A GaUE legfrissebb kalkulációja szerint a magyar lakosság teljes, örökölhető vagyontömege 186 ezer milliárd forint,

azaz átlagosan fejenként 19 millió (háztartásonként 46,5 millió) forint, amely erősen koncentrálódik: közel fele található a magyarok legmódosabb 10 százaléknál. Ennek a legfelső jövedelmi decilisnek a bankképes eszközöknél már 60 százalékos, a céges részesedések esetében pedig 80 százalék feletti súlya van. 

A magyar lakosság örökíthető vagyona (összefoglaló táblázat)

forrás: MNB/GaUE

Új szakma születik

Az affluens ügyfélkörnek a banki demográfiai adatait vizsgálva jól látszik, hogy a teljes vagyon körülbelül harmadának tulajdonosa már most is nyugdíjaskorú, további harmada pedig a következő tíz évben vonul vissza. A Grémium az Utódlásért Egyesület fő célja ezért az utódlás-menedzselés, mint szakma fejlesztése a legjobb gyakorlatok megosztásával, az ezzel kapcsolatos oktatási-működési sztenderdek kialakításával, valamint a kapcsolódó jogi szabályozás optimalizálásával.

Az Egyesület alapítói olyan neves pénzügyi, jogi és tanácsadó vállalatok, mint az MKB Bank, a Raiffeisen Bank, a Bank Gutmann, a Hold Alapkezelő, a Concorde Értékpapír, a Szecskay, a Jalsovszky, az MPK Partners, a KLART ügyvédi irodák, az RSM adótanácsadó és az Apelso Trust bizalmi vagyonkezelő, amelyek jelentős tapasztalattal rendelkeznek a családi vállalkozások és az utódlás területén.  

Kockázatok és mellékhatások

Összefogás hiányában nagy a megtakarítások, vagy a céges vagyonok elvesztésének a kockázata.

– hívja fel a figyelmet Varga Szabolcs, a Guttmann Bank magyarországi irodájának vezetője, a GaUE alapító-alelnöke. Erre az óriási vagyontömegre a magyar gazdaságnak szüksége van, különben az alaphibák oda vezetnek hogy – mint régen – 50 évente mindent újra kell kezdeni a nulláról.  

Ha csak egy bankár, vagy csak egy ügyvéd kínál megoldást az öröklés problémájára, az ritkán ad optimális eredményt, ezért az Egyesület keretein belül mozgósítjuk a kapcsolódó szakmákat’.

– hangsúlyozza a multidiszciplináris  megközelítés fontosságát Kállay András, a GaUE alapító-elnöke, aki 2023 végére 25 egyesületi taggal számol, elsősorban specialisták belépésével. 

Kézikönyv a családi viszonyokról

Az elmúlt évtizedekben Magyarországon Közép-Kelet Európában élenjáró jogi és pénzügyi struktúrák (mint a bizalmi vagyonkezelés, magán- és vagyonkezelő alapítványok) alakultak ki, mára lehetővé vált a felhalmozódott széleskörű tapasztalatok megosztása, a jogi, adó, szervezeti tanácsadó és cégfelvásárlással foglalkozó specialisták banki folyamatokba integrálásának sztenderdizálása.

Ennek fontos mérföldköve a GaUE gondozásában 2023 elején megjelenő Bankári Kézikönyv, amelynek első kiadása és a hozzá kapcsolódó oktatás és vizsgáztatás a házastársi, illetve élettársi vagyon- és az öröklési jog releváns kérdéseire ad valós élethelyzetekből kiinduló, praktikus válaszokat

–  mondja dr. Parragi Edina, az MPK Partners ügyvédi iroda alapító partnere, a GaUE alapító-alelnöke.

Dr. Mádl Marc-Tell az MPK Partners ügyvédi iroda alapító partnere, a GaUE Felügyelő Bizottságának elnöke elmondta, hogy az Egyesület megalakításával az alapítók a magyar gazdasági kultúra fejlesztését is célként tűzték.

Okozhat nehézséget, ha kiskorú az örökös, ha a közös vagyon csak az egyik házastárs számláján van, de például a cégalapító kizárólagos cégjegyzése is.

– sorolja Soós Péter főtitkár (Hold Alapkezelő). 

