A vállalkozási hangulatindex értéke 55 pont lett, az előző negyedévi 56, illetve az első negyedévi 61 pont után.

A harmadik negyedéves felmérés alapján a VOSZ tagvállalatai között többen jelezték a megrendelések visszaesését, a vásárlóerő csökkenését és a munkaerőhiányt, mint korábban, megjegyezve, hogy az idei utolsó hónapok folyamatai még nem láthatók pontosan.

A közlemény szerint a többség a tervezett bevételekkel számol, de az év elején kitűzött célokat egyre többen nem tudják tartani. Bár az adótartozás nem nőtt, fizetési problémák sincsenek, de minden 7. vállalkozás pénzügyi tartalékok nélkül működik, a magasabb ellenállóképességgel rendelkezők aránya 10 százalék. Jelentős részük elkezdte a fejlesztési célok átértékelését is, minden 5. halasztott el beruházást. Az energetikai fejlesztések a legstabilabbak, ezekről általában nem mondanak le a cégek – írták.

Hozzátették, hogy a munkavállalókat a visszajelzések alapján nem fenyegeti veszély, a vállalkozók általában a munkaerő megtartására törekednek. Béremelést 40 százalékuk biztosított, de ezen felül továbbit nem terveznek.

A szövetség a közvetlen tagságon és a tagszervezetein keresztül több mint 60 ezer vállalkozást tömörít – olvasható a VOSZ honlapján.

Nyitókép: Unspalsh

A jó fizetés sokszor már nem elég, a fizetésen kívüli juttatási csomagok tartalma folyamatosan bővül. Mennyire népszerűek a fizetés mellé nyújtott biztosítási megoldások? 

Számos kutatás érhető el az elmúlt 5 évből, amelyeből kiderül, hogy nem csak a fizetés a legfontosabb döntési szempont egy új munkahely kiválasztásakor, illetve a karrierváltás mérlegelésekor.

A toplista évről évre változik és jó látni, hogy a biztosítási megoldások is egyre feljebb kúsznak rajta.

– mutat rá Basky Balázs.

Korábban vonzó juttatási elemnek számított az ingyen kávé, a gyümölcskosár,a  sportolási lehetőségek, vagy menőnek egy babzsák vagy egy csocsóasztal – hiszen ezekben az időkben a munkáltatók arra törekedtek, hogy a kollégák jól érezzék magukat a munkahelyi környezetben.

Az elmúlt évek pandémiás időszaka – és az ezzel együtt kialakuló home office hullám – azonban átalakította a preferenciákat. Manapság a rugalmas munkavégzés, a work-life balansz, a mentális egészség, a tervezhetőség jóval fontosabb szempont lett, mint a korábbi években tapasztalható külsőségek.

Ezzel együtt tehát minden olyan juttatás, ami ezeket az elvárásokat támogatja biztosítási oldalról nagy népszerűségnek örvend, gondolok itt például az egyre népszerűbb vállalati egészségbiztosításra.

– magyarázza Basky Balázs.

Hogyan segítik ezek a juttatások a munkavállalók megtartását és motiválását, valós megtartó erő lehet egy biztosítási csomag? Milyen típusú cégeknek ajánlaná az ilyen jellegű vállalati gondoskodási programokat? 

A fluktuáció, a kollégák megtartása nagy kihívás ma Magyarországon. Szektoronként eltérőek a tapasztalatok ugyan, de az érzékelhető, hogy a cégek a belső stabilitásra törekednek, egyre erősebb a munkavállalókhoz való ragaszkodásuk. Emellett az extrém magas inflációval is nehéz felvenniük a harcot. Jellemzően 5-10-15%-os bérfejlesztéssel igyekeztek operálni a munkáltatók, és mindösszesen a vállalatok kevesebb mint 30%-a volt az, aki tudott ennél magasabb béremelést adni a munkavállalóinak.

Az elkötelezett, motivált és egészséges munkaerőről való gondoskodás egyik kiemelt formája – az anyagi megbecsülésen túl – a biztosítás.

– magyarázza Basky Balázs.

Gyakran találkozom álláshirdetésekben a különböző biztosítási formákkal – mint motivációs tényező – amit nem is csodálok, hiszen egyes szektorokban, mint például az IT, manapság szinte már a minimum elvárások közt szerepel egy egészségbiztosítási csomag a jelöltek szemében.

Arra nincs szabály vagy tendencia, hogy mekkora létszámú, vagy milyen tevékenységű cégek számára lehet ez megoldás. A választ sokkal inkább érdemes onnan vizsgálni, hogy azoknak érdemes a lojalitás programokról tájékozódnia, akik szeretnék hosszútávon megőrizni kollégáikat, vagy akik szeretnék vonzóbbá tenni a vállalatot a jelöltjeik számára. A néhány fős családi vállalkozástól kezdve, az 50-100 fős IT cégeken át a több szász fős építőipari vállalkozásig mindenki egyaránt érdekelt abban, hogy dolgozóik elégedettek, lojálisak és egészségesek legyenek.

Mérettől és vállalati büdzsétől függetlenül tudunk ezekkel a szolgáltatásokkal értéket teremteni mindenki számára.

– mondja Basky Balázs.

Mit értünk lojalitási program alatt, illetve mire terjedhet ki a munkáltató szerepvállalása?

A lojalitás program lényege, hogy a vállalat segítő társként szerepet vállal a munkavállalói kockázatainak csökkentésében, vagy akár a személyes pénzügyi céljainak elérésben. A program segítségével lehetőség nyílik egy olyan hatékony javadalmazási-motivációs rendszer alapjainak megteremtésére, mely igazodik a különböző munkavállalói szintek igényeihez, és képes az eltérő teljesítmények differenciált elismerésére. A programon belül négy különböző lehetőséget kínálunk a kollégák javadalmazására, ami egy egészen gesztus érétkű pár ezer forintos pénztári befizetéstől az egészségbiztosítási formákon át, akár több milliós bónusz kifizetésekig terjedhetnek.

