Mit érdemes tudni az EKB klímavédelmi törekvéseiről és miért fontos ez?

Európai Központi Bank nemrég közzétette a 2022-es klímakockázati stresszteszt részleteit. A teszt célja kettős volt: egyrészt látni akarták, hogy milyen mértékben foglalkoztak eddig a bankok az éghajlati kockázatokkal, másrészt milyen mértékben érinti őket az elkövetkező években bizonyos kockázatok materializálódása. Ezen túlmenően a bankok lehetséges gyengeségeit, kihívásait és legjobb gyakorlatait is fel kellett tárni az éghajlati kockázatok kezelésével kapcsolatban.

A teszt során egy háromrészes kérdőívet kellett kitölteniük a pénzügyi szervezeteknek. Ezek között volt kvalitatív kérdéslista az éghajlati kockázatokkal kapcsolatos stressztesztelési képességekről, információszolgáltatás iparági benchmark-elemzésekhez, valamint egy alulról felfelé irányuló stresszteszt fizikai kockázattokra, például szélsőséges időjárási eseményekre, illetve alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérésre.

Hogyan érinti a pénzügyi szektort a stresszteszt eredménye?

Az EKB arra jutott, hogy az euroövezeti bankoknak fokozniuk kell az erőfeszítéseiket, hogy kezelni és mérni tudják az éghajlati kockázatokat, illetve mivel sok helyen van az adathiány is, ezeket meg kell szüntetni, hogy az iparágban már meglévő és elfogadott eljárásokat alkalmazni lehessen. Az EKB egyébként számos ajánlást is tett a bankok számára:

• Integrálni kell az éghajlati kockázati stresszteszteket az ICAAP-be.
• Ki kell terjeszteni az éghajlati kockázatok kezelését, hogy jobban érthetőek legyenek a banki ügyfelek zöld működésre vonatkozó átállási és stratégiai tervei.
• Sokkal többet kell befektetni az éghajlattal kapcsolatos adatgyűjtésbe.

Az ügyfeleinkkel folytatott megbeszélések során nyilvánvalóvá vált, hogy az ESG szempontból releváns adatok gyűjtése, rendszerezése és kiértékelése komoly kihívást jelent, mivel azok a banki üzletmenet számos területét érintik az ESG adatok elemzésétől kezdve egészen az ESG adatbázis létrehozásáig. De nem csak az EKB stressztesztje, ami fejfájást okozhat most a piaci szereplőkénk – mondja Bartha Levente.

Honnan számíthat még kihívásokra a banki és pénzügyi szektor?

Például a MaRisk (Minimum Requirements for Risk Management for Banks) 2022-es módosítása miatt, amit a BaFin (Német Szövetségi Pénzügyi Felügyeleti Hatóság) terjesztett elő. Ezek egy része elsősorban a kockázatkezeléshez kapcsolódik és megvalósításuk komolyabb anyagi terhelést jelent a pénzügyi intézmények számára.

Azzal kezdném, hogy a fenttarthatóság fogalmát például az ESG értelmében is definiálni kell. Meg kell vizsgálni továbbá a bankok meglévő kockázatkezelési dokumentációit és hozzá kell őket igazítani az ESG szempontjaihoz. Az ESG megfontolásait be kell építeni a hitelezési folyamatokba, többek között a hitelképességi vizsgálatoknál. A jövőbeli stressztesztek során pedig ugyancsak figyelembe kell venni az ESG iránymutatásait.

Mindezek a módosítások azt mutatják, hogy az ESG kockázatok hamarosan a stratégia, a kockázatkezelés és a reporting, de a hitelezési folyamatok szerves részévé is válnak.

Hogy viszonyulnak a pénzügyi szektor szereplői ezekhez a kihívásokhoz?

Mondhatni gyengén. Az eredmények azt mutatják, hogy a bankok többsége a kockázatkezelés során jelenleg legfeljebb közvetve foglalkozik az éghajlati kockázatokkal, az átmeneti kockázatoknak pedig nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint a fizikai kockázatoknak. A Bundesbank azt kérte, hogy az éghajlati kockázatokat integrálják a kedvezőtlen forgatókönyvekbe, számítsák ki a hatásaikat, és ebből vezessenek le intézkedéseket.

Persze ez nem ilyen egyszerű, mivel ahhoz, hogy az elemzéseket kellő pontossággal és részletességgel, valamint stabil előrejelzésekkel lehessen elvégezni, ahhoz természetesen további adatokra lesz szükség.