A kézikönyv bevezetését szélesebb lakossági és vállalati kör helyzetén javító szolgáltatás, valamint vezető oktatási intézményekkel és a szabályozói testületekkel, kamarákkal való aktív együttműködés követi. A GaUE komplex, a magatartás-, a menedzsmenttudományt, a pénzügyeket és a jogot is magában foglaló tudásanyagot tartalmazó képzést is tervez személyi és vállalati bankárok számára. Ez lehetővé teszi majd, hogy jobban megértsék és hatékonyabban tudják segíteni a teljes vagyonkörre kiterjedő örökítési folyamatot. 

Nyitókép: Bankár Magazin / Kocsis Ferenc Árpád

A Magyar Nemzeti Bank július végén emelte 10 százalék fölé, 10,75-re az alapkamatát. A bankok nem kapkodták el a választ, augusztus elsején nem volt tömeges hiteldrágítás, de aztán jöttek sorban a kamatnövelések egymás után. A hónap első felében végül valamennyi nagybank hozzányúlt a hiteleihez. Ezúttal főleg a személyi kölcsönök voltak soron. Itt szinte minden nagy pénzintézet emelt, nem is kis mértékben. 

Ennek hatására újra általánossá vált, hogy ezeket a hiteleket a jegybanki alapkamat fölötti áron lehet csak megkapni. Mostanra csupán nagyon ritka kivétel maradt a 10,75 százalék alatti teljes hiteldíj mutató (THM). Jellemzően 13-14 százalék felett kezdődnek a nagyobb bankok személyi hitel ajánlatai. 

A régebben szokásosnak mondható elsejei kamatemelésekhez már nem ragaszkodnak a bankok, pedig ez augusztusban még hétfőre is esett. A személyi kölcsönök mellett a lakáshiteleknél is volt több hóközi drágítás. Ennek nyomán elbúcsúzhatnak az igénylők a 8 százalék alatti THM-ektől, még magasabb jövedelemmel is itt kezdődnek az ajánlatok – írja elemzésében a Bank360.hu.

A nagybankoknál így emelkedtek tovább a kamatok az augusztus elsejei drágítások után:

CIB Bank

A CIB Bank a személyi kölcsönök feltételeit módosította az alábbiak szerint:

• nettó minimálbér jóváírásának vállalása esetén 1 százalékponttal,
• havonta legalább 250 ezer és 450 ezer forint jövedelem vállalása esetén 1,50 százalékponttal (utóbbinál 7 millió forintos hitelösszegig),
• havi nettó 450 ezer forintos jövedelem igazolása és legalább 7 millió forint hitelösszeg igénylése esetén 2,50 százalékpont volt az emelés mértéke. 

Az ügyleti kamat a módosítás után 10,95 és 15,95 százalék között van, a legkedvezőbb kamat eléréséhez legalább 450 ezer forintos jövedelem szükséges, a felvett hitelösszegnek pedig el kell érnie a 7 millió forintot. 

Erste Bank

Az Erste Banknál az igazolt jövedelemtől és az igényelt hitelösszegtől függően eltérő, hogy mennyivel emelkedtek a személyi hitelek kamatai:

• legalább 200 ezer forint jövedelem mellett 0,70, 0,80 és 2 százalékpontos az emelés, függően a felvett hitelösszegtől,
• 300-399 ezer forintos jövedelem között 0,50 – 1,70 százalékpontos az emelés mértéke,
• 400 ezer forintos jövedelem felett pedig 0,50 – 2 százalékpont. 

Az emelés egyaránt vonatkozott a szabad felhasználású és a hitelkiváltásra felvehető kölcsönökre is. Az elérhető ügyleti kamat 12,99 és 15,79 százalék között alakul. 

Szintén emelt az Erste a fogyasztóbarát személyi kölcsön kamatán, amit a jövedelem és a hitelösszeg mellett a választott futamidő is befolyásol. Az emelés mértéke 0,50 – 2,55 százalékpont között változott, így az ügyleti kamat 13,19 és 20,08 százalék közé esik. A legolcsóbb kamat eléréséhez a fogyasztóbarát hitelnél legalább 250 ezer forint nettó jövedelemre, 8-10 millió forint közötti hitelösszegre és 66-84 hónap közötti futamidőre van szükség.