Azokban az eseteken, amikor lehetőségünk van megismerkedni a vállalatvezetés elképzeléseivel, az igényfeltárás során a következő kérdésekre keressük többek közt a választ:

• Mekkora havi hozzájárulásra gondoltak dolgozónkként a béren felül?
• Egy bizonyos kört biztosítanának a dolgozók közül, vagy mindenkiről egyformán szeretnének gondoskodni?
• Azonos biztosítási formát, azonos tartalmú csomagokat, vagy személyre szabott megoldásokat szeretnének?
• Milyen időtávban gondolkodnak, milyen hosszú távú hatást várnak a biztosításoktól?
• Milyen elvárásaik vannak a juttatással kapcsolatban adózási szempontból?
• Szeretnék-e a családtagokat bevonni a programba?

Miből állhat a munkáltatói lojalitás program, milyen biztosítási megoldást kínál a partnerinek. Melyek ezek pontosan, hogyan növeli a munkavállalói elköteleződést?

A különböző juttatási formáktól a vállalat eltérő dolgozói elköteleződést remélhet, általánosságban azonban az látszik, hogy egy azonos összegű béremeléshez képest jóval nagyobb, hosszabb motiváló hatást tudunk elérni ezekkel a biztosítási szolgáltatásokkal. Ráadásul a legtöbb juttatás adóvonzata lényegesen alacsonyabb, mint a bérköltségé, vagy akár teljesen adómentes is lehet.

1. Pénztári hozzájárulás:
   Önsegélyező és nyugdíjpénztári tagságon keresztül a cég kiegészítheti a munkavállaói egyéni befizetéseit. Az egészségpénztári tagsággal és tagdíj befizetésekkel igénybe vehető adókedvezmények jelentősen csökkenthetik alkalmazottai és családjaik egészségügyi kiadásait. Az egészségszámláról nem csak orvosi vizsgálatok, gyógyszertári termékek, gyógyászati segédeszközök finanszírozhatók, hanem pl.: csecsemő- és betegápolási cikkek, fogászati szűrések és kezelések, szemüveg és kontaktlencse vásárlás is. A nyugdíjpénztári tagság segíti a kollégákat a nyugdíjas éveikre való felkészülésben és a nyugdíjkorhatár utáni anyagi stabilitásuk megőrzésében, kiegészítve az állami nyugdíjat.
2. Csoportos élet-, egészség-, balesetbiztosítás:
   A Pajzs munkáltatói kockázati élet-, baleset- és egészségbiztosítás váratlan események, balesetek, betegségek esetén azonnali anyagi segítséget nyújthat munkavállalóknak, amivel pótolhatják a kieső bevételeiket a táppénz ideje alatt, tragédia esetén pedig a munkavállaló családja kaphat anyagi támogatást a cégen keresztül. Nyugati mintára egyre gyakoribb az ilyen típusú juttatás, ahol a munkavállalókat éves fizetésük többszörösére biztosítják.
3. Egészségbiztosítás:
   A legdinamikusabban fejlődő juttatási forma. A Covid hatására jelentősen felértékelődött a magán egészségügyi szolgáltatások szerepe. Az ilyen biztosítással a munkavállalók jogosultak különböző járóbeteg ellátásokra, labor vagy diagnosztikai vizsgálatokra, kisebb-nagyobb műtétekére, sőt akár preventív szűrésekre is. Nem kell hónapokat várakozniuk a vizsgálati időpontokra, korszerű, modern körülmények, és gondoskodó, kedves kiszolgálás tapasztalható a partner kórházakban. A céges csomagoknak a nagyobb létszám miatt több olyan előnye is van, amit magán személyként nem tudnának élvezni, így azon felül, hogy nem a fizetésből kell még a biztosítási díjat kigazdálkodniuk, pénzben nem mérhető előnyökre is szert tehetnek, mint például a meglévő betegségekre való kiterjesztés lehetősége.
4. Megtakarítási program:
   Néhány éve van vissza nyugdíjig, vagy gyermeke születik egy dolgozónak, esetleg lakással kapcsolatos célja van, felújítana, cserélne, vagy vásárolna? Ezek mind olyan egyéni pénzügyi célok, amiket az emberek a saját fizetésükből gazdálkodva oldanak meg jellemzően. A megtakarítási programmal extrém hosszú távú elköteleződést, és extra motivációt érhetünk el, amennyiben a cég egy jelentős összeggel hozzájárul a fenti célok megvalósulásához. Egy ilyen program legalább 10 éves tartamú, a ráfordítás mértéke megegyezhet egy átlagos béremeléssel, hatása azonban nem hónapokban, hanem években mérhető. 

Mit tanácsol a cégvezetőknek, HR területen dolgozó szakembereknek, mikor érdemes elindítani egy ilyen programot, hogyan zajlik a folyamat?

A megkeresések többsége jellemzően eddig az év utolsó negyedévében érkeztek be hozzánk, amit tekinthettünk egyfajta tendenciának. Év végi tervezés, budget tervezések részeként szerepelt ez a feladat is a vállalti teendők között.

Az idei évtől azonban az a tapasztalatunk – és ezt az egészségbiztosítási szakértő csapatom többi tagja nevében is mondhatom -, hogy egyre több vállalat tekinti ezt valós megtartó erőnek, nem csupán a költségek optimalizálásának, így már az év első felében számos nagyvállalati és KKV ajánlatkérés érkezett hozzánk. A folyamat egyszerű és egyben rugalmas, az első lépés és legfontosabb rész, hogy a pontos célokat és igényeket egyeztessük azon döntéshozókkal, akik számára ezt követően egy részletes tanácsadást és ajánlatot tudunk elkészíteni. A teljes csapatom ügyfélköre alapján mondhatom, hogy ezek az igények már nem csupán egy szektorra összpontosulnak, hanem egyre szélesebb kör veszi igénybe ezeket a juttatási elemeket.

Az idei évben érezhetően nőtt az érdeklődés a KKV szektorban, és egyre változatosabb az ajánlatkérők köre. Zajlanak a tárgyalások például egy zenekarral, egy alapítványi iskolával, különböző méretű IT cégekkel, de vidéki fuvarozó vállalattal is. Legutóbbi ügyfelünk egy külföldi bank pedig a munkavállalók családtagjait biztosította, amiből látszik, hogy a dolgozói elköteleződés fontossága valóban új szintre emelkedhet.

