A kampány első hetében a Netrisknél megkötött lakásbiztosítások átlagos éves díja 33 ezer forint volt. Ez már most átlagosan csaknem 25 ezer forintos megtakarítást jelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt év harmadik negyedévére vonatkozó hivatalos adataiban szereplő átlagdíjhoz képest – jelezték. Az online biztosításközvetítő hozzátette, hogy az átlagdíj a tavaly a Netrisken megkötött lakásbiztosításokhoz képest is csökkent, 37 ezer forintról.

A Netrisk adatai szerint egyre többen választják a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosításokat. Március első hetében a Netrisknél megkötött lakásbiztosítások 23 százaléka ilyen konstrukció volt, szemben az egy évvel korábbi 11 százalékos aránnyal. A fogyasztóbarát lakásbiztosítások esetén 32 ezer forintos éves átlagos díj mellett újíthatták meg a meglévő lakásbiztosításukat az ügyfelek.

Az első hét adatai alapján a megkötött lakásbiztosításoknál az ingatlan átlagos mérete 99 négyzetméter volt, a biztosítások több mint felét, 55 százalékát házakra kötötték, a budapesti ingatlanok aránya 30 százalékos, csak ingóságra pedig egyelőre a biztosítások 5,5 százaléka szól.

A Netrisk ügyvezető igazgatója, Besnyő Márton kiemelte, hogy a különböző biztosítók ajánlatai között extrém esetben lakásonként akár 200 ezer forintos éves díjeltérés is tapasztalható ugyanolyan szolgáltatásnál, ezért érdemes összehasonlítani a különböző ajánlatokat.

Nyitókép: Unsplash

A közlemény szerint ingatlantípusok szerint az ikerházakra és a családi házakra egyaránt 42 ezer forint körüli összegű éves díjon szerződtek az ügyfelek, miközben a társasházak lakásainak átlagdíja 22 ezer forint, a nyaralóké pedig 25 ezer forint volt. A kampány első napjaiban közvetített szerződéseknek 38 százaléka az MNB standard követelményeinek megfelelő minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások (MFO-k) közül került ki.

A piacon 14 biztosító kínál lakásbiztosítási termékeket, az első hármat sorrendben a Gránit (korábbi Wáberer) és a Groupama követi.

Kozma Gábor, az Insura.hu vezérigazgatója szerint a lakásbiztosítási piacot hagyományosan négy szereplő, az Alfa, a Generali, a Groupama és az Allianz uralja, együttes piaci részesedésük mintegy 80 százalék a távozó ügyfelek is jobbára az ő ügyfélkörükből kerülnek ki.

Az, hogy az ügyfelek egy kedvezőbb ajánlat hatására ugyanannál a biztosítónál kötik újra a szerződésüket, egyelőre nem túl gyakori, az Insura által közvetített szerződések mindössze 14 százaléka tartozik ebbe a körbe. Az összes piaci kötés között ez az arány magasabb lehet.

Az összesítésben hozzátették, hogy az első napokban az ügyfelek többsége egyelőre csak tájékozódik, átlagosan minden tizedik érdeklődésből született szerződés.

A nagyobb díjkedvezményt kínáló éves fizetési gyakoriságot választotta az ügyfelek 52 százaléka. Szintén a kedvezmény miatt morzsolódott tovább a csekkes fizetést választók aránya, ami immár alig éri el a 15 százalékot. Néhány százaléknyi engedmény fejében immár 88 százaléknyian vállalták a biztosítóval való kapcsolattartásra az elektronikus kommunikációs csatornákat – összegezte az Insura. hu független biztosításközvetítő.

Nyitókép: Unsplash.

Az átlagdíj csökkenésének legfőbb oka az volt, hogy a megszokottnál többen vizsgálták felül korábban megkötött lakásbiztosítási szerződéseiket és váltottak kedvezőbbre. A piaci aktivitás növekedése a biztosítókat is díjaik felülvizsgálatára, versenyképesebbé tételére ösztönözte – jelezte a biztosításközvetítő.

A lakásbiztosítási átlagdíjak településtípusonként eltérő mértékűek: a fővárosi ingatlanokat tavaly 45 500 forintos átlagos éves díj ellenében biztosították, a megyeszékhelyeken ez az összeg évi 40 ezer forint volt, míg az egyéb településeken 38 100 forint körül alakult az átlagos díjszint.

Legolcsóbban a társasházakban élők szerződtek a biztosítókkal, ők átlagosan 22 400 forintos éves díjat fizettek, a családi házak esetében ugyanakkor 51 800 forint volt a lakásbiztosítások átlagos mértéke.

