kamatláb folyamatos emelésének az infláció elleni küzdelem egyik legfontosabb elemeként, ami ugyanakkor a bankok számára kötvények és jelzálog-alapú értékpapírok értékvesztéséhez vezetett, és aminek a Silicon Valley Bak különösen kitett volt.

Még szombaton Kalifornia kormányzója Joe Biden elnökhöz fordult segítségért, miután az egész állam gazdaságára súlyos hatással lehet a bank összeomlása.

Gavin Newsom kormányzó azzal indokolta az elnöki beavatkozás szükségességét, hogy stabilizálják a helyzetet ezzel nem csak munkahelyeket és emberek megélhetését megvédve, de Kalifornia teljes innovációs ökoszisztémáját. A két nap alatt összeomlott Silicon Valley Bank ügyfelei elsősorban vállalkozások főként technológiai cégek, kockázati tőkebefektető társaságok, valamint prémium borászatok voltak, illetve tehetős magánszemélyek a technológiai iparág világából.

A Silicon Valley Bank az Egyesült Államok 16. legnagyobb bankja, és összeomlása kihatással van tengerentúli vállalkozásokra is, miután beszüntette működését a SVB londoni bankja, amely jelentős számú startup-vállalattal volt kapcsolatban.

A Silicon Valley bankot 1983-ban alapították kifejezetten azzal a céllal, hogy olyan cégekből toborozzák ügyfeleiket, amelyekbe kockázati tőketársaságok fektetnek összegeket. Ilyen vállalkozások jórészt a technológiai iparágban működnek. A bank a Szilícium-völgy vállalkozásainak nagy részével volt kapcsolatban.

Nyitókép: Unsplash / Illusztráció.