Fontos, hogy minden vállalat megtalálja a számára legideálisabb megoldást, ami megfelelően szolgálja a céljait, ebben tudunk mi a szakértelmünkkel és tapasztalatainkkal segíteni.

– teszi hozzá Basky Balázs.

Magyarországon a KSH legfrissebb adatai* szerint 2023 augusztusában csaknem 519 ezer társas vállalkozás működött, ami szinte megegyezik a megelőző hónap adatával, míg az önálló vállalkozók száma, enyhe növekedést követően, meghaladta az 1 millió 315 ezer főt. Az előző év hasonló időszakához viszonyítva a tevékenységüket szüneteltető egyéni vállalkozók aránya 2023 szeptemberében a járások több mint felében (57%) csökkent, országos átlagban elérte a 15 százalékot. Az ország gazdasági szerkezetéből adódóan a legtöbb társas vállalkozás a fővárosban és a környékén működik, számuk a Közép-Magyarország nagyrégióban megközelíti a 290 ezret, ezt követi Kelet-Magyarország 118 ezerrel, illetve az ország nyugati fele 112 ezerrel. Az önálló vállalkozóknál máshogyan alakul a sorrend. A KSH adatai** alapján a legtöbben (546 ezer) az ország keleti felében választották ezt a működési formát, a második helyen Nyugat-Magyarország áll (393 ezer), éppen csak megelőzve a Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarország nagyrégiót (372 ezer). A hazai társas vállalkozások többsége, 57 százaléka 1 és 9 közötti létszámmal dolgozik***, a 250-nél több embert foglalkoztató vállalatok aránya ehhez képest elenyésző, 0,2 százalék körüli.

Biztosítási védelem a vállalkozások kulcsembereinek 

Az OTP Bank 2021-ben bevezetett terméke, a Vállalkozói Védelmező személybiztosítás a gazdaság gerincét adó vállalkozások vezetőinek, kulcsembereinek kínál élet és balesetbiztosítási védelmet az év minden napján, a világ szinte minden szegletében. A konstrukció a hitelintézetnél vezetett vállalkozói bankszámla csomagok 98 százaléka mellé igényelhető, a céges számla felett rendelkezők közül bárkire megköthető. A díj és az azt terhelő adó a választott adózási formától függően költségként elszámolható.

Nagyságrendileg 18 ezer Vállalkozói Védelmező személybiztosítást kötöttek ügyfeleink a 2021. júliusi indulás óta, a tavaly májusban bevezetett, 20 millió forint összegű életbiztosítási szolgáltatást  tartalmazó Extra csomag értékesítési arányát tekintve minden ötödik választja a legmagasabb színtű védelmet. Az igénylők többsége, körülbelül 70 százaléka kft.-ként,  10 százaléka betéti társaságként működik, az egyéni vállalkozók aránya 20 százalékos, de részvénytársaságok is jelentkeztek, hogy megkössék ezt a biztosítást a cégvezetőre. Az adatok azt mutatják, hogy a működési formától függetlenül minden típusú vállalkozás megtalálja a konstrukcióval a számítását, ha kulcsembereinek védelemre van szükségük.

 – mondja Budai József, az OTP Bank Bankbiztosítási Főosztályvezetője.

A biztosítást igénylők többsége a klasszikus kisvállalkozások közé tartozik, 100 millió forint körüli átlagos éves árbevétellel. Túlnyomó részük az építőiparban, a közúti áruszállításban, fuvarozásban, valamint a kiskereskedelemben, vagyis azokban az ágazatokban tevékenykedik, amelyek kiemelten megszenvedik a jelenlegi gazdasági nehézségeket.

A jelenlegi helyzetben egyre több vállalkozó keresi fel az OTP Bank fiókjait és kér tanácsot, akár egy hitelfelvételnél, akár a mindennapi bankolással kapcsolatban. Szakértőink készséggel állnak rendelkezésükre, segítenek feltérképezni és megtalálni azokat a megoldásokat, amelyek a lehető legjobban támogatják őket a döntéshozatalban, rövid és hosszabb távú céljaik elérésében

– mondja Dancsné Engler Bernadett, az OTP Bank Mikro- és Kisvállalkozói területének vezetője. 

A Vállalkozói Védelmező személybiztosítást az ügyfelek tavaly április óta a bankfiókok mellett az OTP Contact Center-en keresztül mindössze néhány perc alatt kényelmesen, telefonon is megköthetik, a szerződés már másnaptól fedezetet nyújt az abban meghatározott káreseményekre.

A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek. További részletekről kérjük, tájékozódjon az OTP Bank bankfiókjaiban és honlapján (www.otpbank.hu) közzétett üzletszabályzatokból és hirdetményekből.

* Forrás: KSH https://www.ksh.hu/heti-monitor/vallalkozasok.html
** Forrás: KSH https://www.ksh.hu/stadat_files/gsz/hu/gsz0063.html
*** Forrás: KSH https://www.ksh.hu/stadat_files/gsz/hu/gsz0004.html

Nyitókép: Biztosító Magazin

Poszt-COVID szindróma – komolyabb, mint hinnénk

A COVID-19-ben megbetegedett emberek jelentős része a WHO adatai szerint szövődménymentesen felépül a betegségből, de körülbelül 10-20 százalékuknál különféle közép- és hosszú távú hatások jelentkeznek. Ezeket a közép- és hosszú távú hatásokat együttesen poszt-COVID szindrómának nevezzük, melyeket alapos, átfogó vizsgálatokkal a betegség után érdemes feltérképezni a mielőbbi teljes gyógyulás érdekében.

A COVID-19 világjárvány során eddig Magyarországon közel 2 millió fertőzött került diagnosztizálásra. Ráadásul nemzetközi adatok alapján a páciensek egy része (40-50 százalék) tünetmentesen, vagy enyhe tünetekkel esik át a fertőzésen, és így nem is kerül diagnosztizálásra. A klinikai tapasztalatok szerint a fertőzés hatására kialakuló gyulladásos és immunológiai reakciók, elváltozások több szervünket is érinthetik, és nagyon változatos tüneteket, betegségeket okozhatnak. Mivel a különböző szövet- illetve szervkárosodások és a szövődmények tünetmentes, vagy enyhe fertőzés esetében is, illetve előzetes figyelmeztető tünetek nélkül is előfordulhatnak, így a fertőzést követő kivizsgálás alapvető fontosságú. Mindezek miatt javasoltak a poszt-COVID vizsgálatok akár tünetmentes, vagy enyhe, nem specifikus tünetek (pl. fáradékonyság, levertség, szívdobogás érzése, fejfájás, alvászavarok, ízületi- vagy izomfájdalom, köhögés, nehezebb légvétel, hőemelkedés stb.) esetén is.

