Bár a várakozási idő három nappal nőtt, a 56 napos átlag még mindig elfogadható, nagyjából ennyi idő kell ahhoz, hogy egy szakember új munkát el tudjon vállalni. A szakemberhiány ugyanakkor jelentősen eltér az ország egyes részei között, amit elsősorban a beruházások területi koncentrációja és az egyes térségek munkaerő-kínálata magyaráz

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Így alakulnak a régiós átlagok

• A leghosszabb várakozási idő a Dél-Alföldön tapasztalható, ahol átlagosan 65 napot kell várni egy kivitelezőre. A régióban különösen Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében hosszabbak a vállalási idők, amit a térség ipari beruházásai és az élénkülő építési kereslet is magyarázhat.
• A Közép-Dunántúlon szintén jelentős a szakemberhiány, itt átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre. A régióban különösen Fejér és Komárom-Esztergom vármegyében jellemzőek a hosszabb vállalási idők, ami részben az ipari fejlesztésekhez és a főváros közelségéhez köthető.
• A Dél-Dunántúlon átlagosan 60 nap telik el a szakember megkeresése és a munkakezdés között. A régióban elsősorban Somogy és Baranya vármegyében hosszabbak a vállalási idők.
• A Nyugat-Dunántúlon átlagosan 59 napot kell várni egy kivitelezőre. A régióban különösen Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyében jelentős a szakemberhiány, amit az erős gazdasági aktivitás és az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása is befolyásolhat.
• A Közép-Magyarország régióban átlagosan 58 nap a várakozási idő. Budapesten és Pest vármegyében a folyamatos felújítási és építési projektek tartják magasan a keresletet, ami szintén hozzájárul a hosszabb vállalási idők kialakulásához.
• Az ország északi és keleti részein ugyanakkor kevesebbet kell várni a szakemberre. Észak-Alföldön átlagosan 49 napot kell várni a munkakezdésre, különösen Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében gyorsabb a kivitelezők elérhetősége.

Építőipari szakemberhiány alakulása | Forrás: MAPEI

Szakmacsoportok szerint szintén jelentős különbségek látszanak a vállalási időkben. A leghosszabb várakozási idő továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző, ahol átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre.

Hasonlóan hosszú a vállalási idő a burkolóknál (60 nap) és a kőműveseknél (59 nap), valamint az épületszigetelők esetében (57 nap). A középmezőnyben találhatók a bádogosok (54 nap), a festők (47 nap) és az ácsok (46 nap). A legrövidebb vállalási idő az épületgépészeti szakmákban jellemző: az épületgépészeknél átlagosan 44 nap, a víz- és gázszerelőknél 43 nap, míg a villanyszerelőknél mindössze 39 nap a jellemző vállalási idő.

A projektek mérete ugyancsak erősen befolyásolja a kivitelezés kezdetét: nagyberuházásoknál átlagosan 63 napot, közepes beruházásoknál 62 napot kell várni a munkakezdésre, míg kisebb munkáknál 52 nap, apró javításoknál pedig 43 nap az átlagos vállalási idő.

Északon és a Dunántúlon drágább, az Alföldön olcsóbb a kivitelezés

A munkadíjak ugyanakkor alig változtak az elmúlt évben. A szakipari munkák átlagos díja 2026 februárjában 9 596 forint volt négyzetméterenként, ami mindössze 1 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

A regionális adatok azonban jelentős különbségeket mutatnak, több mint 3500 forintos különbség van az ország legdrágább és legolcsóbb vármegyéje között. A különbségek hátterében elsősorban a gazdasági fejlettség, a beruházások koncentrációja és a fizetőképes kereslet eltérései állnak: azokban a régiókban, ahol több építési projekt zajlik és nagyobb a kereslet a kivitelezők iránt, a munkadíjak is jellemzően magasabb szinten alakulnak

– mondta Markovich Béla.