Összességében véve a stresszteszt megmutatta, hogy a múlt és a jelenlegi válsághelyzetek kihívást ugyan jelentenek kihívást a bankok számára, de a jelenlegi állapot szerint azok kezelhetők – zárja gondolatait Bartha Levente.

Az msg Plaut a témával kapcsolatban március 5-én Bécsben rendez szakmai konferenciát, amiről bővebb információt ide kattintva lehet olvasni.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Újabb mérföldkőhöz érkezett a GreenGo „Gurulj a fákért!” programja

A kezdeményezés során a résztvevő felhasználók egy forinttal többet fizetnek percenként, amit a GreenGo további egy forinttal kiegészít, az így összegyűlt összeget pedig fák ültetésére fordítják. A 2021 januárjában indított program sikerét bizonyítja, hogy a korábban elültetett sok ezer fa után most újabb, közel 1000 fa került telepítésre – aminek éppúgy része volt belvárosi nagy fák ültetése, mint a külvárosi erdősítés, de ez alkalommal az igazán kiemelt figyelmet a Miyawaki minierdők ültetése kapta.

A GreenGo és a 10 millió fa Alapítvány a nemzetközileg népszerű és elismert Miyawaki Akira kortárs japán botanikusról és ökológusról elnevezett módszert követve a IX. kerületi Lenhossék utcában most egy saját minierdő, illetve egy helyi lakossággal közösen finanszírozott minierdő telepítésével járult hozzá a főváros élhetőbbé tételéhez. Az egyedülálló összetételű erdő nem csak zöldebbé teszi a fővárosi környezetet, de mindennél eredményesebben köti meg a zajos, rossz levegőjű környezet porát, illetve sokkal hatékonyabban tisztítja a városi levegőt, mint a hagyományos ligetek.

A GreenGonál indulásunk óta kiemelten fontos célnak tekintjük, hogy még élhetőbb, még zöldebb és még fenntarthatóbb városban éljenek a budapestiek

– nyilatkozta Ádám Boglárka a GreenGo vezérigazgatója a faültetés után.

Fontos számunkra a városunk levegője, ezért amellett, hogy teljesen elektromos flottát üzemeltetünk, szerettünk volna azért is tenni, hogy a többi gépjármű által kibocsátott CO2-t frissen ültetett fákkal tudjuk megkötni. Büszkék vagyunk a programra és arra, hogy most már saját minierdőnk is van, ami persze csak részben a mi érdemünk, a köszönet elsősorban a több ezer greengózót illeti, aki csatlakozott az akcióhoz – tette hozzá a vezérigazgató.

Mit kell tudni a Miyawaki módszerről?

A Miyawaki erdők sajátossága, hogy minden esetben kizárólag az adott területre jellemző, őshonos fa- és cserjefajok kerülnek elültetésre. Az eljárás „világszabadalma”, hogy a fiatal növények fényért való versengésére építi a sikerét, azaz a sűrűn ültetett facsemeték a fényhez jutásban folytatott versenyben igyekeznek minél gyorsabban nőni, így csupán pár év kell ahhoz, hogy elérjék azt a magasságot és fejlettséget, amitől már erdő lesz a telepítés.

A koncepció érdekessége, hogy a kialakításához nem szükséges több hektárnyi terület, elegendő akár 10-20 négyzetméter is, a kis helyigénye miatt pedig ideálisan alkalmazható városi-külvárosi környezetben, közterületeken.

Nyitókép: GreenGo

Amennyiben a mostani folyamatok folytatódnak, akkor a földfelszín hőmérséklete átlagosan 3 fokkal emelkedhet, aminek jelentős globális GDP-veszteség lenne a következménye.

– fejtette ki Áder János.

Az államfő egyetért azzal, hogy nem a fenntarthatóság irányába tett lépesek a drágák, hanem az, „ha nem teszünk semmit”. Megjegyezte, „ezt most még nem érezzük” és csak 10-20 év múlva lesz világos, amikor pedig már késő lesz azon sopánkodni, hogy mit kellett volna megtenni 2020-ban.

A köztársasági elnök emlékeztetett, a Budapesten tervezett Planet 2021 fenntarthatósági expón a fenntartható fejlődést szolgáló innovációkat mutatnak be, amelyek az energia-, a mező-, a környezet- és a vízgazdálkodás, továbbá a közlekedés területeit is felölelik.

