A K&H 2015 óta negyedéves rendszerességgel készíti el a K&H biztos jövő index felmérést, amely a középkorú lakosság anyagi helyzetét, várakozásait és biztonságérzetét vizsgálja.

A 2026 első negyedéves adatok rávilágítanak arra, hogyan alkalmazkodnak a háztartások az aktuális gazdasági környezethez, így arra is, mekkora összeget tudnak megtakarítani.

300 ezer alól 600 ezer fölé

A negyedévente gyűjtött adatok szerint a háztartások bevételi görbéje többéves távlatban emelkedő trendet mutat.

• Az átlagos háztartási jövedelem tíz évvel korábban – azaz 2016 első negyedévében – 269 ezer forintról indult, öt évvel később, 2021 elején pedig 380 ezer forint körül alakult.
• A 400 ezer forintos határt 2022 elején lépte át, míg az 500 ezer forintot 2023 második felében érte el.
• Ezt követően jutottunk el a legfrissebb, idei első negyedévben készült felméréshez, mely szerint a 30-59 évesek átlagos havi nettó háztartási jövedelme elérte a 602 ezer forintot, a mediánja pedig 511 ezer forintra nőtt.

A mindennapos odafigyeléstől a gondtalan életig

A hosszú távon látható növekedés kedvező, de árnyalja a képet, hogy

a szubjektív biztonságérzet némiképp csökkent a múlt év utolsó negyedévében és ez így maradt az idei év első negyedében is.

A friss eredmények szerint a középkorúak 54 százaléka pozitívan nyilatkozott a jelenlegi anyagi helyzetéről, az érintettek negyede, vagyis 25 százaléka pedig kifejezetten biztonságosnak és kiszámíthatónak minősítette azt.
 
A megkérdezettek több mint ötöde, 22 százaléka azt mondta, hogy a havi, átlagosan 489 ezer forintos nettó háztartási jövedelmük pont elegendő a mindennapokhoz. További 29 százalék pedig stabil megélhetésről számolt be:

bár megtakarítani nem tudnak, az 571 ezer forintos átlagos jövedelmük biztosítja számukra a kiszámítható mindennapokat.
 
Több mint 30 százalékuk jól kijön a keresetéből és alkalmanként félre is tudnak tenni – körükben az átlagos nettó háztartási jövedelem megközelíti a 750 ezer forintot. A gond nélkül élők és rendszeresen takarékoskodók aránya 7 százalékos, ők 800 ezer forint feletti átlagos bevétellel rendelkeznek.
 
Mindemellett a megkérdezettek kis, mégis 3 százaléka arról számolt be, hogy nélkülözniük kell a megélhetéshez, mivel a havi jövedelmük 282 ezer forint. Emellett 7 százalékos azoknak az aránya, akik havi 365 ezer forintos összegről beszéltek, ilyen jövedelem mellett folyamatosan anyagi gondokkal küzdenek, azaz hónapról hónapra élnek.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A pénzügyi biztonság kevesek kiváltsága

A Provident megbízásából az Ipsos Zrt. által elvégzett, a 18 évesnél idősebb magyarok pénzügyi helyzetét vizsgáló országos reprezentatív kutatásban mindössze 8%-nyian mondták azt, hogy kényelmesen kijönnek a pénzükből, és akár a bevételeik egyharmadát is félre tudják tenni. Tíz magyar felnőtt közül négynek (41%) hónap végére elfogy a jövedelme – nekik ugyanúgy nincs lehetőségük megtakarítani, mint azoknak, akik adósságokkal küzdenek (12%). A két csoport együttesen a hazai felnőtt lakosság több, mint felét teszi ki. A megtakarítók relatív többsége (38%-a) is legfeljebb a jövedelme egyötödét képes valamilyen megtakarítási konstrukcióba forgatni.

Meglepő adatok

Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy a friss Eurostat-adatok alapján az átlagot tekintve a magyarok az EU legszorgosabb megtakarítói közé tartoznak: míg a hazai háztartások 2024-ben átlagosan 18%-os megtakarítási rátát értek el, az eurózónában csupán 15% volt ugyanez az érték. Honfitársaink 2018 óta stabilan az élmezőnyhöz tartoznak, tavaly pedig mindössze Szlovénia, Németország és Csehország lakossága mutatott nagyobb megtakarítási hajlandóságot. Az átlag ugyanakkor nem írja le pontosan a részleteket:

Az Eurostat és a Provident Barométer adatai azt valószínűsítik, hogy a kiugró magyar megtakarítási mutatók egy relatíve szűk réteg pénzügyi helyzetét jellemzik.