MKB Bank és Takarékbank

Egyforma mértékben emeltek augusztus 15-től a személyi hitelek kamatain a Magyar Bankholding tagbankjai, az MKB Bank és a Takarékbank. A kamatnövelés mértéke a jövedelemtől függ és 1-2 százalék között van:

• 150 ezer forintos jövedelem felett 1 százalékpont, legalább ekkora összeg jóváírásának vállalása mellett 1,50 százalékpont,
• 350 ezer forintos jövedelem felett 2 százalékpont, legalább ekkora összeg jóváírásának vállalása mellett szintén 2 százalékpont,
• 600 ezer forint jövedelem felett 1 százalékpont, legalább ekkora összeg jóváírásának vállalása mellett szintén 1 százalékpont.

A legkedvezőbb ajánlathoz 600 ezer forint jóváírás vállalása szükséges, így az ügyleti kamat 9,99 százalék az MKB és a Takarékbank esetén is. A 150 ezer forintos jövedelem 16,99 százalékos kamathoz elegendő az augusztus 15-ei módosítás után. 

A fogyasztóbarát személyi kölcsön kamata 2 százalékponttal lett magasabb, 14,99 százalékos kamattal érhető el. 

Raiffeisen Bank

A Raiffeisen Bank is emelt a személyi kölcsönök kamatán. A standard kamat 1,50 százalékponttal, 19,45 százalékról 20,95 százalékra nőtt, emellett az alábbi változások történtek:

• aktív számlahasználattal (legalább négy tranzakció) minimálbér érkeztetése, valamint 250 és 450 ezer forint feletti jövedelemnél is 1 százalékpont volt az emelés mértéke,
• az új ügyfelek által igénybe vehető kölcsönöknél pedig 1,50 százalékpont. 

A legkedvezőbb, 12,95 százalékos ügyleti kamatot aktív számlahasználattal és legalább 450 ezer forintos jövedelemmel lehet igénybe venni. 

UniCredit Bank

Az UniCredit Banknál a standard kamat mértéke nem változott, az továbbra is kereken 18 százalék. A többi, jövedelemhez, igényelt hitelösszeghez és a hitelfedezeti biztosításhoz kötött személyi kölcsön kamata 0,05 és 2,50 százalékpont közötti mértékben emelkedett, és ezeket lényegesen olcsóbban is meg lehet kapni az egyes esetekben. A legkedvezőbb elérhető kamat így 10,80 százalék. Havi 150 ezer forintos nettó jövedelem jóváírása esetén a legkedvezőbb elérhető kamat 11,93 százalék, ehhez 6-10 millió forint közötti hitelösszeget szükséges felvenni és hitelfedezeti biztosítást is kell kötni. 250 ezer forintos jövedelemmel 11,84 százalék az elérhető legalacsonyabb kamat, 400 ezer forinttal pedig 10,80 százalék. 

K&H Bank

A sort egyébként augusztusban még a K&H Bank nyitotta a személyi kölcsönöknél, amikor havi nettó 300 ezer forint jövedelem alatt 1,41 százalékpontot drágított, így az ügyleti kamat 17,40 százalékra módosult. A havi nettó 300 ezer forint feletti jövedelmű igénylőknek pedig 3,21 százalékponttal emelkedett a kamat, 15,20 százalékra – emlékeztetett rá a Bank360.hu.

A legnagyobb bank a jelzáloghitelei kamatán emelt

Az OTP Bank augusztus 15-től a jelzáloghitelek feltételein módosított. A növelés mértéke kamatperiódusonként eltérő volt:

• az 5 éves kamatperiódusú kölcsönök kamata 1 százalékponttal,
• a 10 éves kamatperiódusú kölcsönök kamata 0,75 százalékponttal,
• a 20 éves kamatperiódusú kölcsönök kamata 0,39 százalékponttal emelkedett. 

A módosítás érintette a lakásvásárlásra, építkezésre, lakás- és egyéb hitel kiváltására felvehető kölcsönöket, emellett a szabad felhasználású jelzáloghiteleket is. 

Az UniCredit Bank a személyi kölcsönök mellett a jelzáloghitelein is módosított. A 10 éves kamatperiódusú kölcsönök kamat 0,15, illetve 0,70 százalékponttal emelkedett, a fix kamatozású lakáshitelek és szabad felhasználású jelzáloghitelek kamata pedig a választott futamidőtől függően 0,15-0,50 százalékponttal.