Áder János szerint az alapproblémát az jelenti, hogy a Föld népessége a következő 30 évben mintegy 2 milliárddal növekszik majd, miközben a jóléthez szükséges erőforrások korlátozottak.

Az új infrastruktúrák tervezése során ezért fontos, hogy az építésük és működtetésük is fenntartható módon történjen

– hangsúlyozta.

Az államfő elmondta, a budapesti expóra kilátogatók több mint 160 cég innovációjával találkozhatnak, de több ott megjelenő ötlet már közvetlenül is elérhető, mint például a tetőcserépbe beépített napelem és a városi biológiai szennyvíztisztítás. Emellett vannak olyan innovációk, amelyeket hamarosan nagyobb méretekben is használni lehet, ilyen lehet az a műanyagfaló „koktél”, amelyet magyar kutatók fejlesztettek ki, továbbá az ételmaradékokat hasznosító és komposzttá alakító robot.

Áder János megjegyezte ugyanakkor, hogy „van, amikor nem kell feltalálni a spanyol viaszt”, hanem

Vissza kell kanyarodni több száz éve működő technikákhoz, mint például a kiváló hőtechnikai mutatókkal rendelkező vályog alkalmazása.

A köztársasági elnök beszélt arról is, a „sok szempontból támadás alatt álló” szarvasmarha-tenyésztés területén is vannak biztató kísérletek, ugyanis Magyarországon is sikerrel teszteltek egy olyan takarmánykiegészítőt, amely 80 százalékkal csökkentette a kérődző állatok metánkibocsátását, miközben a hús és a tej minősége is javult.

Áder János kijelentette, a magyarok büszkék lehetnek az elért eredményeikre, amit az is mutat, hogy Magyarország mellett mindössze 20 ország volt képes arra, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett tudta növelni a GDP-jét.

A hőmérséklet és a tengerszint emelkedése, a természeti katasztrófák és a szélsőséges időjárási események elszaporodása és egyre súlyosabb következményei egyértelműen hatással vannak az emberi, társadalmi, környezeti és gazdasági rendszerekre. Globális világunkban az ún. klímakockázatok – azaz az éghajlatváltozásból vagy klímaváltozásból eredő kockázatok – globális kihívásként, átfogó, világméretű fenyegetettségként jelennek meg. Az erre adott globális válasznak széles körű hatása lehet a világgazdaság és a pénzügyi rendszerek szerkezetére és működésére, így kellően kiterjedt vizsgálódásra és szemléletváltásra, továbbá megnyugtató válaszok megtalálására van szükség.

Az éghajlatváltozásból eredő kockázatok megjelenése a biztosítási szektorban viszonylag új területnek számít, bár nem teljesen ismeretlen tárgykör.

• A katasztrófa kockázatok eddig is jelen voltak a szektorban, viszont a nem professzionális felhasználónak többnyire csak a biztosítási termékekből való lehetséges kizárásokat jelentették, mint pl. árvíz, földrengés.
• A klímakockázatokra és azok hatásaira a pénzügyi stabilitás részeként, rendszerkockázatot jelentő tényezőként kell tekinteni.

Vizsgálandó tehát a biztosítók tőkemegfelelése, azaz, hogy hosszabb távon is rendelkeznek-e a tevékenységükhöz szükséges szavatolótőkével.

A klímakockázatokhoz kapcsolódó feladatok összetettek: azonosítás, illetve a hatásokból eredő kockázatok – amelyek megjelennek a biztosítók kockázatkezelésében és a tőkemegfelelésben – feltérképezése megfelelő adatgyűjtésre támaszkodva.

A biztosítási szektorban megszokott a hosszú távú adatok gyűjtése, elemzése.

Abból felmérhetők az éghajlatváltozásból eredő kockázatokra vonatkozó információk, és az azokból levonható következtetések, valamint, hogy milyen további adatokra lehet szükség a lehető legjobb válaszokhoz, a felmerült problémák megoldásához.