A fiatalok még kényelmesen élnek, az időssebbek már adóságokkal küzdenek

A kutatás adatai azt is megmutatták, hogy a megtakarítási képesség és az életkor között szoros az összefüggés. A kényelmesen élők, illetve a rendszeres megtakarítók között a 18-35 évesek vannak túlsúlyban, míg az adóssággal küzdők közül a legtöbben a 36-50 éves korosztályt képviselik, az 50+ generáció körében pedig a leggyakoribb, hogy a hónap végére elfogy a jövedelmük.

Akik képesek félretenni, azok számára a megtakarítási döntéseknél a legnagyobb súllyal egyértelműen a várható hozam (31%) esik a latba, de hasonlóan fontos a megtakarítási forma rugalmassága (30%), illetve annak biztonsága (29%) is.

Öngondoskodás

Az öngondoskodási formák közül az élet- és balesetbiztosítás (30%), a nyugdíjbiztosítás (27%), és az egészségpénztár (27%) számít a legnépszerűbbnek, de az életkor itt is jelentős mértékben meghatározza a döntést. A 36-50 évesek körében már egyértelműen a nyugdíjbiztosítás áll az élen, a 18-30 éveseknél viszont az egészségpénztáraké és a lakástakarékoké az első két hely, míg az 50+ korosztály esetében az „egyik sem” opciót jelölte meg a relatív többség.

A váratlan pénzt ingatlanra költenénk

A megtakarítási, befektetési forma irányát egy elképzelt helyzetre rákérdezve igyekeztek felmérni a kutatásban: mit tenne, ha hirtelen nagyobb bevételhez jutna? Mint kiderült, változatlanul az ingatlan a legnépszerűbb befektetési forma (42% tette az első helyre), amit az arany (31%), a forint alapú megtakarítás (29%) és a valuta (20%) követ. A részvénybefektetés 10%-os értékkel van jelen a válaszok között – ugyanannyival egyébként, mint a különböző kriptoeszközök – kismértékben megelőzve a befektetési alapokat (9%).

Tapasztalataink szerint a megtakarítási szokások szorosan kapcsolódnak a jövedelmi szinthez, de nagyon fontos lehet a családi minták, illetve a pénzügyi tudatosságot befolyásoló egyéb tényezők, például az edukáció, és a tanácsadás szerepe is. A Provident Barométer azt is megmutatta, hogy az egyébként azonos vagy hasonló anyagi helyzetű emberek megtakarítási döntéseire az életkor, és az ahhoz tartozó tipikus élethelyzetek is meghatározó befolyással bírnak. Az is kiderült, hogy nagy szükség van az idősebb korosztály pénzügyi tudatosságának fejlesztésére, ezért is helyez vállalatunk kiemelt hangsúlyt az ő képzésükre.

– nyilatkozta Pálfalvi Márta, a Provident vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója.

Nyitókép: Unspalsh

A világ vezérigazgatóinak közel 60%-a arra számít a következő 12 hónapban, hogy a globális gazdasági növekedés felgyorsul, 42% pedig a dolgozói létszám 5%-os növekedésével is kalkulál – áll a PwC 28. Globális Vezérigazgatói Felmérésében, melynek eredményeit tegnap hozták nyilvánosságra a davosi Világgazdasági Fórumon.

Csak optimistán! – a fokozódó kockázatok ellenére

A vezérigazgatók csaknem háromötöde (60%) optimista rövidtávon a globális gazdasági kilátásokat illetően, ami jelentősen meghaladja a tavalyi 38, és a két évvel ezelőtti 18%-os arányt. A vállalatvezetők 42%-a a dolgozói létszám növelését is tervezi a következő 12 hónapban – a legmagasabb arány a technológia (61%), ingatlan (61%), magántőke (52%), valamint gyógyszeripar és élettudomány (51%) szektorokban figyelhető meg -, míg a létszám csökkentését kevesebb mint feleannyian (17%). Úgy vélik, hogy a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) inkább a dolgozói létszám bővüléséhez, semmint fogyatkozásához vezetett.

A bizakodás ellenére nem enyhültek a kockázatok, hiszen a makrogazdasági volatilitás (29%) és az infláció (27%) továbbra is a vezérigazgatók által világszerte legtöbbször említett fenyegetések, ezt követik a kiberkockázatok (24%) és a szakképzett munkaerő hiánya (23%). Az egyes régiók között viszont szembetűnő különbségek vannak: a geopolitikai konfliktus miatt a Közel-Keleten (41%), illetve Közép- és Kelet-Európában (34%) aggódnak legtöbben, Afrikában pedig az infláció a fő probléma (39%).

Az idei felmérés megállapításai éles ellentétre mutatnak rá

– hívta fel a figyelmet Mohamed Kande, a PwC globális vezetője.

Bár a vezérigazgatók világszerte optimisták az előttünk álló évet illetően, azt is tudják, hogy az értékteremtés megújulás nélkül nem megy. A feltörekvő technológiák, mint a GenAI, valamint a geopolitikai átrendeződések és az éghajlatváltozás által olyan új üzleti ökoszisztémák alakulnak ki, amelyek új versenyhelyzetet is teremtenek. Akik készek bátor döntéseket hozni a stratégiájukról – a munkavállalóktól kezdve az ökológiai lábnyomon és az ellátási láncon át egészen az üzleti modelljük újragondolásáig – azok lesznek sikeresek.