– hívja fel a figyelmet Dr. Balázs Anna, a CMC Déli Klinika orvos igazgatója.

Poszt-COVID szűrések: vezet a hasi ultrahang

A CMC Déli Klinika legfrissebb adatai szerint a Generali a Biztonságért Alapítvány ingyenes poszt-COVID szűrőcsomagjait igénybe vevő pácienseknél 2021-ben az alap szakorvosi vizsgálatok alapján további 611 kiegészítő szakorvosi vagy diagnosztikai vizsgálat elvégzése vált indokolttá szakorvosi javaslatra. Ezen vizsgálatok között a hasi ultrahang szerepel az első helyen: ezt a vizsgált személyek 25 százalékának kérte a kezelőorvosa, míg kiegészítő laborvizsgálatokat a betegek 18 százaléka számára javasoltak. A páciensek egy részének pedig további kardiológiai, tüdőgyógyászati, fül-orr-gégészeti, szemészeti, illetve gasztroenterológiai vizsgálatok kerültek elvégzésre a poszt-COVID szűrővizsgálatok részeként.

Ezek a hazai adatok is megerősítik azokat a nemzetközi eredményeket, amelyek alapján a koronavírus-fertőzésen átesettek felénél emésztőrendszeri vagy egyéb szervi elváltozások, panaszok alakulhatnak ki. Ehhez pedig sajnos hozzájön a pandémia alatti súlygyarapodás, melyet az elmúlt hónapokban számos kutatás is bizonyított. Tavaly a Harvard Medical School 15 millió beteg súlyváltozását vizsgálta a világjárvány kezdete előtti évben, majd az azt követő évben: az adataikból kiderült, hogy a betegek 39 százaléka hízott a járvány alatt, a súlygyarapodás pedig a normális, 1-2 kilós ingadozást meghaladó mennyiséget jelentett.

Körülbelül 27 százalékuk 5-6 kilónál kevesebbet hízott, 10 százalékuk ennél többet, és a betegek 2 százaléka érte el a 12 kilónál nagyobb súlytöbbletet. Ehhez pedig hozzáadódik a mozgásszegény életmód, a sokkal több home office, kevesebb mozgás – amelyek azokat is érintik, akik könnyen felépültek a betegségből vagy tünetmentesen vészelték át azt.

Alapos, személyre szabott kivizsgálások vállalkozásoknak

A pandémia óta egyre nagyobb figyelmet kap az egészségmegőrzés, és így a különböző betegségek, egészségügyi panaszok kezelése mellett a megelőzés is kiemelt jelentőségű lett. A Generali a Biztonságért Alapítvány 2021 óta segíti a vállalkozásokat átfogó, személyre szabott, ingyenes szűrőcsomagokkal, melyekre egyéni vállalkozások és maximum 50 fős vállalkozások jelentkezhetnek. A személyre szabott kivizsgálás széleskörű laborvizsgálatokat, EKG-t, mellkasröntgent, belgyógyászati szakorvosi vizsgálatot jelent anamnézis felvétellel, fizikális vizsgálattal, vérnyomásméréssel, és oxigénszaturáció-mérést is tartalmaz. Ha pedig a vizsgálati eredmények alapján indokolt, akkor sor kerülhet még legfeljebb 4 szakorvosi- és/vagy diagnosztikai vizsgálatra.

A csomag egyik kiemelten fontos eleme a COVID-19-fertőzéssel kapcsolatos diagnosztikai mérések: a laborvizsgálat méri az esetlegesen már lezajlott fertőzés következtében, illetve a védőoltás hatására termelődött ellenanyag szintjét. Így ezek a személyre szabott vizsgálatok kifejezetten alkalmasak a fertőzés lehetséges szövődményeinek a kiszűrésére még akkor is, ha valaki tünetmentesen, vagy enyhe tünetekkel esett át a betegségen.

A vizsgálatokra egyéni vállalkozók és maximum 50 fővel működő vállalkozások pályázhatnak. A pályázat linkje ITT érhető el.

A pénzügyminiszter kiemelte: az intézkedés több ezer kisvállalkozásnak jelent újabb anyagi és adminisztrációs könnyítést, amely különösen fontos az orosz-ukrán háború negatív gazdasági hatásainak idején.

A közlemény szerint összesen 86 olyan pénztárgéptípus engedélyét vonták vissza 2017-ben és 2018-ban, amelyen a gyártók, forgalmazók nem végezték el a szükséges fejlesztéseket. A szabályok több éves felkészülést biztosítottak az átállásra, a visszavont engedélyű kasszákat öt évig lehetett használni.

Az érintettek többsége azonban kisvállalkozás, amelyeknek az új pénztárgépek beszerzése és üzembe helyezése nemcsak adminisztrációs, hanem komoly anyagi terhet is jelentene, ezért a régi pénztárgépek további használatának engedélyezése fontos adóügyi könnyítést jelent számukra.

Az online adatkapcsolat ezeknél a pénztárgépeknél is biztosított, az adóhivatal kockázatelemzői továbbra is rálátnak ezekre a kasszákra, így a gazdaságfehérítésben betöltött szerepük nem sérül – közölték.

A kisvállalkozásokat segítő jogszabály-módosítás előkészítése folyamatban van – áll a közleményben.

(x) Szponzorált tartalom: A cikk megjelenését a Colonnade Biztosító támogatta | Köszöjük!
Szeretne megjelenni a Biztosító Magazinban? Rendeljen cikket! A részletekért kattintson a médiaajánlatra!