A biztosítási szektortól elvárt a megfelelő kockázatkezelői magatartás, hiszen a pénzügyi piacon egyszerre lépnek fel „kockázatot viselőként” és befektetőként, egyúttal kizárólagos szakértők a klímakockázatokkal szembeni lehetséges biztosítások árazásában, a kockázatokkal szembeni ellenálló képesség megteremtésében.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos fogalmak, IAIS alapelvek alkalmazása

A Biztosításfelügyeletek Nemzetközi Szövetsége (IAIS,) alapelveiben  (ICPs) megtalálhatók azok a kapaszkodók, amelyek segítségül szolgálhatnak a klímakockázatok kezelésében.

A biztosítási felügyeletek és maguk a biztosítók is erőfeszítéseket tettek az éghajlati kockázatok jobb megértésére.

Az éghajlatváltozásból eredő kockázatok azonnali cselekvést igényelnek, cél a negatív tendenciák feltartóztatása vagy visszafordítása.

Mindenekelőtt tisztázandók a vonatkozó fogalmak és a prudenciális kockázatok: kezelni kell a fenntarthatóság, éghajlatváltozással kapcsolatos, környezeti, felelősségbiztosítások, fizikai és az ún. átállási („az átmenetet szolgáló időszak”) kockázatokat. Többnyire behatárolt szabályozási és felügyeleti mozgástér áll rendelkezésre, hogy a figyelmet az új éghajlatváltozási kihívásokra összpontosítsák. A prudenciális kockázatoknál a felügyeletek feladata, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket a jelentős pl. underwriting risk, befektetési, likviditási, működési, reputációs és stratégiai kockázat kezelése érdekében, amely hátrányosan érintheti a biztosítási kötvénytulajdonosokat és veszélyeztethetik a pénzügyi stabilitást.

Az IAIS az utóbbi években szintén nagyobb hangsúlyt fektetett a klímakockázatok kezelésével kapcsolatos kérdésekre. Mindez számos ICP-ben is tetten érhető, mint pl. Felügyeleti felülvizsgálat és jelentéstétel (ICP9), Vállalatirányítás (ICP7), Kockázatkezelés (ICP8 és ICP16), Befektetések (ICP15), Nyilvánosságra hozatal (ICP20), de akár az Értékelési és tőkekövetelményekre vonatkozóak (ICP14 és ICP17) is megemlíthetők.

A felügyeleti felülvizsgálati és jelentési keretrendszert fedi le az IAIS ICP9 alapelv, ennek részleteit szintén indokolt felülvizsgálni a klímakockázatok értékelése szempontjából. Ebbe beletartozik a felügyeleti felülvizsgálati tervek készítése is, figyelemmel arra, hogy mennyire változó és összetett kockázatok kezelését jelentik az éghajlatváltozás hatásaiként megjelenő kockázatok. Ezek értékelésekor meghatározó továbbá a lényegesség megítélése. Általános gyakorlat, hogy a felügyeleti vizsgálódások az éghajlatváltozásból adódó kockázatnak a más prudenciális kockázati osztályokra gyakorolt hatását értékelik, nem pedig külön kockázati kategóriaként tekintik. Az ICP9 a jelenlegi formájában is jól hasznosítható, ahol integrálni akarják az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat a felügyeleti felülvizsgálati programokba és eljárásokba, bekérve a szükséges számszaki, illetve nem számszaki (ún. szöveges) információkat ezen kockázatokról, továbbá nyomon követést is alkalmaznak.

Szót kell ejteni az ICP19 Üzletvezetés (üzleti magatartás) alapelvről is, amely fontos szerepet játszik a jó hírnév megítélésében és a „greenwashing” (zöldre mosás, amikor egy cég hamisan környezetbarátnak tetteti magát) kockázata szempontjából.

Mindenképpen elkerülendő ugyanis, hogy egy tudatosan rossz, de legalábbis félrevezető információ közlése miatt egy adott vállalat termékei vagy szolgáltatásai környezetbarátnak tűnjenek,

és ezen a hamis benyomáson alapulva, a biztosító vezetése megfelelő befektetésnek tekintse az abban való részesedést.

A felügyelés oldaláról felmerülő kérdések

A hatékony felügyelés célja, hogy segítsék az időjárással összefüggő katasztrófák pénzügyi következményeinek elnyelését (a kockázati kitettségekkel szembeni ellenálló képesség javításával). Ennek érdekében elegendő erőforrásra van szükség, beleértve a megfelelő képzettségű felügyeleti munkaerőt is. Mivel az éghajlatváltozásból adódó kockázatok felmérésének módszertana még folyamatosan fejlődik, az e feladatot ellátókat támogatni kell képességeik javításában: tananyagok, elemzések pl. külső forrásból, együttműködve különböző, szintén érdekelt nemzetközi szervezettel, tudományos intézettel, szakértővel.