– tette hozzá.

A többség nem elég agilis

Az elmúlt két évhez hasonlóan tízből négy vezérigazgató (42%) úgy véli, hogy vállalata egy évtized múlva nem lesz életképes – mindenekelőtt a szabályozási környezet változásai miatt -, ha a jelenlegi úton halad tovább. A vezetők azonban nem tétlenek: az összes ágazatban csaknem kétharmaduk (63%) legalább egy jelentős intézkedést tett az elmúlt öt évben annak érdekében, hogy átalakítsa vállalata értékteremtésének módját. Azok, akik több reformot is végrehajtottak, nagyobb nyereségnek örülhettek, hiszen 38% legalább egy új ágazatban versenybe szállt, és egyharmaduk bevétele több mint 20%-kal bővült ebben az időszakban.

A megújulás üteme azonban lassú, és a vállalatok nagy többsége nem elég agilis. A megkérdezettek körülbelül fele mondta azt, hogy a pénzügyi és emberi erőforrásaik legfeljebb 10%-át csoportosítják át évente, és több mint kétharmaduk 20%-nál kevesebbet.

A kézzelfogható technológiai előnyök még nem hoznak jobb eredményeket

A vezérigazgatók a GenAI bevezetésének köszönhetően kézzelfogható előnyöket tapasztalnak: 56%-uk hatékonyságnövekedésről számolt be, míg egyharmaduk a jövedelmezőség (34%) és a bevételek (32%) emelkedését tapasztalta. A teljesítmény azonban némileg elmarad a tavalyi reményektől, amikor 46% várt jövedelmezőség-javulást, de egy évvel később csak 34% válaszolt úgy, hogy ezek valóra is váltak. A mesterséges intelligenciába vetett bizalom hiánya továbbra is akadályt jelent a szélesebb körű alkalmazás előtt, hiszen mindössze egyharmaduk van nagyfokú bizalommal aziránt, hogy a technológiát a vállalat kulcsfontosságú folyamataiba beépítsék.Ennek ellenére a GenAI jövedelmezőségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos optimizmus kissé magasabb a tavalyinál – 49% vár növekedést a következő 12 hónapban. A megkérdezettek nagyjából fele (47%) számít arra, hogy a következő három évben integrálja az MI-t (beleértve a GenAI-t is) a technológiai platformjaiba, 41%-uk tervezi az MI integrálását az alapvető üzleti folyamatokba, 30%-uk pedig új termékek és szolgáltatások fejlesztését tervezi.

Bár még a korai szakaszban járunk, semmilyen adat nem utal arra, hogy a GenAI a munkalehetőségek széles körű csökkenéséhez vezetne a globális gazdaságban. Több vezető állítja, hogy a GenAI inkább növelte, mint csökkentette a dolgozói létszámot (17% szemben 13%-kal).

Az idei felmérés érettebb képet mutat a generatív mesterséges intelligencia használatáról a vállalaton belül. A vezérigazgatók meg vannak győződve arról, hogy a GenAI képes új távlatokat teremteni, ugyanakkor jobban tisztában vannak azzal, hogy milyen kihívásokkal kell megbirkózniuk ahhoz, hogy realizálják ezeket a lehetőségeket.

– mutatott rá Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

Az éghajlatváltozás szintén cselekvésre sarkallja a vezérigazgatókat. Az elmúlt öt év klímaberuházásainak pénzügyi hatásáról úgy nyilatkoztak, hogy ezek a lépések hatszor nagyobb valószínűséggel eredményeztek bevételnövekedést (33%), mint -csökkenést (5%). Emellett közel kétharmaduk arról számolt be, hogy az éghajlattal kapcsolatos beruházások – melyek elindítása igencsak nehézkes – csökkentették a költségeket, vagy legalábbis nem gyakoroltak jelentős hatást azokra.

Az ilyen befektetéseket végrehajtó vezérigazgatók a szabályozás összetettségére (24%) hivatkoznak, mint a legfontosabb gátló tényezőre, szemben az alacsonyabb megtérüléssel (18%) vagy a vezetőség támogatásának hiányával (6%).

A PwC 28. Globális Vezérigazgatói Felméréséről

2024. október 1. és november 8. között 109 országban 4 701 vezérigazgató részvételével készült az idei kutatás, amiben a globális és regionális adatokat az adott ország nominális GDP-jével arányosan súlyozták. Az ágazati szintű és országos számok a 4 701 vezérigazgatót magában foglaló teljes mintából gyűjtött súlyozatlan adatokon alapulnak. A teljes anyag a pwc.com/ceosurvey oldalon érhető el.