Az angol Edward Lloyd 1680-as években nyílt londoni kávézója a tengeri kikötő közelségének köszönhetően hamar a kereskedők, hajóskapitányok kedvelt helyszíne, és ebből adódóan a szállítmánybiztosítások piactere lett. A tulajdonos akkor még talán nem is gondolhatta, hogy az általa alapított Lloyd’s of London biztosítótársaság évszázadokkal később is meghatározó szerepet fog betölteni a szállítmánybiztosítások nemzetközi szabályozásában. Napjaink szállítmánybiztosítási szerződési feltételei az általános vagyonbiztosítási feltételekből és a nemzetközi kereskedelemben leggyakrabban használt egységes feltételrendszerből, vagyis a Lloyd’s Institute Cargo Clause (ICC) részekből tevődnek össze.

Földön, vízen, levegőben

A Colonnade Szállítmánybiztosítás közúti, légi, vízi és vasúti szállítás esetén egyaránt köthető, két típusban. Az egyik, az egyutas szerződés, amely határozott időtartamú, egy adott szállítmány, egyszeri, előre megnevezett útvonalon és fuvareszközzel történő szállítására vonatkozik.

A másik a keretszerződés, ami az 1 év alatt felmerült összes szállítást egy szerződésen belül tartalmazza.  A keretszerződésnek több formája is lehet: bejelentéses, forgalom alapú, részszállításos.

• A bejelentéses keretszerződés csak a bejelentésre kerülő szállítmányokra nyújt fedezetet. Ilyenkor a biztosított vagy a szerződő a biztosítóval történő előzetes megállapodás alapján köteles jelenteni a szállításokat, a szállítmány indulása előtt írásban kell közölnie a Colonnade felé a szállítmány ajánlati adatait, a biztosítási díj pedig utólag, a bejelentett szállítások alapján kerül elszámolásra.
• A forgalom alapú keretszerződés, amikor az előzetesen megadott várható teljes éves forgalom szerint kalkuláljuk, és ennek alapján határozzuk meg az előzetes biztosítási díjat.
• A részszállításos szerződést akkor alkalmazható, ha előre meghatározható az adott időszakra vonatkozó szállítandó áruk mennyisége és összes értéke. A biztosítási díj megfizetése előzetesen történik, azonban a szállításokat csak utólagosan szükséges bejelenteni.

Kiegészítő záradékok akár háborús kockázatokra is

A Colonnade Biztosító a szállítmánybiztosítással arra vállal kötelezettséget, hogy megtéríti a biztosítottnak a szállítás rendes folyamatával együtt járó veszélyek és véletlen balesetek következtében a biztosított szállítmányban keletkezett károkat – a szerződésben meghatározott és részletezett feltételek szerint. Az ICC nemzetközi sztenderdeken túl a Colonnade különböző kiegészítő záradékokat is kínál:

• Leggyakrabban használt kiegészítő záradék a TPND (Theft, Pilferage and Non-delivery), ami a lopás, dézsmálás és ki nem szolgáltatás ellen nyújt védelmet (Az ICC „B” és az ICC „C” záradék mellé köthető, az ICC „A” tartalmazza).
• Az Institute War Clauses a háborús kockázatok ellen biztosít.
• Az Institute Strike Clauses a sztrájk, polgári zavargások, népfelkelés során bekövetkező károkat téríti.
• A 24 Hours Breakdown záradékot olyan áruk szállításakor jöhet jól, amelyek hűtést vagy temperálást igényelnek. Ez a záradék a hűtőberendezés meghibásodása esetén téríti a hűtőberendezés meghibásodásából eredő árukárokat.

A záradékoknál alkalmazhatóak szublimitek és egyedi önrészek, amelyek minden esetben az ajánlaton és a kötvényen is feltüntetésre kerülnek.

7 ok, amiért érdemes a Colonnade Szállítmánybiztosítást választani:

1. Szinte bárki lehet szerződő, aki a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a biztosítási szerződést az érdekelt személy javára köti meg, valamint a biztosított maga az áru tulajdonosa.
2. A biztosítható vagyontárgyak lehetnek saját tulajdonban és idegen tulajdonban is.
3. Az árukárnál a felelősség kérdése nem mérvadó, továbbá teljes átfogó fedezetet nyújt a feladási helytől a rendeltetési helyig.
4. Az áru természetes tulajdonságaiból eredő károk igény szerint biztosíthatóak (pl. törés, rozsdásodás, megromlás).
5. Vis major, elemi káresemények kockázatának fedezetét tartalmazza.
6. Háború, felkelés, rablás, fosztogatás, sztrájk, terrorizmus kockázatok igény szerint biztosíthatóak.
7. Nincs fedezet korlátozás, továbbá +10% felülbiztosítás is köthető, amely a nem biztosítható költségek fedezetére szolgálhat (pl. elmaradt haszon, újra-feladási vagy csomagolási költség stb.).

Kérje biztosítási kötvényét akár 1 munkanapon belül!

A Colonnade Biztosító munkatársai gyorsan, helyi hatáskörben hozzák meg kockázatvállalói döntéseiket, rugalmasságuknak köszönhetően akár 1 munkanapon belül kiállítják a biztosítási ajánlatot és kötvényt az ügyfél számára. Lehetséges különböző devizákban (például euróban, dollárban) történő ajánlatadásra és fizetésre is, ebben az esetben a kártérítés kifizetése is az adott devizában történik. Igényelhető angol nyelvű ajánlatadás és dokumentáció is. Kár esetén a Lloyd’s Agent világméretű kárrendezői hálózat áll a Colonnade Biztosító ügyfeleinek rendelkezésére.

Bővebb információ: vagyon@colonnade.hu

(x) Szponzorált tartalom: A cikk megjelenését a Colonnade Biztosító támogatta | Köszöjük!
Szeretne megjelenni a Biztosító Magazinban? Rendeljen cikket! A részletekért kattintson a médiaajánlatra!

Mekkora a vállalati terület részesedése a hazai biztosítási piacon, és milyenek az Aegon Magyarország pozíciói az üzletágban?

A Magyar Nemzeti Bank 2021-re vonatkozó díjbevételi statisztikái szerint a vállalati vagyon- és felelősségbiztosítások a teljes piac hozzávetőleg 9 százalékát teszik ki. A klasszikus vállalati vagyon- és felelősségbiztosítási szegmensben az Aegonnak jelenleg nyolc százalék körüli a piaci részesedése: ugyanakkor a vállalati biztosítási tevékenységünk részét képezi a kiterjesztett garancia üzletágban való aktív részvétel, ahol a biztosító társaságok közül – az értékesítés alapján – piacvezetők vagyunk, miközben jelentős a szerepünk az utas, a GAP (vételárbiztosítási) és szállítmánybiztosítási réspiacokon is.