Az ICP értékelési módszertanában is kiemelt tárgykör, hogy a biztosításfelügyelet hatékony rendszeréhez számos előfeltételnek kell megvalósulnia:

• a stabil és fenntartható makrogazdasági és pénzügyi ágazati politika (szén-dioxid-árazási rendszer);
• fejlett állami infrastruktúra (az éghajlatváltozással foglalkozó programok; építési szabályzatok);
• a hatékony pénzügyi piacokat és a fenntarthatóságot segítő standardok alkalmazása;
• fegyelmezett pénzügyi piac (független, összehasonlítható, hozzáférhető fenntarthatósági minősítések).

A felügyeleti célkitűzések megvalósításához tisztában kell lenni ezekkel a kategóriákkal és azok tényleges vagy lehetséges következményeivel.

Különböző megközelítések alkalmazhatók az éghajlatváltozásból eredő kockázat beillesztésére a felügyeleti munkafolyamatokba. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az ún. dedicated unit megközelítést alkalmazta: külön egység, a Fenntartható pénzügyek főosztálya foglalkozik a klímaváltozás és egyéb ökológiai anomáliák prudenciális vonatkozású hatásaival, kockázataival, továbbá koordinálja az éghajlatváltozásból eredő kockázatok változásával és/vagy a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekkel összefüggő felügyeleti álláspont kialakítását.

A klímakockázatok számszerűsítésére használható technikák és modellek a fizikai kockázatok szempontjából előrehaladottnak tekinthetők, de még a legfejlettebb országokban is korai szakaszban vannak.

A jogszabályi előírásokon alapuló, ma is működő felügyeleti jelentési követelmények szintén tartalmaznak az éghajlatváltozásból eredő kockázatok szempontjából jól hasznosítható adatokat (üzleti stratégia, kockázatkezelési szabályzat, eszközkitettség, stressz tesztek, forgatókönyvek eredményei).  A cél olyan eszköz(ök) fejlesztése, hogy az alkalmas legyen az éghajlatváltozásból adódó kockázatok, és a más azonosított kockázatok kölcsönhatásának feltérképezésére, nyomon követésére, értékelésére és kezelésére.

Az MNB válasza

Több központi bankhoz hasonlóan, az MNB is stratégiai célul tűzte ki, hogy a jelenleginél lényegesen erőteljesebben támogassa a környezeti fenntarthatóságot a pénzügyi termékeken és szolgáltatásokon keresztül. Ennek keretében megjelentette a „Fenntarthatósági jelentés”-t, amely ismerteti a hosszú távon fenntartható felzárkózás kulcstényezőit.

A Fenntarthatósági Index négy fő pillére a környezeti, a társadalmi, a pénzügyi és a reálgazdasági szempontok alapján vizsgálja a nemzetek hosszú távú jólétét meghatározó tényezőket.

A „klímakockázatok” szempontjából a környezeti fenntarthatóság főpillér, a környezetbarát és hatékony energiafelhasználás (megújuló energiaforrások arányának növelése), valamint a zöld és körforgásos gazdasági állapot vizsgálata van fókuszban. Az ún. zöld pénzügyek területén a legelterjedtebb zöld pénzügyi instrumentum a zöld kötvény.

Magyarországon az első zöld kötvényt 2020-ban bocsátotta ki a Magyar Állam, amit több vállalati kibocsátás követett.

A kormányzat és az MNB fenntarthatóság iránti elkötelezettsége a zöld kötvénykibocsátás további bővülését vetíti előre az elkövetkező években.

EU tagállamként a fenntarthatósági közzétételek, az azok teljesítéséhez szükséges standardok előkészítésének és teljesítésének részesei vagyunk (Sustainable Finance Disclosure Regulation – SFDR). Az SFDR legtöbb rendelkezése 2021. március 10-től már alkalmazandó. Az MNB vezetői körlevélben ismertette a szabályok alkalmazásával kapcsolatos elvárásait.

Tűz és víz: egységben az erő!

A világjárvány alaposan kimozdította mind a vállalatokat, mind a fogyasztókat a komfortzónájukból.