A SimplePay fizetési megoldásokat fejlesztő OTP Mobil megbízásából, a Pulzus Kutatási Rendszerrel készült a kutatás március 5 és 12 között, amelybe a 18 év feletti magyar lakosságból 1032 embert vontak be.

A felmérésből kiderült, hogy szinte mindenki tisztában van az online vásárlás és fizetés kockázatával. Sokan tudatosan járnak el egy-egy webshop igénybevételénél: az online vásárlók négyötöde legalább egyféle módon próbál meggyőződni arról, hogy nem veszélyes-e a weboldal, ahol jár. Vannak, akik megnézik, hogy van-e a kereskedőnek ügyfélszolgálata, panaszkezelése, rendelkezik-e közzétett ÁSZF-fel (általános szerződési feltételekkel), mások az elérhetőségeket (telefonszám, email-cím) ellenőrzik.

Hozzátették, hogy az online vásárlók 45 százaléka használ kétlépcsős azonosítást, ellenőrzi az oldal hitelességét és kétség esetén megszakítja a tranzakciót. Továbbá 40 százalékuk jelezte, hogy csak olyan weboldalakon fizetnek, amelyet alkalmazásból vagy könyvjelzőből nyitottak meg.

Kitértek a bankkártyás online fizetésekre is, ahol az érintettek harmada védi úgy az adatait, hogy csak fizetési alkalmazásokon keresztül, azokba elmentett kártyaadatokkal fizet. A válaszadók 19 százaléka azonban nem ellenőrzi a fizetésre felszólító felületek hitelességét, beéri azzal, ha egy oldal ismerős és hasonlít a megszokott felületre.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a válaszadók 47 százaléka jelölte meg helyesen: a valódi hiteles fizetési felültek csak a bankkártyaszámot, a bankkártyán szereplő nevet, a kártyahasználati határidőt és a CVC kódot kérhetik el.

A közleményben ismertették a Magyar Nemzeti Bank adatait is, amelyek szerint 2023. II. negyedévében a kártyás vásárlások értékének csaknem 30 százalékát (1,23 ezer milliárd forintot) az emberek különböző webshopokban költötték el. A bankkártyás visszaélések száma ebben a negyedévben jelentősen nőtt, még mindig sokan vannak, akik egy-egy fizetést sürgető telefonhívásnak, SMS-nek vagy e-mailnek nem járnak utána, és a riadalmat keltő megfogalmazás hatására cselekednek. Néhány meggondolatlan kattintással így vírust vagy a csalóknak távoli hozzáférést biztosító alkalmazást telepíthetnek az eszközeikre, amellyel az elkövetők akár a bankszámlájuk teljes egyenlegét is leemelhetik – hangsúlyozta közleményében az OTP Mobil, az OTP csoport fintech cége.

Nyitókép: Unsplash

Mit érdemes tudni az EKB klímavédelmi törekvéseiről és miért fontos ez?

Európai Központi Bank nemrég közzétette a 2022-es klímakockázati stresszteszt részleteit. A teszt célja kettős volt: egyrészt látni akarták, hogy milyen mértékben foglalkoztak eddig a bankok az éghajlati kockázatokkal, másrészt milyen mértékben érinti őket az elkövetkező években bizonyos kockázatok materializálódása. Ezen túlmenően a bankok lehetséges gyengeségeit, kihívásait és legjobb gyakorlatait is fel kellett tárni az éghajlati kockázatok kezelésével kapcsolatban.

A teszt során egy háromrészes kérdőívet kellett kitölteniük a pénzügyi szervezeteknek. Ezek között volt kvalitatív kérdéslista az éghajlati kockázatokkal kapcsolatos stressztesztelési képességekről, információszolgáltatás iparági benchmark-elemzésekhez, valamint egy alulról felfelé irányuló stresszteszt fizikai kockázattokra, például szélsőséges időjárási eseményekre, illetve alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérésre.

Hogyan érinti a pénzügyi szektort a stresszteszt eredménye?

Az EKB arra jutott, hogy az euroövezeti bankoknak fokozniuk kell az erőfeszítéseiket, hogy kezelni és mérni tudják az éghajlati kockázatokat, illetve mivel sok helyen van az adathiány is, ezeket meg kell szüntetni, hogy az iparágban már meglévő és elfogadott eljárásokat alkalmazni lehessen. Az EKB egyébként számos ajánlást is tett a bankok számára:

• Integrálni kell az éghajlati kockázati stresszteszteket az ICAAP-be.
• Ki kell terjeszteni az éghajlati kockázatok kezelését, hogy jobban érthetőek legyenek a banki ügyfelek zöld működésre vonatkozó átállási és stratégiai tervei.
• Sokkal többet kell befektetni az éghajlattal kapcsolatos adatgyűjtésbe.