Az új lakásbiztosítási szerződések között egyre jelentősebb szerepet játszanak a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítási termékek. Az Insura.hu adatai szerint a Magyar Nemzeti Bank standard követelményeinek megfelelő, egyszerűen összehasonlítható biztosítások tavaly már az összes új lakásbiztosítási szerződés több mint 30 százalékát tették ki. Ez a változás is hozzájárult az átlagos éves díjcsökkenéshez, mert a verseny hatására a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások átlagdíja jelentősen alatta marad a piacon elérhető, minősítés nélküli lakásbiztosításokénak – ismertette a biztosításközvetítő.

A lakásbiztosítási piac kiemelt eseménye lesz a márciusi lakásbiztosítási kampány, amelynek során az ügyfelek a szerződésük évfordulójának időpontjától függetlenül is felmondhatják meglévő szerződésüket. Ez erősíti majd a már tavaly aktívabbá vált piaci versenyt, ezért a biztosításközvetítő további 5-8 százalékkal mérséklődő lakásbiztosítási átlagdíjakra számít, a szerződésekben lévő szolgáltatások tartalmának bővülése mellett is – fejtette ki a közleményben Kozma Gábor, az Insura vezérigazgatója.

Az Insura független biztosításközvetítő 675 biztosításközvetítő partnerén keresztül 17 biztosító termékeit értékesíti. A társaság online összehasonlító kalkulátorok üzemeltetése mellett mára országos lefedettségűvé tette személyes közvetítői hálózatát is.

Nyitókép: Unsplash.

A társaság hétfői közleményében kiemelte: a lakásbiztosításoknál az évforduló mindig fontos mérföldkő az indexálás miatt. A biztosítási díjak számos szerződés szerint az éves átlagos infláció mértékével emelkedhetnek, ez pedig most majdnem 18 százalékos díjemelést jelentene.

Az idei év különleges a lakásbiztosítási piacon, mert az eddigi szabályozás megváltozik. Az adott lakásbiztosítási szerződés évfordulója mellett márciusban is fel lehet mondani a meglévő szerződést, és minden egyéb kötelezettség nélkül lehet másikat kötni – idézte fel a Netrisk.

A márciusi váltási lehetőség a lakásbiztosítási díjakra is kedvező hatással lehet. Várhatóan átlagosan 6-10 százalékkal olcsóbban lehet majd lakásbiztosítást kötni, miközben a szolgáltatások tartalma jelentősen bővülni fog – közölte online biztosításközvetítő.

A közleményben felhívták a figyelmet arra is, hogy érdemes átnézni a lakásbiztosításokat. Sok régebbi biztosításnál már vannak kedvezőbb feltételekkel köthető konstrukciók, másrészt egy esetleges kár esetén gondot jelenthet, ha az ingatlan jelenlegi piaci áránál alacsonyabb értékre szól a biztosítás. Az egyes biztosítók ajánlatai között jelentős különbségek lehetnek.

Nyitókép: Unsplash.

Emlékeztetnek arra, hogy az elmúlt évben 98 alkalommal keletkezett tűz temetőkben vagy azok környékén.

A legtöbbször, 66 esetben a temető növényzete és a száraz avar kapott lángra. Bár a legtöbb esetben csak néhány négyzetméteren pusztítottak a lángok, néhány helyen a temető melletti területre is átterjedtek, és többhektáros, kiterjedt szabadtéri tűz alakult ki.

Összesen 330 ezer négyzetméternyi terület égett le; 17 alkalommal a temető területén kihelyezett szemetes gyulladt ki, 15 esetben pedig a sírhelyeken elhelyezett koszorúk égtek – ismertették.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy sokan otthon is mécseseket, gyertyákat gyújtanak, ami lakástűzhöz is vezethet. Tavaly október vége és november eleje között 13 temetőben keletkezett tűz; ugyanebben az időszakban 12 lakóépületben csaptak fel a lángok kegyeleti gyertyák és mécsesek miatt – idézték fel.

A temetői tüzek megelőzése érdekében tisztítsuk meg a sírhely környezetét a száraz falevelektől, elszáradt koszorúktól és virágoktól – tanácsolja a katasztrófavédelem.

„Csak hőálló mécsestartóban lévő mécsest gyújtsunk meg! A mécsest úgy helyezzük el, hogy a közelében ne legyen semmilyen éghető anyag, és ne tudjon felborulni. Az égő mécsest a sírtól való távozás előtt oltsuk el! A temetőben kihelyezett hulladékgyűjtőbe pedig ne dobjunk izzó, forró tárgyakat!” – írták.

Jelezték: a lakástüzek leggyakoribb oka, hogy az égő mécsest, gyertyát túl közel teszik valamilyen éghető anyaghoz.

Ha a gyertyát vagy mécsest egy tűzálló tálra, a gyúlékony tárgyaktól távolabb helyezzük, akkor az nem forrósítja át a környezetét, és nem vezet lakástűzhöz a megemlékezés. A meggyújtott gyertyát ne hagyjuk felügyelet nélkül! – írták.