Mire alapul az Aegon Corporate üzletágának stratégiája, melyek a főbb céljaik, és mik lehetnek a növekedés motorjai?

Nagyon nagy eredménynek tartom, hogy a vállalati biztosítási szegmensben az elmúlt öt évben megháromszoroztuk a díjbevételünket. Az üzletág elsősorban a kis és közepes ügyfeleknél ért el jelentős sikereket az elmúlt időszakban, ám az ügyfélkörünk fontos részei a nagy, ipari vállalatok is, amelyeket társbiztosító vagy viszontbiztosító bevonásával szolgálunk ki.

A kiterjesztett garancia üzletágat új partnerek bevonásával kívánjuk fejleszteni, míg az utasbiztosításoknál a pandémiás időszakot követően várjuk az újbóli felfutást. Utóbbi területen egyébként termékfejlesztésre használtuk fel az elmúlt nehéz időszakot, annak érdekében, hogy az utazások megindulásával ügyfeleink minél nagyobb biztonságban tudhassák magukat. A szállítmánybiztosítási üzletágat 2020-ban indítottuk el, a kezdéshez pedig jó kiindulópontot jelentett egy portfolió-felvásárlás. A szegmenst azóta folyamatosan fejlesztjük, amelynek nyomán folyamatosan nő az Aegon szerepe ezen a területen is.

A koronavírus-világjárvány hogyan hatott a vállalati biztosítási piacra?

A pandémia kezdetekor a vállalatok jelentős része az otthoni munkavégzés feltételeinek megteremtésére koncentrált, ezért rövid időre ugyan, de érezhető volt az értékesítés megtorpanása. Az új működési folyamatok kialakítása után azonban gyorsan helyreállt a normál működés a legtöbb szektorban.  Azokban a szektorokban, amelyeket súlyosan érintett a válság, (például a turizmus, a rendezvényszervezés vagy a HoReCa ágazat) értelemszerűen jelentős mértékben csökkent vagy megszűnt a biztosításra vonatkozó igény. Így például az utasbiztosítási üzletág jelentős veszteséget könyvelt el, de volt olyan időszak, amikor a rendezvényszervezéshez kapcsolódó biztosítási igény is teljesen megszűnt. Ugyanakkor a pandémia kitörésekor nagymértékben nőtt a számítástechnikai eszközök iránti igény, amely magával vonta, hogy az ezekre kötött biztosítások darabszáma is ugrásszerűen emelkedett. 

A járvány időszaka globálisan felgyorsította a digitalizációt, ami feltehetően a biztosítóknál sem történt másként. Ennek kapcsán mik a tapasztalataik?

Nagyobb szerepet kapott a vállalati biztosításoknál is a személyes jelenlét nélküli kárrendezés. Fényképek, videofelvételek alapján hozták meg a szakértő kollégák a döntésüket, amely alapján le tudták zárni a kárrendezési folyamatot. Társaságunk gyorsan alkalmazkodott a megváltozott ügyféligényekhez, miközben maximálisan figyelembe vette a biztonságra vonatkozó előírásokat is.

Mik voltak az elmúlt időszak leggyakoribb, illetve legnagyobb vállalati káreseményei? Jellemzően melyek a legdrágább károk a biztosító és az ügyfél szempontjából?

A természeti katasztrófákon túl a legnagyobb károkat a robbanással, tűzzel kapcsolatos események okozzák. A természeti károknál 2021-ben a legnagyobb kihívást Magyarországon a viharok és az intenzív jégesők jelentették: ezek mind gyakoriságuk, mint nagyságuk alapján rendkívülivé tették a tavalyi évet. Egy-egy nagyobb vihar általában több százmillió forintos kárt okoz országszerte, de 2021-ben a jégesők is ilyen nagyságrendű károkat okoztak.

Jelentős tüzek is keletkeztek különböző ipari létesítményekben, amelyek közül a legnagyobb értéke meghaladta a négymilliárd forintot. Azt ugyanakkor látni kell, hogy az ilyen nagyságrendű károknál általában már viszontbiztosítási fedezet is életbe lép, vagyis a direkt biztosító osztozik a viszontbiztosítóval a kártérítésen.

Az építőipari termékek áremelkedése hogyan hat a vállalati biztosítások piacára?

Az áremelkedés hatását egyértelműen látjuk a megemelkedett kárkifizetésekből: az átlagos kifizetés az elmúlt két évben 15 százalékkal emelkedett. Vannak olyan építőanyagok is, amelyeknél az áremelkedés az átlagos szintet nagymértékben meghaladta: ilyenek például a faanyagok, vagy bizonyos acélszerkezeti elemek.

Az építőipart a szakképzett munkaerő hiánya is jellemzi. Érződik-e ennek hatása a biztosítási piacon, például a vállalati felelősségbiztosításoknál?

A szakképzett munkaerő hiányának hatását szintén a kivitelezési költségek emelkedéséből látjuk, amely páhuzamos a munkabérek emelkedésével. A felelősségbiztosítási károknál azonban ebből fakadóan eddig nem tapasztaltunk eltérést a korábbiakhoz képest.

A sokak szerint a jövőt jelentő moduláris építkezések milyen biztosítási igényeket generálnak, akár a termékek, a szolgáltatások, vagy a kockázatok felmérését illetően?

A moduláris építkezés számos előnnyel bír: egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy gyorsan kivitelezhető. Ez az építkezési forma a munkabalesetek szempontjából is biztonságosabb, a hangsúly a helyszíni építési munkálatokkal szemben a gyári munkára helyeződik, így ez kedvezően hat az építés-szerelés biztosítások eredményességére. A mesterséges intelligencia és a robotika új lehetőségeket nyit ennek az eddig alternatív építkezési formának a fejlődéséhez. Az ehhez kapcsolódó biztosításoknak pedig alkalmazkodniuk kell a megváltozott igényekhez, ilyen lehet például az okosotthonok kibertámadás elleni biztosítása.