Az ügyfeleinkkel folytatott megbeszélések során nyilvánvalóvá vált, hogy az ESG szempontból releváns adatok gyűjtése, rendszerezése és kiértékelése komoly kihívást jelent, mivel azok a banki üzletmenet számos területét érintik az ESG adatok elemzésétől kezdve egészen az ESG adatbázis létrehozásáig. De nem csak az EKB stressztesztje, ami fejfájást okozhat most a piaci szereplőkénk – mondja Bartha Levente.

Honnan számíthat még kihívásokra a banki és pénzügyi szektor?

Például a MaRisk (Minimum Requirements for Risk Management for Banks) 2022-es módosítása miatt, amit a BaFin (Német Szövetségi Pénzügyi Felügyeleti Hatóság) terjesztett elő. Ezek egy része elsősorban a kockázatkezeléshez kapcsolódik és megvalósításuk komolyabb anyagi terhelést jelent a pénzügyi intézmények számára.

Azzal kezdném, hogy a fenttarthatóság fogalmát például az ESG értelmében is definiálni kell. Meg kell vizsgálni továbbá a bankok meglévő kockázatkezelési dokumentációit és hozzá kell őket igazítani az ESG szempontjaihoz. Az ESG megfontolásait be kell építeni a hitelezési folyamatokba, többek között a hitelképességi vizsgálatoknál. A jövőbeli stressztesztek során pedig ugyancsak figyelembe kell venni az ESG iránymutatásait.

Mindezek a módosítások azt mutatják, hogy az ESG kockázatok hamarosan a stratégia, a kockázatkezelés és a reporting, de a hitelezési folyamatok szerves részévé is válnak.

Hogy viszonyulnak a pénzügyi szektor szereplői ezekhez a kihívásokhoz?

Mondhatni gyengén. Az eredmények azt mutatják, hogy a bankok többsége a kockázatkezelés során jelenleg legfeljebb közvetve foglalkozik az éghajlati kockázatokkal, az átmeneti kockázatoknak pedig nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint a fizikai kockázatoknak. A Bundesbank azt kérte, hogy az éghajlati kockázatokat integrálják a kedvezőtlen forgatókönyvekbe, számítsák ki a hatásaikat, és ebből vezessenek le intézkedéseket.

Persze ez nem ilyen egyszerű, mivel ahhoz, hogy az elemzéseket kellő pontossággal és részletességgel, valamint stabil előrejelzésekkel lehessen elvégezni, ahhoz természetesen további adatokra lesz szükség.

Összességében véve a stresszteszt megmutatta, hogy a múlt és a jelenlegi válsághelyzetek kihívást ugyan jelentenek kihívást a bankok számára, de a jelenlegi állapot szerint azok kezelhetők – zárja gondolatait Bartha Levente.

Az msg Plaut a témával kapcsolatban március 5-én Bécsben rendez szakmai konferenciát, amiről bővebb információt ide kattintva lehet olvasni.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Az MTI-nek kedden elküldött összefoglaló szerint a megkérdezettek 87 százaléka kötött már biztosítást, és többségüknek az ár-érték arány a legfontosabb szempont a biztosítások kiválasztásakor.

A megkérdezettek több mint fele választaná annak a biztosítónak a termékét, amelyik aktívan tesz a környezetért, ha két egyforma termék közül kell választaniuk. A válaszadók 14 százaléka ugyanakkor hajlandó lenne akár többet is fizetni egy termékért a fenntartható biztosítónak.

A felmérésben részt vevők többsége személyesen vagy online intézné biztosításait, a telefonos, e-mailes és applikációs ügyintézés kevésbé népszerű.

A válaszadók többsége úgy véli, hogy a biztosítások változni fognak a jövőben. Csaknem harmaduk szerint a biztosítások személyre szabottabbak lesznek, 18 százalékuk úgy gondolja, hogy a technológia fejlődésével nőni fog a biztosítási termékek köre.

A megkérdezettek úgy vélik, hogy az okosotthonok és egyéb innovatív megoldások térnyerése növelni fogja a biztosítások szerepét.

A jövő biztosításával kapcsolatos kutatást az Opinio készítette az UNIQA megbízásából, a reprezentatív felmérés során 923, 16-59 év közötti, okostelefonnal rendelkező embert kérdeztek meg.

„Késő a takarékosság, mikor üres az erszény” – tartja a régi mondás. Éppen ezért fontos, hogy minél hamarabb elsajátítsuk a pénzügyi tudatosság alapjait és megtanuljunk bánni a pénzzel. Ezzel a szülők többsége is egyetért, 65 százalékuk kifejezetten ösztönzi a 18 év alatti gyermekét, hogy ne költse el azonnal a pénzét, hanem gyűjtsön, spóroljon valamilyen célra – derült ki az OTP Bank által megrendelt felmérésből*. Negyven százaléka a szülőknek nem határozza meg, hogy mire tegyen félre a gyermek. Vannak azonban olyan szülők, akiknek konkrét elképzeléseik vannak arról, mire kellene a gyermeküknek félretennie. Negyven százalékuk a barátokkal tervezett programokra (mozira, kirándulásra, nyaralásra), míg tízből egy szülő a tanulmányokra való takarékoskodásra bátorít.