A szakipari munkák átlagos munkadíja vármegyénként 2026 februárjában | Forrás: MAPEI

Munkadíjak

• A legmagasabb átlagos munkadíj a Közép-Dunántúlon jellemző, ahol 10 402 Ft/m² az átlagos kivitelezési díj. Szintén az országos átlag felett alakulnak az árak Budapesten (10 072 Ft/m²) és Közép-Magyarországon (9 893 Ft/m²).
• A dunántúli régiók közül Dél-Dunántúlon 9 714 Ft, míg Nyugat-Dunántúlon 9 418 Ft az átlagos szakipari munkadíj négyzetméterenként.
• A legalacsonyabb árak az Alföldön jellemzők. Észak-Alföldön 8 532 Ft, míg Dél-Alföldön 8 824 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként.

Megyei bontásban még nagyobb különbségek látszanak. A legmagasabb munkadíj Veszprém vármegyében figyelhető meg, ahol átlagosan 10 972 forintba kerül négyzetméterenként a szakipari kivitelezés. Szintén magasak az árak Komárom-Esztergom (10 614 Ft), Baranya (10 343 Ft) és Budapest (10 072 Ft) esetében.

A legalacsonyabb munkadíjak Békés vármegyében jellemzők, ahol átlagosan 7 413 forintot kell fizetni négyzetméterenként. Szintén az országos átlag alatt alakulnak az árak Hajdú-Biharban (7 947 Ft) és Bács-Kiskunban (8 410 Ft).

A költségek emelkedése rakja magasabbra az árakat

A felmérés szerint a kivitelezők több mint fele, 56 százaléka tervez áremelést, az átlagos tervezett drágulás pedig 10 százalék körül alakul. A Mapei Kft. ügyvezetője szerint azonban a kereslet alakulása és az erősödő piaci verseny korlátozza a tényleges áremelések lehetőségét, ezért a valós áremelés rendszerint elmarad a tervezettől. Ez történt az elmúlt évben is: a szakemberek tavaly átlagosan 14 százalékos áremelést terveztek, ezzel szemben a tényleges növekedés mindössze 1 százalék volt.

A vállalkozások költségei folyamatosan emelkednek, de a piaci verseny és a megrendelők árérzékenysége sok esetben nem teszi lehetővé a teljes költségnövekedés érvényesítését a munkadíjakban.

– mondta Markovich Béla.

Az áremelések mögött elsősorban a költségek növekedése áll: a szakemberek 38 százaléka az inflációt és az általános megélhetési drágulást jelölte meg fő okként. Emellett a vállalkozási költségek emelkedése (15%), valamint az építőanyagok drágulása (11%) is jelentős szerepet játszik a munkadíjak emelésében.

Az állami támogatási programok már a kivitelezők felének hoztak megrendeléseket

A szakemberek megrendelésállományában kimutatható szerepet játszanak az állami támogatási programok. A kutatás szerint a kivitelezők 58 százaléka az elmúlt hat hónapban kapott olyan megrendelést, amelynél a megrendelő valamilyen állami támogatást vett igénybe

– mondta Markovich Béla.

A támogatott munkák aránya azonban jelentősen eltér az egyes kivitelezőknél. A szakemberek 25 százalékánál a támogatással megvalósuló munkák aránya legfeljebb 10 százalék, további 14 százalékuknál 11–25 százalék, míg 12 százalékuknál 26–50 százalék között alakul. A magas támogatási arány ritkább: a kivitelezők 5 százalékánál a megrendelések 51–75 százaléka, míg 2 százalékuknál 75 százalék feletti arányban kapcsolódik valamilyen állami programhoz.

A szakemberek várakozásai szerint a következő egy évben a legtöbben a Vidéki Otthonfelújítási Programtól (19%) és az energetikai Otthonfelújítási Programtól (17%) várnak munkát, míg az Otthon Start / CSOK Plusz programtól 12 százalék számít megrendelésekre. A Falusi CSOK esetében 5 százalék vár megrendelést, ugyanakkor a szakemberek 43 százaléka úgy látja, hogy egyik támogatási program sem hoz számára érdemi többletmunkát a következő évben.

Javultak a szemberek kilátásai, de az iráni háború rontott a kilátásokon

Mindeközben az ágazat hangulatában látványos változás figyelhető meg. A felmérés szerint a szakemberek 34 százaléka úgy érzi, hogy jó irányba haladnak a dolgok, ugyanekkora arány szerint rossz irányba tart az ágazat, míg 32 százalék szerint lényegében nem változott a helyzet.  