A közleményben arra is kitértek, hogy akik Halloweent ünnepelnek, és töklámpást készítenek, ügyeljenek arra, hogy a lámpás ne tudjon felborulni, és ne legyen a közelében semmi, ami meg tud gyulladni. Akik kültéren helyeznek el töklámpást, abba gyertya és mécses helyett elemes LED izzót tegyenek! Ez akkor sem okoz tüzet, ha a szél száraz faleveleket fúj oda vagy felborítja a töklámpást – olvasható az OKF közleményében.

Nyitókép: Unsplash.

Mint kiemelik, a több mint 1000 válaszadóból álló, súlyozott, reprezentatív mintán alapuló kutatás szerint a leggyakoribb „otthon” tartott állat a kutya: négy állattartó háztartás közül háromban található meg. A másik kiemelkedő gyakoriságú állat a macska, amelyet minden második állattartó háztartásban tartanak. Az intézmény közleményében hangsúlyozza: kutya, macska, vagy mindkettő megtalálható a magyar háztartások 71 százalékában. Hozzáteszik, hogy a magyar lakosság fontosnak tartja az állatvédelmet, egytől tízig tartó skálán az állatvédelem 7,38 pontot kapott.

Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője a közleményben kiemeli, az eredmények feldolgozása még tart, de az már most látható, hogy a magyar emberek csaknem háromnegyede lakik olyan háztartásban, amelyben él valamilyen állat, így az állattartás jelentős társadalomformáló tényezőnek tekinthető, ezzel párhuzamosan pedig az állatorvosok társadalomban betöltött szerepe is tovább erősödik.

Hozzáteszi, eddig nem rögzítették például a macskatartó háztartások arányát Magyarországon, amely jelen kutatás alapján 37 százalék. Érdekesség, hogy a korábbi kutatások szerint a kutyatartó háztartások aránya 2018-ban 36 százalék volt, míg a 2023-as adatok szerint már 56 százalék.

Vetter Szilvia szerint a kutatás önbevallás alapú módszertana miatt tartalmazhat torzításokat, mivel előfordulhat, hogy egy-egy válaszoló nem a valóságnak megfelelő választ ad. A kutatás eredménye a hibahatárt is figyelembe véve egyértelműen arra utal, hogy igen jelentős azon kutyák száma, amelyek kötődnek ugyan egy-egy háztartáshoz, viszont a hivatalos nyilvántartásokban, statisztikákban nem jelennek meg, például azért, mert nincs bennük chip, nem viszik állatorvoshoz őket, oltatlanok, illetve tápot sem vásárolnak nekik. Mindez pedig komoly állatjólléti – és természetesen embervédelmi – kérdéseket vet fel – emelte ki.

A társaság 60 napon belül, akár azonnal megkezdheti a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás terméke forgalmazását.

• A jegybank tájékoztatása szerint az új csatlakozóval együtt a lakásbiztosítási ágazattal foglalkozó 14 biztosító közül immár 12 megszerezte az MFO minősítést itthon.
• A biztosítási piac szereplőinek döntő többsége – együttesen 95 százaléka – tehát elkötelezte magát az ügyfélbarát szemlélet mellett.

Az MNB összesítése szerint az MFO-konstrukciók szerződésszáma 2023. április végén már meghaladta a 33 ezret, amelyek együttesen immár 1 500 milliárd forintnyi ingó- és ingatlanvagyont védenek.

Közölték: a fogyasztóbarát otthonbiztosítások alapcsomagja elemi károkra, illetve egyéb, a háztartásokat egzisztenciájukban alapvetően veszélyeztető tipikus kockázatokra nyújt fedezetet. Az alapcsomaggal kapcsolatos káresemények tartalmát (szűkített kizárásokkal és mentesülésekkel) az MNB egységesen, kötelezően határozta meg a biztosítóknak, családbarát, zöld és digitális szempontokat is figyelembe véve. Kiegészítő fedezetként a lakáshoz közvetlenül kapcsolódó, gyakoribb káresemények is biztosíthatók, amelyek egységes megnevezését a jegybank határozta meg. Ezeken túl további káresemények biztosítására is vállalkozhat az adott biztosító – írták.

A hitelspecialista vállalat negyedéves rendszerességgel vizsgálja a hazai háztartások anyagi helyzettel kapcsolatos várakozásait.

A legfrissebb felmérésből kiderül: a magyarok 84 százaléka a jövőben is kihívásokkal teli időszakokra számít, ám tavaly évvégéhez képest kevésbé pesszimista képet fest a mínusz 23 ponton álló Cofidis Hitel Monitor családi kassza hangulatindex. A mutató 14 pontos javulása ellenére még így is a koronavírus-járvány első időszakához hasonlóak az eredmények.