Egy korábbi kutatás** rávilágított, hogy nemcsak a szülők szeretnék, ha a gyermekeik tudatosabbak lennének a pénzügyeiket illetően, a fiatalok attitűdjeiben is nagyon erősen jelen van a megtakarítás szükségességének a gondolata. Több mint felük ténylegesen is megtakarít, jellemzően konkrét célokra. Ezek a célok életszakaszonként eltérnek: a 16-17 éveseknél a top három cél az autó, az utazás és a nagyobb értékű műszaki termék, a 18-24 évesek pedig autóra, lakásra és utazásra gyűjtenek. A 25-30 évesek már főleg általános tartalékban gondolkodnak baj esetére, de náluk is igen magas azoknak az aránya, akik lakást vagy autót szeretnének. 

A pénzügyi tudatosság, a takarékoskodás a szűkösebb anyagi helyzetek megélése kapcsán mind a szülők, mind a fiatalok gondolkodásában felértékelődik.

– vélte Dr. Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar marketingprofesszora, trendkutató. 

„Napjainkban nem kérdés, hogy a nehezebb megélhetés körülményei között a kívánságok teljesítéséhez a fiataloknak is erőfeszítéseket kell tenniük. Nem véletlen, hogy jelentős részük a tanulmányai mellett is több-kevesebb rendszerességgel dolgozik, amivel a takarékossági céljaikat legalább részben teljesíteni tudják, tehermentesítve ezzel a szülőket. Nyilván, jelentős eltérés mutatkozik a takarékossági célok megfogalmazásában a fiatalok korcsoportjai között. Az életkor növekedésével komolyabb tételek jelennek meg a célok között, amikre csupán évek során keletkező megtakarítás adhat fedezetet. Az önálló lakás megszerzése nehezen elérhető el a fiatalok szerint, ehhez szülői, banki segítség is kell, vagy le kell mondani a vásárlásról, elfogadva például a bérlést. Egyre gyakrabban merül fel főképp a nagyvárosi fiatalokban a megosztás is, mint választási lehetőség a tulajdonlás helyett a lakhatásban, közlekedésben” – mondta a szakértő.

Az OTP Bank folyamatosan nyomon követi a fiatalok és a szüleik igényeit, valamint a piaci folyamatokat, ezeket szem előtt tartva fejleszti a termékeit. Nincs ez másként a megtakarítások területén sem.

Az új Persely funkciót azért hoztuk létre a mobilbankon belül, hogy megkönnyítsük azoknak a dolgát, akik még csak ismerkednek a megtakarításokkal, illetve szeretnének elkezdeni rendszeresen félretenni valamilyen konkrét célra. A júliusban bevezetett, a 16 évet betöltött Junior ügyfeleink számára októbertől elérhető funkció népszerűsége folyamatosan nő. Nagyon sokszínűek a Perselyekben megnevezett célok, de azt látjuk, hogy a legnépszerűbb megtakarítási célok között szerepelnek a váratlan kiadások és az utazás is.

– mondta Fabriczki Rita, az OTP Bank megtakarításokért felelős területének vezetője.

A funkció használatával és így a kisebb összegek rendszeres félretételével egy fiatal tervezettebben gyűjtheti össze egy új mobiltelefon vagy akár egy új bicikli árát, hiszen sok kicsi sokra megy.

A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek. A Bank a kondíciók módosításának jogát fenntartja. További részletekről tájékozódjon az OTP Bank bankfiókjaiban és honlapján (www.otpbank.hu) közzétett üzletszabályzatokból és hirdetményekből.

* Az OTP Junior kutatásáról: Az adatfelvétel időpontja: 2023.04.13.-04.28., az adatfelvétel módja: Pulzus kutatási applikáció, a kutatás mintanagysága: szülők – 400 fő, juniorok – 100 fő. A kutatási minta összetétele: A végső válaszadói minta a magyar felnőtt, valamint a junior korosztályt reprezentálja nem, kor, iskolai végzettség és település típus szerint.

** Az OTP Bank Junior célcsoport szokásairól, attitűdjeiről készült kutatásról: A kutatás 600 fős mintán készült, online kérdőíves formában. A minta reprezentatív Magyarország 16-30 év közötti lakosságára nem, korcsoport, lakóhely régiója, településtípusa és a válaszadók iskolai végzettsége szerint. Az adatfelvétel ideje: 2022.11.24 – 12.12.