A változás trendje egyértelmű: a pozitív várakozások aránya 10 százalékponttal nőtt, miközben a pesszimista vélemények aránya 13 százalékponttal csökkent az előző évhez képest. A javuló várakozások azt mutatják, hogy a szakemberek hangulata fordulóponthoz érkezett.

Az építőipar jelenlegi helyzetét egyszerre jellemzi a javulás és a bizonytalanság. A kutatás adatai alapján a javult a korábbi negatív hangulat, és egyfajta egyensúlyi, holtponti állapotba került, ahol a kilátások mérsékelten javultak. Ugyanakkor az iráni háború és az ebből fakadó alapanyagár-emelkedések, új kockázatokat hoztak a piacra. Ezek rövid távon elsősorban a költségeken és a beruházási döntéseken keresztül hatnak, és bizonytalanságot erősítenek a szereplőkben. Mindez azt jelenti, hogy bár a szektor februárban elérte a stabilizációs pontot, a további irányt, legyen az növekedés vagy visszaesés, nagyban befolyásolja a gazdasági és geopolitikai környezet alakulása.

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Nyitókép: MAPEI

A közleményben az Online Gambling Global Market Report 2024 tanulmány adataira hivatkozva azt írták, hogy az iparág bevétele 2028-ig 137 milliárd dollárra emelkedhet. A közelmúltban a piac növekedését a digitális szolgáltatások és az okostelefonok térnyerése mellett a világjárvány is támogatta – jegyezték meg.

A Vegas.hu mint a hazai online szerencsejáték-piac egyik legnagyobb szereplője a folyamatosan bővülő magyar felhasználói bázis igényeit szem előtt tartva növekszik – írták.
Idézték a Deloitte nemzetközi tanácsadó jelentését, amely szerint a magyarországi online szerencsejáték-piac 2023 januári nyitása jelentős növekedési potenciállal kecsegtet, és a piac liberalizációja további bevételt hozhat az állam számára.

A tájékoztatás szerint az elmúlt évben a Vegas.hu története legnagyobb fejlesztéssorozatát hajtotta végre; összesen 700 új online kaszinójáték került fel az oldalra, ezzel a kínálat ezerre bővült. Jelenleg 18 nemzetközi játékszolgáltatóval működnek együtt, amely közel kétszeres növekedés tavaly márciusa óta.

Nyáron elindult az online sportfogadás, és elsőként vezették be a korai kifizetés lehetőségét – emlékeztettek.

A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a LVC Diamond Kft. nettó árbevétele 2022-ben 48,124 milliárd forintot ért el, a 2021-es 30,388 milliárd forint után. Adózott eredménye a 2021. évi 10,171 milliárd forintról 19,273 milliárd forintra nőtt egy év alatt.

Nyitókép: Unsplash.

A közlemény szerint a 155,54 milliárd forint keretösszegű program a bank által kialakított MFB Pont Plusz hálózaton keresztül, az MBH Bank és a Gránit Bank megkülönböztetett fiókjaiban lesz elérhető április 30-tól.

Hangsúlyozták: a kormány kiemelt célja idén a gazdasági növekedés újraindítása, melynek érdekében kiemelt figyelmet kap a vállalkozások fejlesztése, az új beruházások ösztönzése, a hatékonyság és a termelékenység növelése.

Ezt a célt támogatja a GINOP Plusz program első prioritása is, amely kedvező és célzott hitelprogramokkal segíti a vállalkozásokat. A Nemzetgazdasági Minisztérium a kormányzati KKV Stratégiában is meghatározott, kiemelt feladatának tekinti, hogy ezek a források a lehető leghamarabb elérhetőek legyenek és hozzájáruljanak a nemzetgazdasági célokhoz.

A 2021-2027-es finanszírozási ciklusban a visszatérítendő pénzügyi források közül elsőként, április 30-tól, a GINOP Plusz program első prioritásához tartozó KKV Technológia Plusz Hitelprogram (GINOP Plusz-1.4.3-24) lesz igényelhető.