• Nekünk megmutatta az időnk és a személyes kapcsolataink fontosságát, a személyünkre szabott termékek, tartalmak praktikusságát, hasznosságát.
• A cégek pedig megtanulták azt, hogy a drága és időigényes, új ügyfeleket célzó kampányok mellett kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a már meglévőkre is, akiket egyszerűsített ügyfélfolyamattal, a termékfejlesztésekbe való bevonással, extra szolgáltatásokkal járó komplex termékekkel, valamint a vásárlói igényekre való gyors és hatékony reagálással tudnak még inkább elkötelezni maguk mellett.[1]

Ezt a célt a szolgáltatók egyedi partnerségeken keresztül tudják megvalósítani. Az autógyártók és a biztosítók együttműködésének köszönhetően sok esetben már autóvásárláskor köthetünk kötelező biztosítást a gépjárműre, vagy utasbiztosítást magunkra a jármű kölcsönzésekor.

Az előbbi a biztosítási megoldásokat, utóbbi pedig az ügyfeleket és a technológiát adja, a végeredmény pedig egy gyorsabb, kényelmesebb, még jobban személyre szabott ügyfélélmény.

Változó kockázatok, új lehetőségek

Évek óta zajlik egy lassú átalakulás az életmódunkban, amelyet a Covid-járvány felgyorsított. Az egyik jelentős változás a tevékeny munka utáni évekkel kapcsolatos viszonyokban érhető tetten, amelynek középpontjában az aktív és egészséges időskor áll.

Ma már egyáltalán nem szokatlan, ha valaki a munkával eltöltött évek után vág bele például egy új hobbiba, vagy kezd el rendszeresen sportolni, esetleg újra belül az iskolapadba, hogy nyelvet tanuljon.

Ez a tendencia új szabályokat, új szerepmodelleket, új termékeket hoz magával, amelyek elsődleges célja az lesz, hogy minél nagyobb biztonságban, egészségben, aktívan élvezhessük a nyugodtabb éveinket. Az egyik ilyen termék a Kanadában már elérhető „Hosszú élet nyugdíjalap” nevet viselő rugalmas nyugdíjrendszer, amely lehetővé teszi az ügyfeleknek, hogy úgy töltsék a pihenés éveit, ahogyan csak szeretnék. Akár tovább szeretnének dolgozni, akár aktív közösségi életet szeretnének élni, vagy csendes kényelemben lennének okosotthonunkban, illetve az egészségügyi szolgáltatások terén szeretnének több törődést tapasztalni például digitálisan felügyelt gyógyszerellátással.

Csak fenntarthatóan!

Napjainkra a fenntartható termékek már nem csak a prémium kategóriában elérhetőek, sőt megkerülhetetlenné váltak egy vállalat sikere szempontjából.

• A fiatalabb nemzedékek, különösen az Y és a Z generáció tagjai számára a megvásárolt termékek környezeti hatása például már fontosabb, mint a dizájn vagy a presztízs.[2]
• A választásaik során sok esetben inkább a drágább, de környezettudatos opciót részesítik előnyben a többi termékkel szemben.
• Fontosnak tartják, hogy milyen szemléletet képvisel az a vállalat, amelynek a szolgáltatásait használják, valamint hogyan és hova pozícionálja magát a cég a világ alakulását érintő kérdésekben.

Az Allianz cégcsoport a klímavédelem jegyében például az összes ingatlanberuházásának teljes kibocsátását összhangba szeretné hozni a párizsi éghajlatvédelmi megállapodásban szereplő 1,5 Celsius fokos célértékkel 2025-ig. Vállalatcsoportunk ugyanezen időpontig 30 százalékkal csökkenti a tevékenységéből származó üvegházhatású gázok kibocsátását 2019-hez képest. Ennek megfelelően tartózkodunk a magas szén-dioxid kibocsátással járó üzleti modellekbe történő befektetésektől. Mindemellett 2023-ig megduplázzuk a zöldáram használatának arányát, illetve tovább csökkentjük az egyszerhasználatos műanyagok és a papír felhasználását a működésünkben. Tesszük mindezt azért, hogy ügyfeleink velünk egy olyan jövőbe fektethessenek be, amilyenben ők is szívesen élnének.

– mondta Malicskó Gábor az Allianz Hungária Zrt. Termékportfólió-menedzsment divíziójának vezetője.