Az összefoglaló szerint az első negyedévben 7,7 százalékkal, a második negyedévben pedig már 9,8 százalékkal nőtt a webes értékesítés forgalma az előző év hasonló időszakához képest. Ugyanakkor az inflációt is figyelembe véve ez a bővülés reálértéken visszaesést jelent a szektornak.

A 2022-es 9,6 százalékos arányról 2023 első félévére 8,7 százalékra csökkent az online kereskedelem súlya a teljes kiskereskedelmen belül, a koronavírus-járvány előtti szintre esett vissza.

Az elmúlt hónapok magasabb inflációs környezete nagyobb vásárlói tudatosságot eredményezett, ami leginkább az árérzékenységben, valamint a felkeresett online és hagyományos boltok számában jelentkezett. A vásárlók kevesebb üzletben vásárolnak és választásukban nagyobb szerepet játszik az ár.

A nyári mérések szerint az online kiskereskedők 31 százalékánál csökkent a forgalom az első hat hónapban a tavalyi év hasonló időszakához képest, míg 43 százalékuk számolt be növekedésről. Az online kereskedők 53 százaléka növekedést vár 2023 egészére, míg 28 százaléka csökkenést. Ez átlagosan 11-12 százalékos éves bővülést jelentene a piac számára.

Katasztrofális év

2022 katasztrofális év volt a megtakarítók számára. Az eszközárfolyamok a teljes hanyatlást jelző forgatókönyvnek megfelelően egységesen estek. Ennek lesújtó eredményeként a háztartások pénzeszközállománya[1] világszinten 2,7 százalékkal zsugorodott, ami a legsúlyosabb visszaesés a 2008-as pénzügyi világválság óta. Ugyanakkor a három fő eszközosztály növekedési üteme tekintetében markáns különbségek mutatkoznak. Míg az értékpapírok (-7,3%) és a biztosítások/nyugdíjcélú megtakarítások (-4,6%) esetében számottevő visszaesés látható, addig a bankbetéteknél erőteljes, 6,0 százalékos növekedés tapasztalható. Mindent egybevetve a pénzügyi eszközök 6,6 billió eurós veszteséget szenvedtek el, a teljes pénzeszközállomány pedig 233 billió eurót tett ki 2022 végén. A csökkenés Észak-Amerikában volt a leginkább szembetűnő (-6,2%), majd Nyugat-Európa következett (-4,8%). Ezzel szemben Ázsiában – Japánt leszámítva – továbbra is viszonylag lendületes volt a növekedés üteme. Kína pénzeszközállománya is erőteljesen, 6,9%-kal nőtt. Az előző évhez (+13,3%) és az elmúlt húsz év hosszú távú átlagához (+15,9%) viszonyítva mégis kiábrándító volt az alakulása – a többszöri lezárások nyilvánvalóan rányomták a bélyegüket.

Mint a kámfor

A fájdalmas veszteségek ellenére a háztartások év végi pénzeszközállománya világszinten még mindig közel 19 százalékkal meghaladta a Covid19-világjárvány előtti szintet – legalábbis névértéken. Inflációval kiigazítva a (nominális) növekedés mintegy kétharmadát elvitték az áremelkedések, így a reálnövekedés három évre vetítve mindössze 6,6 százalékra fogyatkozott. Míg a legtöbb térségben legalább részben sikerült megtartani a vagyon reálnövekedését, addig Nyugat-Európában egészen máshogy alakult a helyzet: a nominális nyereség eltűnt, mint a kámfor, a reálvagyon pedig 2,6 százalékkal csökkent 2019-hez képest.

„A megtakarítók éveken át panaszkodtak a nulla közeli kamatok miatt” – idézte fel Ludovic Subran, az Allianz vezető közgazdásza, majd így folytatta: „A megtakarítók valódi ellensége azonban az infláció. Itt nem csak az infláció Covid19-világjárvány utáni meglódulására gondolok. Magyarországon például az inflációt megelőző húsz év során 630 százalékkal szökött fel az egy főre jutó eszközállomány. Az inflációt követően viszont ugyanezen az időtávon már nem olyan lenyűgöző, 177 százalékos a növekedés. Mindez rávilágít arra, hogy okos megtakarításra és nagyobb pénzügyi tájékozottságra van szükség. Az inflációt ugyanakkor nehéz leküzdeni. A hosszú távú megtakarítás ösztönzése és támogatása nélkül a legtöbb megtakarító nehéz helyzetbe kerülhet.”

Hátszél nélkül

A globális pénzeszközállomány a 2022-es visszaesés után 2023-ban várhatóan újra növekedésnek indul. Ezt alátámasztják az (eddig) biztató fejlemények a részvénypiacokon. Mindent összevetve, a megtakarítási magatartás további „rendeződését” is figyelembe véve arra számítunk, hogy a globális pénzeszközállomány mintegy 6 százalékkal bővül. Mivel az infláció világszinten 6 százalék körül alakul 2023-ban, a megtakarítók idén még megússzák, hogy reálértéken mérve veszteségesek legyenek a pénzügyi eszközeik.