A csütörtökön hivatalosan is közétett felhívásnak megfelelően a hitelprogram célja a hazai KKV-k termelékenységének és hozzáadott értékének növelése a technológiai és szervezeti megújítás támogatásán keresztül.

Közölték: a további cél a vállalkozások korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességének megteremtése, bővítésének támogatása, lehetővé téve megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására vonatkozó energiahatékonysági beruházásokat is.

A hitelprogram támogatja a vállalkozások olyan beruházásait, ahol a cégek rövid és középtávon bevételt termelő, megtérülő technológiákba fektetnek be, azonban a tőke- és hitelpiaci feltételek eddig akadályozták a finanszírozást – írták.

A vállalkozások ügyletenként 10 millió és 100 millió forint közötti hitelösszeget igényelhetnek – tették hozzá.

A hitel Budapest kivételével az ország egész területén felhasználható, a keretösszeg legalább 65 százalékából pedig a négy leghátrányosabb helyzetű régióban, azaz a Dél-Alföldön, a Dél-Dunántúlon, az Észak-Alföldön, illetve Észak-Magyarországon projektet megvalósító vállalkozások részesülhetnek.

Az MFB működésében mérföldkövet jelent az első európai uniós pénzügyi forrású hitelprogram elindulása, amely már az új finanszírozási ciklushoz kapcsolódik. Az előző programozási időszakban a bank több mint 50 ezer ügyféllel állt kapcsolatban, és több mint 1000 milliárd forintot folyósított, így az EU egyik legfelkészültebb hálózatával biztosítjuk a források gyors és hatékony piacra juttatását – idézte a közlemény Sipos-Tompa Leventét, az MFB Zrt. elnök-vezérigazgatóját.

További információkat a www.mfb.hu oldalon, illetve a www.palyazat.gov.hu oldalon érhetnek el az érdeklődők.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A BKIK, és a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége közös információs napján, a Magyar Ügyvédi Kamara szakértőinek részvételével tájékoztatást nyújtottak az érintett cégeknek arról, hogyan tudnak az adatvédelmi szabályokat is betartva megfelelni az őket érintő kötelezettségeknek, amelyeket a 2023. évi XXV. törvény ró rájuk. A 2023 július 24-én hatályba lépett jogszabály a Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megakadályozásáról szóló törvény (Pmt) hatálya alá tartozó, illetve 2023. december 17-től a legalább 50 foglalkoztatottal rendelkező foglalkoztatókat érinti – ez csak Budapesten mintegy 65 ezer vállalkozást jelent.

A rendezvényen a szakértők arra hívták fel különösen a figyelmet, hogy a törvény hatálya alá tartozó kisebb vállalkozásoknak a pártatlanság biztosítása nehézséget okozhat, ezért megfontolandó a külső megbízott szervezet igénybevétele. Az eddigi adminisztratív kötelezettségek mellé továbbiak is hárulnak a foglalkoztatókra, amelyek jogi szakértelmet igényelnek, és amit egy professzionális szolgáltató le tud venni a vállukról. Így a vállalkozások valóban csak a rendszer előnyeit tapasztalják meg, és a szervezet működésének javítására tudják fordítani a figyelmüket.

A törvény által a vállalkozásokra rótt feladatok ellátására a BKIK a Magyar Ügyvédi Kamara szakértőivel egyedi visszaélés-bejelentési megoldást dolgozott ki a vállalkozások részére. A komplex szolgáltatással a fővárosi kamara célja, hogy levegye a vállalkozások válláról az adminisztrációs terheket. A rendszer működtetése során a BKIK begyűjti a szükséges információkat, fenntartja a bejelentés csatornáit, tájékoztatja a feleket, valamint szakértői a pártatlanság biztosításával kivizsgálják a bejelentéseket és intézkedési javaslatot tesznek a megoldásra.

A bejelentő védelme mellett (amire a törvény leginkább fókuszál) a BKIK szolgáltatásának, rendszerének a célja, hogy az igénybe vevő cégek érdekei és vállalati kultúrájuk mentén cégre szabott megoldással segítse a vállalkozások jogi megfelelési törekvéseit. A BKIK szolgáltatása december 1-jétől vehető igénybe, a tagok számára díjmentesen, egyéb vállalkozásoknak pedig kedvezményesen.