Az MNB utóvizsgálatot végzett a Raiffeisen Bank Zrt.-nél a hitelintézet pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységének ellenőrzésére. Azt nézték, hogy a hitelintézet maradéktalanul teljesítette-e a 2020. évi célvizsgálatot lezáró határozatában foglalt előírásokat – írják a közleményben.

Az utóvizsgálat feltárta, hogy a hitelintézet több esetben nem teljesítette az MNB korábbi határozatában foglaltakat, a bank belső ellenőrző és információs rendszere több szempontból sem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.

Részletezték, hogy az MNB hiányosságokat tárt fel a Raiffeisen Bank már korábban bejelentett ügyfeleire vonatkozó megerősített eljárásnál. A bank nem alkalmazta a kötelező szűrést az e körbe tartozó ügyfeleknél, ennek nyomán pedig nem elemezte és értékelte ezen ügyfelekhez kapcsolódó ügyleteket.

Hiányosnak bizonyult a Raiffeisen Bank szűrőrendszere a nem megfelelő paraméterezés miatt is, mert az nem biztosította a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása szempontjából kockázatos ügyfelek, szokatlan ügyletek kiszűrését, a bejelentések haladéktalan megtételéhez szükséges információt.

A hitelintézet belső eljárásrendje nem tartalmazta teljeskörűen az egyes belső bejelentések kezelésére, továbbításra vonatkozó szabályokat, illetve a megtett bejelentések sem feleltek meg a jogszabályban előírt tartalmi követelményeknek.

A feltárt jogsértések miatt az MNB 41,25 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a hitelintézetre. A bírságnál súlyosbító körülménynek minősült, hogy a hitelintézet nem hajtotta végre a jegybank korábbi határozatában előírt kötelezettségeket, illetve ismételten megállapíthatók a pénzmosási kockázatok feltárása szempontjából alapvető fontosságú, komoly kockázatot hordozó hiányosságok. Enyhítő körülményként vették figyelembe, hogy a Raiffeisen Bank intézkedéseket tett a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére – tájékoztatott a Magyar Nemzeti Bank.

Nyitókép: Summary Media.

A jegybank még 2019-ben átfogó vizsgálatot folytatott a Raiffeisen Bank Zrt.-nél, illetve leányvállalatánál. A vizsgálat nyomán a jegybank határozatában – eredetileg 2021. március 31-i teljesítési határidővel – számos kötelezés teljesítését írta elő, és a feltárt problémák miatt 43 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a bankot.

A határozat teljesítéseként a bank által beküldött jelentések nyomán a jegybank több esetben sem tudott meggyőződni arról, hogy a Raiffeisen Bank teljeskörűen kijavította-e a feltárt hiányosságokat. Az elmúlt bő egy évben kétszer is kérték a banktól a teljesítés pótlólagos igazolását, ám az ennek ellenére sem történt meg több informatikai (IT) és betétbiztosítási jogsértéssel kapcsolatban.

Az MNB ezért a most közzétett határozatában egyebek közt előírta a Raiffeisen Banknak, hogy érdemben csökkentse a magas és kritikus súlyosságú IT-sérülékenységek számát, illetve végezze el kritikus IT-alkalmazásai egyidejű katasztrófa-helyreállítási tesztjét.

A banknak gondoskodnia kell továbbá az IT-auditok részterület szintű tervezéséről és az összes IT részterület legalább 3 évente történő vizsgálatáról, illetve el kell végeznie a kiszervezett tevékenységek vizsgálatát az összes e tevékenységet végző cégnél. Fentiekhez kapcsolódóan a banknak a végső teljesítést megelőző közbenső időpontra be kell számolnia fenti kötelezések érdekében 2022. október 31-ig megtett intézkedések aktuális státuszáról is.

Közölték: a work-out és a betétbiztosítás terén az MNB ismételten kötelezte a hitelintézetet a 2020. évi átfogó vizsgálatot lezáró határozatban már előírt kötelezések maradéktalan teljesítésére.

A bírságösszegnél súlyosító körülménynek minősült, hogy a hitelintézet a jegybank korábbi kötelezéseinek negyedét huzamos időn át nem teljesítette maradéktalanul, vagy nem igazolta azt. Enyhítő körülménynek számított ugyanakkor, hogy a szabályszegéseknek nem volt hatása a pénzpiaci szereplőkre, illetve a bank ügyfeleire – fűzte hozzá az MNB.