„A középtávú kilátások viszont meglehetősen vegyesek” – vélekedett Patricia Pelayo Romero, a jelentés társszerzője, majd hozzátette: „Sem pénzügyi, sem gazdasági hátszélre nem számíthatunk. A pénzeszközállomány átlagos növekedése valószínűleg 4-5 százalék körül alakul a következő három évben, átlagos részvénypiaci hozamokat feltételezve. Azonban az éghajlatváltozás miatt egyre szeszélyesebbé váló időjáráshoz hasonlóan az új geopolitikai és gazdasági környezetben is további piaci kilengések várhatók. Előfordulhat, hogy kivétellé válnak a ’szokványos’ évek.”

Szorosabbra húzott nadrágszíj

A kamatfordulat a háztartások mérlegének kötelezettség oldalán is egyértelműen éreztette a hatását. Miután a magánszektor adósságállománya 2021-ben világszinten 7,8 százalékkal bővült, a növekedés üteme tavaly jelentős mértékben, 5,7 százalékra mérséklődött. A legjelentősebb visszaesés Kínában volt tapasztalható: az adósság tavalyi 5,4 százalékos növekedése az eddigi legszerényebb volt. A háztartások teljes kötelezettségállománya 2022 végén világszinten 55,8 billió euró volt. Míg az adósság és a gazdasági növekedés közötti különbség 3,9 százalékpontra nőtt, addig a GDP-arányos adósság (a GDP arányában kifejezett kötelezettségállomány) jelentős mértékben, 2 százalékponttal 66,1 százalékra csökkent 2022-ben. A háztartások globális adósságrátája tehát nagyjából visszatért az ezredfordulós szintre – ez figyelemre méltó stabilitásra utal, ami aligha illeszkedik abba az elterjedt narratívába, hogy a világ rogyadozik az adóteher alatt. Azonban a világ adósságtérképe nagymértékben átrajzolódott. Mindenekelőtt a fejlett gazdaságokban zajló fejlődést stabilitás jellemzi. Ezzel szemben a legtöbb feltörekvő piacon ugrásszerűen emelkedett az adósságráta az elmúlt két évtizedben. Kína áll az élen, ahol a ráta több mint háromszorosára nőtt, így jó 61 százalékon áll.

Magyarország: erőteljes növekedés

A magyar háztartások bruttó pénzeszközállománya 2022-ben nagymértékben, 8 százalékkal bővült, ez a növekedési ütem azonban jóval lassabb, mint az előző évben (13,7%), ugyanakkor összhangban van a világjárvány előtti átlaggal. A bővülés húzóereje elsősorban az értékpapírok terén tapasztalt 12,1 százalékos növekedés volt. A biztosítási/nyugdíjcélú megtakarítási eszközosztály viszont 2,8 százalékos értékvesztést szenvedett el, és a bankbetétek gyarapodása is jelentősen lassult: a 2021-es 10,5 százalékhoz képest már csak 5,3 százalék volt. Ebben a megtakarítási magatartás megváltozása is szerepet játszik, ugyanis a magyar megtakarítók kevesebb mint feleakkora új pénzösszeget (mintegy 2,3 milliárd eurót) helyeztek el bankbetétben, a teljes megtakarításállomány pedig csupán 34,7 százalékkal, 9,2 milliárd euróra csökkent, miközben az értékpapír-vásárlás aránya még nőtt is, 2022-ben elérve a 6,4 milliárd eurót – a magyar háztartások még sosem vásároltak ennyi értékpapírt egy év alatt.

A világjárvány előtti, 2019. évhez viszonyítva a pénzeszközállomány 38,2 százalékkal nagyobb, de csak névértéken. Inflációval kiigazítva mindössze 11,1 százalékot bővült három év alatt.

A kötelezettségállomány növekedése a 2021-es 14,6 százalékhoz képest 7,2 százalékra lassult. Ennek eredményeképpen a GDP-arányos adósság több mint 1 százalékponttal 23,7 százalékra csökkent. Végezetül a nettó pénzeszközállomány tekintélyes, 8,2 százalékos növekedést mutatott. Az egy főre jutó nettó pénzeszközállomány 18 390 euró volt, ezzel Magyarország kettőt előrelépve a 30. helyre került a leggazdagabb országok rangsorában (egy főre jutó pénzeszközállomány, lásd a táblázatban).

Az interaktív „Allianz Globális Vagyonosodási Térkép” megtalálható ide kattintva: Allianz Globális Vagyonosodási Térkép

[1] Pénzügyi eszköznek tekintjük a készpénzt és a bankbetéteket, a biztosítótársaságokkal és nyugdíjintézetekkel szembeni követeléseket, az értékpapírokat (részvényeket, kötvényeket és befektetési jegyeket) és az egyéb követeléseket.