A kormány által meghirdetett zöld támogatói program hogyan hat a biztosítói elvárásokra?

A biztosítók többsége már eddig is sokat tett a klímavédelemért. Csökkentették a nem környezetbarát tevékenységekben a kitettségüket, nem fektettek környezetromboló technológiákba, cégekbe. Az ügyfelek oldaláról pedig új igényként jelenik meg a környezetbarát működést támogató technológiák biztosíthatósága, legyen szó akár napelemekről, elektromos közlekedési eszközökről vagy szélerőművekről.

Az elmúlt időszak megnövekedett természeti kárai hogyan hatottak a vállalati piacra?

Az elmúlt években Magyarországon is érzékelhető volt a klimatikus viszonyok megváltozása, leginkább téli viharok, nyári intenzív zivatarok, jégeső formájában. A mezőgazdaságot emellett aszály is sújtotta. A természeti csapások, a szélsőséges időjárás által okozott kár összértéke minden évben több milliárd forintra rúgott a vállalatoknál és a mezőgazdasági termelőknél. Az is igaz ugyanakkor, hogy az elmúlt időszakban elkerülték hazánkat az árvizek vagy a jelentős földmozgások.

Mire érdemes figyelniük a vállalatoknak a megfelelő biztosítás kiválasztásakor?

Talán a legfontosabb, hogy a kiválasztott fedezetek a legszéleskörűbben lefedjék a valós ügyféligényt. Figyelembe kell venni azt is, hogy a vállalati biztosítások sokféle összetevőből építhetők fel: ha pedig valaki nem teljesen biztos abban, hogy mi lehet számára a legjobb megoldás, érdemes a biztosítások területén jártas szakember segítségét igénybe venni.

Melyek most a vállalati piac legfontosabb trendjei, hol tart most a járvány előtti időszakhoz képest?

A vállalati biztosítások piaca tükörképe a gazdaságnak. Ha például sok az építőipari beruházás, megnő a kereslet az építés-szerelés biztosításokra, majd később a vagyon és felelősségbiztosításokra. Ha pedig bővülnek a vállalkozások, nő a megfelelő fedezetet nyújtó felelősségi limit is, tehát minden szempontból érezhetővé válik a növekedés. Összeségében elmondható, hogy néhány speciális területet leszámítva a világjárvány nem gyakorolt jelentős hatást a vállalati biztosítások piacára, így töretlen volt a fejlődés az elmúlt időszakban.

Melyek a hosszabb távú kilátások, globális trendek a vállalati biztosításoknál?

A várakozások szerint világszinten a klímaváltozás egyre inkább érezteti majd hatását. A gyakoribb és nagyobb károk a viszontbiztosítási díjak emelkedéséhez vezetnek, és ez előbb-utóbb begyűrűzik a direkt biztosítók által kínált termékek árába is.

Az előrejelzések alapján a magyar vállalati biztosítási piac tovább nő az elkövetkező években – a bővülés üteme persze a gazdaság teljesítményétől is függ. Megjelennek emellett az új igényeket lefedő módozatok – kiberbiztosítások, okos eszközökre köthető biztosítás – is, és egyre fontosabb szerep jut a gyors és költséghatékony ügyintézésnek, ügyfélkiszolgálásnak.

Nyitókép: Aegon

Hozzátette: a névváltás a PPF Telecom Csoport három Telenor néven működő telekommunikációs vállalatát érinti: Magyarországon, Szerbiában és Bulgáriában.

A névváltás is annak a bizonyítéka, hogy piacbővítést terveznek az országokban, a régi nevet átmenetileg még egy hónapig használják – mondta, és jelezte, sikeres éven vannak túl, minden fontos piacon növekedést értek el.

Pannon GSM az élvonal

Óvatos optimizmus 

A hitelbiztosító tanulmánya szerint az üzleti és fogyasztói bizalom idén kezd élénkülni, a koronavírus-járvány azonban továbbra is bizonytalanságot okoz. „A vállalatok az foglalkoztatja, hogy a Covid-19 korlátozások visszavonásával párhuzamosan a vállalkozásokat és a gazdaságot támogató költségvetési politikák is megszűnnek. Ez kockázatos időszak lesz a vállalkozások számára, ezért a fizetésképtelenségek számának emelkedésére számítunk.

– mondta Vanek Balázs, az Atradius hitelbiztosító országigazgatója.  

Javult a fizetési fegyelem az élelmiszeriparban 

A megkérdezett magyar élelmiszeripari vállalkozások 56%-a nem tapasztalt változást a késedelmes számlák kifizetésének átlagos idejében. 24%-uk javulást jelzett (ez több mint kétszerese az előző évinek), és csak 20%-uk számolt be romlásról (az előző évi 45%-hoz képest).  

• Az ágazat számláinak összértékének 35%-a késedelmes volt az idén, ami javulás a tavalyi 42%-hoz képest.
• A behajthatatlansági arány is javult, a tavalyi 9%-ról az idén mindössze 3%-ra csökkent. 

Ahol a vállalkozások foglalkoztak a likviditáshiány elkerülésével, ott leggyakrabban a beszállítók kifizetését halasztották el. Ezt a válaszadók 30%-a jelezte. 

Az ágazat cégeinek 56%-a az idén előre fizetéssel kérte a számlák kifizetését. A hitelt nyújtó vállalkozások késedelem esetén egyértelműen a visszatartást és a fizetési kockázatok házon belüli kezelését részesítették előnyben. 68%-uk döntött úgy, hogy a hitelkockázatot házon belül tartja, bár ez kevesebb, mint a tavalyi 76%. A hitelbiztosítást választó vállalkozások aránya szintén csökkent az előző évhez képest (54% 41%-ra).  

• A biztosítással nem rendelkező vállalkozások gyakrabban emlékeztették a késedelmes számlákra a vevőiket, mint korábban, illetve kedvezményeket ajánlottak a korai fizetésért.
• A nem biztosított vállalkozások 29%-a azonban arról számolt be, hogy megnövekedtek a hitelezési részlegük irányításával járó adminisztratív költségek.  