Hozzátette: fantasztikus évet zártak, a növekedés mértéke a bank történetében egyedülálló. A hitel-betét arány 56 százalék volt a tavalyi év végén (vagyis közel kétszer annyi betét van, mint hitel), ami azt mutatja, hogy a betétek aránya dinamikusabban nőtt, mint a hitelállomány. A tőkearányos jövedelmezőség duplájára, 15 százalékra emelkedett. A tőkemegfelelési mutató 22,43 százalékos volt, ami jelentősen magasabb a szabályozói elvárásnál – közölte.

A növekedés 2022-ben is hasonló ütemben folytatódik – mondta a vezérigazgató.
Kitért arra, hogy a bank jól tőkésített, a jelenleg zajló orosz-ukrán konfliktus nincs közvetlen hatással a működésére, mivel a Raiffeisen bankcsoportban minden leánybank országonként teljesen önfinanszírozó. A magyar Raiffeisen Bank nagymértékű, az MNB elvárásait többszörösen meghaladó, folyamatos likviditással rendelkezik – hangsúlyozta Zolnai György.

A közleményben idézik Johann Strobl-t, a Raiffeisen Bank vezérigazgatóját aki elmondta:

• Nem lát egyetlen olyan forgatókönyvet sem, amely arról szólna, hogy a bankcsoport oroszországi érdekeltsége akár csak veszteségessé tudna válni, kivonulást pedig egyáltalán nem terveznek.
• Az orosz bank közel teljeskörűen, a szankciók figyelembevételével működik.
• Ukrajnában a helyi kollégák hősies helytállásának köszönhetően az alapvető működést a konfliktus sújtotta övezetekben is biztosítják.
• A bank magyarországi dolgozói a konfliktus által nem érintettek, de folyamatosan figyelik az eseményeket, nyíregyházi és debreceni helyszíneken is koordinálják a segítségnyújtást – közölte.

A februárban közzétett jelentésük szerint az osztrák Raiffeisen Bank International (RBI), Közép- és Kelet-Európa egyik legnagyobb bankcsoportja növelte nyereségét és több mint a kétszeresére emelte osztalékát 2021-ben. Nem végleges adatok szerint az RBI adózott eredménye 1,37 milliárd euróra emelkedett tavaly az egy évvel korábbi 804 millió euróról. A nettó kamatbevétel 3,12 milliárd euróról 3,33 milliárd euróra, a díjbevétel 1,68 milliárd euróról 1,99 milliárd euróra nőtt. A bank igazgatósága részvényenként 1,15 eurós éves osztalékot javasolt az egy évvel korábbi 0,48 euróval szemben. Az RBI az idénre a kamatbevételek 7-9 százalékos növekedését és a díjbevételek 4-6 százalékos emelkedését várja.

A magyar exporthitel-ügynökségeként az EXIM 40 pénzintézeti partnerrel működik együtt az exportban dolgozó vállalati szegmens finanszírozásában, köztük kereskedelemi bankokkal, lízingcégekkel és pénzügyi vállalkozásokkal, amelyek tavaly közel 400 milliárd forintnyi új EXIM-hitelt vagy lízinget folyósítottak refinanszírozási konstrukcióban.

A közlemény szerint mára több mint 2300 vállalkozás, 90 százalékban kis- és középvállalkozás (kkv) használ exporthitelt vagy -lízinget, túlnyomó részben a bank pénzintézeti partnerein keresztül. Ez a sikeres együttműködés a pandémia által előidézett gazdasági sokk gyors kezeléséhez is jelentősen hozzájárult, a Kárenyhítő hitelprogram a második legkeresettebb vállalati hiteltermék volt tavaly.

• Az Év Bankja 2020 címet a Raiffeisen Bank Zrt.-nek ítélték oda, a pénzintézet a legnagyobb refinanszírozott EXIM-hitelállományt kezelte tavaly. További két díjat is a bank kapott a hét kategóriából, Az Év Kkv Finanszírozója 2020 és a MEHIB Díj 2020 nyertese szintén a Raiffeisen lett.
• Az Év Lízing Cége díjat a Budapest Lízing Zrt. kapta, amely 2020-ban is a legnagyobb, EXIM által refinanszírozott lízing állománnyal rendelkezett.
• Az év legaktívabb bankja az UniCredit Bank Hungary Zrt. lett, amely tavaly év végén a legtöbb, EXIM által refinanszírozott ügyfelet tudhatta magáénak.
• Az Év Ügylete 2020 kategória győztese a CIB Bank Zrt. az Óvártej Zrt.-nek nyújtott exportélénkítő beruházási hitelügylettel.
• Idén is átadták az EXIM 2017-ben elhunyt vezérigazgatójának emlékére alapított, az év exportbankárjának járó Urbán Zoltán Díjat, amelyet kiemelkedő munkájáért Erdei Andrea, a K&H szenior üzleti banki tanácsadója vehetett át Jákli Gergelytől, az EXIM elnök-vezérigazgatójától.