Bár az új Panasztörvény alkalmazása a vállalatok számára bonyolultnak tűnik, az információs napon az is elhangzott, hogy végeredményben mindez az egységes jogalkotás és jogalkalmazás folyamatát szolgálja.

Az új, idén elfogadott Panasztörvény célja az volt, hogy Magyarország megalkossa az Irányelvnek megfelelő törvényi kereteket, eközben fenntartsa a hatályos Panasztörvény hazai jogintézményeit, lehetőleg a már meglévő és működő jogi megoldásokból építkezzen, továbbá kizárólag a legszükségesebb esetekben hozzon létre új jogintézményeket – mondta el a rendezvényen dr. Kupecki Nóra, a törvényt kidolgozó Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára.

A visszaélések bejelentéséről szóló 2019/1937. számú EU-irányelv rendelkezéseit az Országgyűlés a 2023. évi XXV. törvény elfogadásával ültette át a magyar jogba. Az új szabályozás lehetőséget teremt a foglalkoztatói visszaélések, szabálytalanságok, jogsérelmek bejelentésére. A vállalatok szempontjából a törvénynek való megfelelés, a szankciók elkerülése számos kötelezettséget ró a piaci szereplőkre. Így a cégeknek ki kell alakítaniuk a visszaélések bejelentésére szolgáló belső csatornákat; ki kell választaniuk azokat, akik érdemben foglalkoznak a panaszok fogadásával és kezelésével; biztosítaniuk kell a bejelentések kivizsgálását és a bejelentő anonimitását, és egy sor egyéb, a szabályozáshoz kapcsolódó részletnek is meg kell felelniük.

Nyitókép: BKIK.

Hankó Balázs felidézte: a kormány célul tűzte ki, hogy Magyarország 2030-ra az innovációt tekintve a világ legjobb 25 országa közé kerüljön, Európában pedig a legjobb 10 ország közé, ennek érdekében fogadták el a Neumann János programot.

A programban írták ki a Fókuszterületi innovációs projektek támogatása elnevezésű pályázatot, amely főként kis- és középvállalkozások (kkv), valamint egyetemek, kutatóintézetek számára elérhető.

Nyitókép: Unsplash

A nemzeti versenyhatóság tavaly februárban indított vizsgálatában megállapította, az eOptika Kft. úgy reklámozta a termékeit, hogy valótlanul keltette azt a látszatot a fogyasztókban, mintha kedvezményes áron tudnák megvásárolni a termékeket. Az eOptika Kft. a gyártók által ajánlott árat jelenítette meg bolti árként, azonban ezek a referencia árak valójában nem érvényesültek a piacon, így megtévesztették a fogyasztókat – írják a közleményben.

A GVH vizsgálata megállapította azt is, hogy a vállalkozás Google Adwords hirdetésekkel és a honlapján azt a téves benyomást keltette a fogyasztóban, hogy az iWear márkanevű terméket meg lehet vásárolni az eOptika Kft. weboldalán, azonban ott az iWear termékek nem voltak elérhetőek, helyettük a saját kínálatát ajánlotta a fogyasztóknak.

Az eOptika Kft. a vizsgált és sérelmezett magatartását már az eljárás során megszüntette, módosította és megkezdte megfelelési intézkedéseit. A GVH versenytanácsa ezt is figyelembe vette, amikor a jogsértések miatt figyelmeztetést szabott ki, valamint megfelelési program kidolgozására kötelezte az első jogsértését elkövető kisvállalkozást.

A hasonló esetek elkerülése érdekében a GVH oktatóvideóval támogatja a kereskedőket a jogszerű árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatban azért, hogy a magyar fogyasztók könnyebben mérlegelhessék az ígért kedvezményeket – közölte a Gazdasági Versenyhivatal.

Nyitókép: Unsplash

A Yettel Magyarország mobilhálózatán a Balatonnál a nyár legforgalmasabb hete idén is az augusztus 20-át magába foglaló hét volt, ebben a térségben a teljes nyári adatforgalom 10,5 százalékát már az 5G-technológia szolgálta ki.