Nem történt változás a tartós fogyasztási cikkek iparágban 

A tartós fogyasztási cikkeket gyártó magyarországi vállalatok 37%-a tapasztalt fizetési késedelmet az elmúlt évben. Majdnem ugyanennyien (35%) jelezték, hogy nem történt változás, 28% pedig javulásról számolt be.  

• A B2B számlák összértékének 37%-a volt késedelmes ebben az évben, 61%-ukat pedig időben kifizették. A behajthatatlan kintlévőségek aránya 2% volt. 
• A cégek 38%-a azt nyilatkozta, hogy a számláik kifizetéséig gyakran felfüggesztették az áruszállítást, hogy csökkentsék a vevői hitelkockázat likviditásra gyakorolt hatását.
• A vállalkozások 25%-a több időt és erőforrást fordított a kifizetetlen számlák behajtására, és ugyanilyen arányban kérték a folyószámlahitelük meghosszabbítását. 

Az iparág 90%-a az idén a vevői hitelkockázatot házon belül kezelte. Ezek a cégek kedvezményt ajánlottak a korai fizetésért, és a professzionális behajtó ügynökségeket bíztak meg a kintlévőségek behajtásával. A vállalatok arról is beszámoltak, hogy gyakran módosították a fizetési feltételeket, és ezt az üzleti tárgyalások egyik legfontosabb pontjának tekintik. A felmérésből kiderült, hogy ezeknél a vállalkozásoknál jelentősen nőttek a hitelkezeléssel kapcsolatos adminisztratív költségek.  

Az ágazat cégeinek közel háromnegyede, 72%-a tervezi, hogy jövőre hitelbiztosítást köt.  

Jelentős javulás az acél- és fémiparban 

Az ágazat vállalatainak 35%-a szerint a tavalyinál tovább kellett várniuk a késedelmes számlák kifizetésére; ez csak fele a 2020-ban ugyanezt jelzők százalékos arányának. A vállalatok 25%-a azt mondta, hogy javult a számlák kifizetésének átfutási ideje az idén (tavaly nem tapasztaltak javulást).  

Mindez jelentkezett a behajthatatlan adósságoknál is, ahol a 2020-as 7%-ról 2%-ra csökkent az arány. Az ágazatban idén a B2B számlák összértékének 31%-a maradt késedelmes (tavaly 45%), és az ágazat likviditásának javulását jelzi. 

Az acél- és fémiparban a vállalatok 72%-a idén házon belül kezelte a nemfizetési kockázatokat. Ez növekedés a tavalyi 55%-hoz képest. A cégek 63%-a kereskedelmi hitelbiztosítással védte a kintlévőségeit (tavaly 74%).  

Nőttek a behajtási költségek 

A felmérés egyértelműen megmutatta, hogy a biztosítással nem rendelkező vállalkozásoknál jelentősen nőttek a behajtási költségek. A bizonytalan gazdasági környezetben és a megnövekedett hitelkockázat által jellemzett időszakban a hitelbiztosítás biztonságot nyújt és közben költséghatékony is, ráadásul a növekedést is támogathatja

– mondta az országigazgató.  

Jövőre növekedést várnak a vállalatok 

Az Atradius által megkérdezett vállalkozások túlnyomó többsége 2022-re növekedést jósolt. A legtöbben úgy vélték, hogy az ügyfelek fizetési szokásai javulni fognak, és 35%-uk azt mondta, hogy továbbra is ugyanolyan gyakorisággal kínálnak majd halasztott fizetést, mint tavaly.

A KPMG 29 országban, 186 cégvezető megkérdezésével mérte fel idén az építőipar helyzetét, a nemzetközi felmérésben Magyarországról négy vállalat vett részt: a Market Építő Zrt., a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt., a Futureal, valamint a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt.

Tatár Tibor a Futureal Development Holding vezérigazgatója elmondta, a koronavírus-járvány kirobbanását követő időszakban 3 darab 10 ezer négyzetméter feletti bérleti szerződést kötöttek, az egyik partnerrel pedig folyamatban van az egyeztetés egy további 4000 négyzetméteres irodáról. Mindez szerinte azt jelzi, hogy – egyes nemzetközi előrejelzésekkel szemben – lesz irodapiaci megrendelés. Ugyanakkor közölte, át fog alakulni az irodahasználat, de pontosan a bérlők sem látják, hogy hogyan, ez pedig bizonytalanságot okoz a projekteknél. A bizonytalan bérlői igények, az építőipari alapanyagárak további várható növekedése, a munkaerő-költségek emelkedése és a telkek iránti felfokozott kereslet miatt drágulni fognak a projektek.

Tatár Tibor hozzátette, a magyar logisztikai piac is jelentős fejlődés előtt áll, részben a bérlői igények növekedése, részben pedig a nemzetközi összehasonlításban tapasztalható aránytalanság miatt. Példaként említette, hogy míg Magyarországon a logisztikai piac 3 millió négyzetmétert fed le, Lengyelországban csak Varsó környékén ez az érték 15 millió négyzetméter.

Ezt a tendenciát erősíti, hogy Magyarországon a bankok a legkisebb kockázatot logisztikai és az ipari fejlesztések finanszírozásában látják.

– derült ki a KPMG felmérésből.

Báthory Balázs, a Market Építő Zrt. vezérigazgató-helyettese úgy vélte, a magyar kis- és középvállalkozásoknak a mostani piaci leterheletség mellett sem lehetősége, sem kapacitása nincs a fejlődésre. Ezért a technológiai fejlődésben, a károsanyag-kibocsátás csökkentésében, fenntarthatóbb müködésük és így hatékonyságuk növelésében is szükségük van a nagyobb cégek segítségére.

A KPMG kutatása azt mutatja, hogy a megkérdezett cégvezetők 36 százaléka szerint a vállalata jól fel volt készülve a pandémia miatt bekövetkezett váratlan helyzetre, 62 százalékuk pedig úgy látta, hogy bár nem volt felkészülve, de nagyon gyorsan reagáltak. A válaszadók 37 százaléka jelezte, projekteiknek több mint 20 százalékát át kellett ütemeznie. A pandémia okozta váratlan helyzethez való gyors alkalmazkodást és az egyes projektek átütemezését a rendezvényen részt vevő vállalati vezetők is megerősítették.