A bankrendszer által 2020-ban folyósított vállalati hitelek 13 százaléka EXIM-es finanszírozás volt, de a pénzügyi partnerintézmények munkája, a velük való együttműködés nélkül a mi törekvéseink sem lennének ennyire hatékonyak, csak tavaly közel 1700 ügyletet bonyolítottunk le velük közösen.

– idézi a közlemény Jákli Gergelyt.

Az Intrum Justitia Zrt. hozzátette, hogy az Aegon Hitel Zrt. a felvásárlást követően új néven, Intrum Hitel Zrt.-ként működik tovább. A változásokról az új cég levélben értesíti az ügyfeleket, akiknek a tranzakció miatt külön teendőjük nincs.

Az Intrum közleménye szerint a tulajdonosváltás új lehetőségeket teremt az ügyfelek számára. A zárást követően az Intrum Hitel Zrt. minden érintett helyzetét egyedileg megvizsgálja, együttműködő ügyfeleinek pedig, anyagi helyzetüktől függően, fizetéskönnyítő megoldást kínál.

A Raiffeisen Bank Zrt. keddi közlése szerint, a felügyeleti jóváhagyásokat követően, október 5-én zárult le az Aegon Hitel Zrt. lakossági jelzáloghitellel rendelkező ügyfeleinek átadása. A késedelem nélküli, valamint a 90 napnál nem nagyobb késedelemmel teljesítő ügyfelek október 5-től a Raiffeisen Bank ügyfeleivé váltak, a törlesztőrészleteket is a banknak kell megfizetniük.

Az Intrumhoz hasonlóan a Raiffeisen Bank is levélben értesíti az érintettek – ismertette a pénzintézet.

A KPMG – mint az eladó pénzügyi tanácsadója – korábban közölte, hogy az Aegon Magyarország csoporthoz tartozó Aegon Hitel Zrt. eladta a közel 75 milliárd forintos jelzáloghitel-állományát. Az állomány egy részét, amely kizárólag a fizetési késedelem nélküli ügyfélkört érinti, a Raiffeisen Bank Zrt. vásárolta meg. Az erről szóló szerződést június 4-én írták alá.

Az Aegon Hitel Zrt. már évekkel ezelőtt befejezte a lakossági hitelek folyósítását, a hitelintézet 2014 márciusáig fogadott be új hiteligényléseket, majd a piaci helyzet változására tekintettel az új igénylések befogadását felfüggesztették. A megmaradt 75 milliárd forint értékű portfólió néhány ezer ügyfelet érint.

Az Intrum Justitia és a Lindroff egyesülésével 2017. június 27-én létrejött Európa vezető követeléskezelési szolgáltatásokat nyújtó vállalatcsoportja. Az egyesített vállalatcsoport Európa 23 országában közel 8000 munkavállalót foglalkoztat, központja Svédországban, Stockholmban található. Az egyesített vállalatcsoport konszolidált árbevétele a 2017 márciusát megelőző 12 hónapban elérte az 1,352 milliárd eurót.

Célvizsgálatot tartott a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank célvizsgálat keretében – a 2016. december 31. és 2018. június 29. közötti időszakot áttekintve – ellenőrizte, hogy a Raiffeisen Bank Zrt. (Raiffeisen Bank) miként tesz eleget a kötelező intézményi adatszolgáltatásra vonatkozó jogszabályi és belső szabályozási előírásoknak. Ellenőrizte továbbá – egyebek közt az egyik társhatóság külön erre vonatkozó jelzése alapján is – a hitelintézet fedezetekre vonatkozó szerződéskötési, befogadási gyakorlatát is.