Az idén a rövid szöveges üzenetek száma a tavalyi rekord nyárhoz képest csökkent ugyan, de az elmúlt 5 év második legnagyobb belföldi forgalma volt, ami csak augusztusban több mint 95 millió elküldött szöveges üzenetet jelent.

Az idei nyáron a telefonhívások átlagos hossza tovább nőtt, ennek oka, hogy a legtöbb számlás tarifa már korlátlan hívásopciót kínál.

– írták.

A PPF Telecom Group a kelet-közép-európai régió egyik vezető távközlési szolgáltatója, amely magában foglalja a Yettel távközlési vállalatot és a CETIN távközlési infrastruktúra vállalatot. A csoport öt országban (Csehország, Szlovákia, Magyarország, Bulgária és Szerbia) van jelen, és mobil, vezetékes, adat- és internetes televíziós szolgáltatásokat nyújt. A régióban 18 millió mobil ügyfele van, továbbá 1,1 millió szélessávú vezetékes előfizetővel és több mint 700 ezer PayTV ügyféllel rendelkezik. A csoport munkavállalóinak teljes létszáma 12 700.

Nyitókép: Unsplash.

A közleményben hangsúlyozták: a technikai jellegű átcsoportosítással a csoport részesedése nem változik a Budapesti Értéktőzsde Prémium kategóriájában jegyzett vállalatban.

A tranzakció célja, hogy a Wallis-csoport a jövőben egy társaságba – a Wallis Tőkeholding alá – rendezze a nyilvános társaságokban fennálló részesedéseit, illetve azon cégeket, amelyek a nemzetközi beszámolási szabvány, az IFRS szerint készítik beszámolójukat.

Kiemelték: továbbra is hosszú távú, stratégiai befektetésként tekintenek az AutoWallis Nyrt.-ben meglévő részesedésére azt követően, hogy az eddig a Wallis Asset Management Zrt.-n keresztül fennálló többségi részesedésének jelentős (az AutoWallis Nyrt. 50,8 százalékot meghaladó részvénycsomagját) részét a Wallis Tőkeholding Zrt.-be csoportosítja át.

Az AutoWallis Nyrt. áprilisban publikált jelentése szerint a cég tavaly rekordévet zárt. A pénzügyi tételektől tisztított, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény (EBITDA) 85 százalékkal, 14,52 milliárd forintra emelkedett, az árbevétel 39 százalékkal, 270 milliárd forintra nőtt a (IFRS) szerinti konszolidált adatok alapján.

Az AutoWallis Nyrt. részvényei 96 forinton zártak pénteken, a papír árfolyama az elmúlt egy évben 83 forint és 103,6 forint között változott.

Fotó: Wallis

A Mol a stratégiai céljai teljesítésével indokolta az együttműködést. Évi 40 ezer tonnás műanyag-újrahasznosító kapacitásukat a közlemény szerint több mint 100 ezer tonnára növelnék, és abban is bíznak, hogy a Lummus technológiája hozzájárul üzleti tevékenységük fenntarthatóságához. A Mol tisztában van a körforgásos gazdaságban betöltött döntő szerepével, ezért fontosnak tartja az erős műanyag-újrahasznosítási és hulladékintegrációs portfólió kiépítését – írták.

A Lummus abban bízik, hogy az együttműködés segíteni fog a fenntartható megoldások további fejlesztésében. Technológiájukat, amely a műanyaghulladékot nagy értékű alapanyagokká alakítja át, a Mol magyarországi és szlovákiai üzemeiben hasznosítják. A társaság ezzel olyan megoldást kínál, amely megbízhatóan és gazdaságilag is fenntartható módon, szilárd koksz termelése nélkül segít a hulladékkezelésben – tették hozzá.

A Lummus Technology a közlemény szerint a tiszta üzemanyagok, megújuló energiaforrások, petrolkémiai termékek, polimerek, gázfeldolgozás területén tevékenykedik. Az amerikai cég a honlapján olvasható bemutató szerint többek között katalizátorokat és mérnöki szolgáltatásokat kínál az ügyfeleinek.