1. https://ceoworld.biz/2021/08/01/5-customer-retention-practices-that-work-in-2021/
2. https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/639

A korábbinál egyre több ember betegszik meg és hal meg elbutulás miatt a világon. 2000 és 2019 között a demencia aránya 86 százalékkal nőtt, miközben az általa okozott elhalálozás több mint megkétszereződött, ami részben az élettartam meghosszabbodásával és a népesség idősödésével magyarázható. Bizonyítékok vannak arra, hogy életmódi és környezeti okok, köztük a légszennyezés, a túlzott alkoholfogyasztás és a traumás agysérülések szintén szerepet játszhatnak – olvasható az Amerikai Geofizikai Szövetség közleményében.

Muye Ru, a Duke Egyetem és a Columbia Egyetem kutatója és kollégái a légszennyezés szerepét vizsgálták a demenciás esetek növekedésében.

A már létező szakirodalmat kutatták, hogy kapcsolatot találjanak a szálló por – pm 2,5 – és az elbutulás között. A szálló por természetes és ember által előidézett forrásokból, mint a gépkocsik kipufogógáza vagy az erdő- és bozóttüzek, származhat. Csakúgy mint cigarettából, amelyet belélegez mind a dohányos, mind a dohányfüstöt beszívó nem dohányos. Amikor ezek a szennyezőanyagok a szervezetbe kerülnek, hatással lehetnek a központi idegrendszerre és kognitív rendellenességeket okozhatnak.

A tanulmány készítői szerint kutatásuk azt jelzi, hogy 2015-ban a légszennyezés világszerte körülbelül kétmillió demenciás esetet és mintegy hatszázezer elhalálozást okozott, a leginkább érintett országok Kína, Japán, India és az Egyesült Államok.
Ázsiában, a Közel-Keleten és Afrikában a betegség egyre nagyobb terheket ró a társadalmakra, ahogyan növekszik az életszínvonal és a légszennyezés.

A kutatók megállapították, hogy a légszennyezés miatt nagyjából 15 százalékos az elbutulással összefüggő idő előtti elhalálozás, hétszázalékos a fogyatékossággal eltöltött élettartam, és mintegy 26 milliárd dollárra rúgnak a vele kapcsolatos gazdasági költségek.

A tanulmány megállapítja, hogy a légszennyezés az elbutulás egy lehetséges jelentős kockázati tényezője. A kutatók szerint a légszennyezés csökkentése segíthet megelőzni az elbutulást az idősebb népességben, ugyanakkor a kapcsolat egyértelmű bizonyítására jövőbeni kutatások szükségesek.

Közép- és Nyugat-Európában nő meg leginkább az árvízi kockázat

A szerzők három forgatókönyv alapján elemezték az árvízi kockázatot: 1,5, 2 és 3 Celsius-fokos hőmérséklet-növekedés esetén, és arra a megállapításra jutottak, hogy Közép- és Nyugat-Európában nő meg leginkább az árvízi kockázat mindhárom esetben, és minél nagyobb a hőmérsékletnövekedés, annál nagyobb lesz a kockázat.

A károk összértéke elérheti a 17 milliárd eurót évente

Másfél Celsius-fokos hőmérsékletnövekedés esetén 113 százalékkal nő az árvízi kockázat, 3 Celsius-fokos növekedés esetében 145 százalékkal. Előző esetben a térségben élő lakosok 86 százalékát, mintegy 650 ezer embert érinthet a természeti csapás, amely mintegy 15 milliárd kárt okozhat évente. Utóbbi esetben mintegy 780 ezer embert sújthatnak az áradások, és a kár elérheti a 17 milliárd eurót évente.

1,5 Celsius-fok alatt akarják tartani a felmelegedést

A 2015 decemberében Párizsban tartott klímacsúcs résztvevői megállapodást fogadtak el annak biztosítására, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval 2 Celsius-fok alatt maradjon, és megfogalmazták azon szándékukat, hogy a felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartsák. Még ha a globális felmelegedést sikerül is ezen korlátokon belül tartani, a regionális hőmérsékleti változások és ezáltal a klímaváltozás hatásai jelentősen eltérhetnek a globális átlagtól.

Ezen tanulmány eredményei azt mutatják, hogy az árvízi kockázat jelentős növekedését el lehet kerülni azzal, ha a globális felmelegedés az alacsonyabb hőmérsékleti növekedésen belül korlátozódik – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő honlapon.