Több problémát találtak

A jegybank eljárása során több, elsősorban az adatszolgáltatási rendszert és az ügyletminősítéshez kapcsolódó belső szabályozási gyakorlatot érintő problémát azonosított a banknál:

• Hiányosságokat tárt fel a tőkeszámítással, a kihelyezett hitel állomány alakulásával, a hitelkockázatokkal, valamint a teljesítő és nem teljesítő kitettségekkel összefüggő adatszolgáltatások körében.
• Emellett megállapította, hogy a bank a fedezetekre vonatkozó szerződéskötési, befogadási gyakorlata sem felelt meg maradéktalanul a jogszabályi előírásoknak.

A megfelelő adatminőség és a jogszabályszerű adatszolgáltatás biztosítja, hogy a felügyeleti hatóság és maga a hitelintézet is valós képet kapjon a működési kockázatokról, s proaktívan kezelhesse a kockázatokat. A jegybank ezért – mint azt más piaci szereplőkkel kapcsolatos korábbi bírsághatározatai is jelzik – kiemelt szigorral lép fel a pénzügyi intézmények adatszolgáltatásra vonatkozó jogsértéseivel szemben.

Kötelezték a bankot a feltárt hiányosságok megszüntetésére

Mindezek alapján a jegybank ma publikált határozatában 2018. szeptember 30-i teljesítési határidővel kötelezte a Raiffeisen Bankot a feltárt hiányosságok megszüntetésére. A jogsértések miatt az MNB összesen 24 millió forint felügyeleti bírságot is kiszabott a hitelintézetre.

• A bírságösszeg meghatározásakor a jegybank súlyosító körülményként vette figyelembe a feltárt számos jogsértés magas vagy jelentős kockázati besorolását.
• Enyhítő körülménynek számított, hogy a hiányosságoknak nem volt hatása az ügyfelekre, más piaci szereplőkre, valamint a hitelintézet számos problémát már a vizsgálat során kijavított, s végig együttműködő magatartást tanúsított.

100 milliárd euró felett a hazai export

A Magyar Export-Import Bank (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító partnereinek szóló díjak átadásán Magyar Levente emlékeztetett: az elmúlt két negyedévben a gazdasági növekedés közelebb volt az 5 százalékhoz, mint a 4-hez.

• A magyar export volumene tavaly meghaladta a 100 milliárd eurót, ami történelmi rekord – hívta fel a figyelmet az államtitkár, aki úgy fogalmazott, hogy „innen csak előre van”, azt szeretnék, hogy a következő években a kivitel mértéke tovább bővüljön.
• Az Eximbanknak és partnereinek egyre több céget sikerül bevonniuk a finanszírozásba, soha nem volt annyi kis- és középvállalati ügyfelük, mint az elmúlt negyedévben – mutatott rá Magyar Levente.
• Új program indul a sikeres magyar élelmiszeripari cégek segítésére annak érdekében, hogy az „alapvető magyar adottságokra” épülő ágazat tovább tudjon fejlődni.

Urbán Zoltánról, az Eximbank tavaly elhunyt vezérigazgatójáról megemlékezve a parlamenti államtitkár elmondta: példakép volt mind emberségben, mind a szakértelem terén, és az is marad.

Az ügyfelek legnagyobb része a KKV szektorból került ki

Jákli Gergely, az Exim új vezérigazgatója az eseményen elmondta: tavaly 336 milliárd forintnyi új hitelt helyeztek ki, ebből 206 milliárdot a gálán résztvevő pénzintézetek segítségével. Hozzátette, hogy 33 pénzügyi intézettel – 24 hitelintézettel és 9 lízingcéggel – állnak kapcsolatban, tavaly év végéig pedig összesen 1377 ügyfelük volt, közülük 1160 kkv.

Az Urbán Zoltán-emlékdíjat Tóth Attila a CIB Bank Zrt. vezető kereskedelem-finanszírozási tanácsadója vette át a gálán, aki az indoklás szerint tavaly a legnagyobb darabszámban kötött Eximbank által refinanszírozott szerződést.

Ők nyertek díjakat

Az Exim legtöbb hitelt folyósító hitelintézeti partnerének díját a tavalyi tevékenység alapján a Raiffeisen Bank kapta, a legtöbb kkv-ügyfelet finanszírozó hitelintézet díj a CIB Banké, a leggyorsabban bővülő hitelintézeti partner díj a Polgári Banké, a legtöbb lízing szerződést megkötő refinanszírozási partner díj a Merkantil Banké lett.

Fotó: MTI.