A tervek megvalósítását hátráltatták az infláció nyomán megnövekedett kiadások a kutatás szerint. A magyarok közel negyede kényelmesen kijön a jövedelméből, ugyanakkor a válaszadók háromnegyedének hiányos a családi kasszája. Ez a hiány a többségnek havi szinten mintegy 200 ezer forintot jelent. Az élelmiszerárak emelkedése miatt tavaly júliushoz képest 35 ezer forinttal többet költenek erre a megkérdezettek havonta.

A felmérés alapján óvatosak lettek a magyarok, 59 százalékuk szerint érdemes várni a tervezett hitelekkel. Ugyanakkor egyötödük most is úgy véli: megéri hitel segítségével megvalósítania az adott beruházást, ha olyasmibe fekteti a pénzt, ami visszahozza az árát.

Az adatokból kiderül, hogy akik az elmúlt 3 évben már terveztek az adott megtérülő befektetéssel, azok fűtéskorszerűsítésbe (45 százalék), szigetelésbe (34 százalék), illetve napelemrendszer telepítésébe (28 százalék) fogtak bele.

A magyarok számára a valódi motiváció az energiatakarékossági beruházásokhoz nem a környezettudatosság, hanem hogy minél nagyobb összeget takarítsanak meg: 13 százalékuknak csak ez számít, 40 százalékuk pedig, bár figyelembe veszi a fenntarthatósági megfontolásokat, lényegesebbnek tartja, hogy a korszerűsítéseknek köszönhetően kevesebbet költsön.

A Cofidis kutatása szerint a magyarok 9 százaléka tervez hitelt felvenni a következő egy évben. Az átlagos tervezett hitelösszeg 1,169 millió forint, a leggyakoribb hitelcélok a lakásvásárlás (33 százalék) és a lakásfelújítás (30 százalék), harmadik helyen az autóvásárlás áll 22 százalékkal.

A Cofidis Hitel Monitor kutatást az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. készíti 2011 óta, 1000 fős mintán online adatfelvétellel, évente négy alkalommal. Az adatok a 18-69 éves magyar internetező lakosságra reprezentatívak.

A lakástüzekben 92 ember vesztette életét, hattal több, mint az előző évben, vagyis átlagosan négynaponta szedtek áldozatot a lángok; 635 ember sérült meg, 8 százalékkal több, mint egy évvel korábban, többségük a belélegzett füst miatt.

A lakástüzek eloltásához 14 636 tűzoltóautót riasztottak, nekik összesen 4 974 órára volt szükségük az oltáshoz. A leghosszabb beavatkozás tizenhárom órán át tartott: áprilisban egy pécsi társasház garázsában keletkezett tűz, a lángok pedig átterjedtek a garázs feletti lakásokra.

A szóvivő közölte azt is, hogy 327 lakástűz után indult tűzvizsgálat. A leggyakrabban nyílt láng használata, elektromos probléma, a fűtési rendszer hibája, főzés vagy dohányzás vezetett tűzhöz, de 158 otthon – 13 százalékkal kevesebb, mint az előző évben – szándékos gyújtogatás miatt gyulladt ki.

Mukics Dániel hozzátette: 512 esetben panelház valamelyik lakásában keletkezett tűz.
A tűz 967 alkalommal a kéményből indult; 352 kigyulladt épületben gázpalackok nehezítették az oltást.

A 7414 tűzzel érintett otthon közül csak 19 helyszínen volt füstérzékelő, holott ezek a készülékek már a tűz kezdeti fázisában megbízhatóan jeleznek, amikor még van idő cselekedni, az éppen meggyulladt tüzet eloltani vagy kimenekülni és a tűzoltókat hívni – tette hozzá.

A szóvivő tájékoztatása szerint 2022-ben 1234-szer hívták a tűzoltókat szén-monoxid miatt, 197-tel többször, mint egy évvel korábban, a 19 százalékos esetszám-növekedésnek pedig egyértelműen az az oka, hogy egyre több otthonban van szén-monoxid-érzékelő.

Az érzékelők terjedésének köszönhetően 21 százalékkal csökkent a mérgezések száma; 205 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést és 19-en vesztették életüket tavaly a mérgező gáz miatt – írta Mukics Dániel.

Emlékeztetett: a szén-monoxid akkor jön létre, ha beltérben nyílt láng van és a tűz nem kap elég levegőt. Minden olyan fűtőeszköz és vízmelegítő forrása lehet ilyen gáznak, amelynek látható, elérhető az égéstere.

A tragédiák elkerülése érdekében gondoskodni kell az állandó és automatikus szellőzésről, és érdemes egy szén-monoxid-érzékelőt is beszerezni – hívta fel a figyelmet az OKF szóvivője.

Nyitókép: Unsplash.