Mióta foglalkozik életbiztosításokkal és hogy jött a gondolat, hogy ezzel a szakterülettel is foglalkozzon?

Életem közel felét sportolóként éltem, első- és másodosztályban kézilabdáztam. Mivel 25 évvel ezelőtt még más gazdasági viszonyok jellemezték a sportegyesületeket, ezért muszáj volt mellékállást is vállalni; a sportból akkoriban nem lehetett megélni. 1999-ben vettem egy nagy levegőt és hoztam egy döntést: megszereztem a biztosításközvetítői engedélyt, a különféle mellékállásokat pedig egy komoly főállásra cseréltem! Akkor még nem láttam tisztán, de új fejezet kezdődött az életemben, ami immár 25 éve tart, itt a biztosítási szakmában. Ezalatt az idő alatt két biztostónál is megfordultam különféle pozíciókban. A biztosító mellett, 2008-ban létrehoztam egy saját tanácsadó irodát, aminek segítségével sokkal szélesebb körben tudom kiszolgálni az ügyfeleimet.

A sportolói szemléletemet adaptáltam az üzleti életembe is, és 18 éve vagyok az MDRT tagja és 20-szor voltam az év értékesítője vagy vezetője különböző területeken, amire különösen is büszke vagyok, mert anno egy véletlen folytán kötöttem ki a biztosítónál.

– emlékszik vissza Bődy István.

A munkám során azt tapasztaltam, hogy a KKV szektor egy markáns része, bent ül a multi cégekben. Jellemzően a cégvezetők kisebb családi vállalkozásokat is működtetnek. Az általam készített pénzügyi tervezés kapcsán derült ki, hogy magánszemélyként sokkal inkább vannak kezelve a kockázatok, mint cégvezetőként. Ez a szembesülés hozta létre bennem, hogy a KKV szektor közép-, felső szegmensébe is beleásva magam megnézzem, miként vannak kezelve a kockázatok azoknál a cégvezetőknél, akik kizárólag a saját vállalkozásuk építésén dolgoznak. A kutatásaim nem hoztak meglepetést: óriási hiányosságok vannak ezen a területen.

Mivel saját tanácsadó irodája van, így – KKV-s cégvezetőként – gyakorlatban is tisztában van azokkal a kockázatokkal, kihívásokkal, amelyekre az ügyfeleinek egyébként megoldást kínál. Mi a legnagyobb kockázat jelenleg a hazai társas vállalkozások életében, amire rávilágított a kutatása?

A cégvezető is ember, szeretné megvalósítani az álmait, amiért mindent megtesz. Mer nagyot álmodni és azt megtervezve, lépésről lépésre halad a céljai felé. Tudja mikor és hol kell tartania, ismeri a cégének fejlődési lehetőségeit. Ugyanakkor a várható kockázatokat nem minden oldalról vizsgálja meg. Vannak ügyvédek, könyvelők, biztonsági emberek stb. akik óvják és védik a cég működését. Védenek a jogi szerződésekben rejlő veszélyek ellen, a gazdasági élet útvesztőiben nyújtanak támaszt, vigyáznak a vállalkozásban lévő értékek megóvására. Ugyanakkor a tulajdonosi kör életére és egészségére vonatkozó kockázatot senki sem kezeli. Pedig, ezekben a dolgokban a biztosító van ott mellettük és nyújt biztonsági hálót.

Van egy egyfajta „biztosítási kultúrahiány” a fejekben, sok mindent nem tanítottak meg nekünk, így nem foglalkozunk eleget a biztosításokkal; ez valós kockázat

– teszi hozzá Bődy István.

Egy cégvezető munkája során ugyanazokat a sémákat működteti, mint amit magányszemélyként is megtapasztal. Terveket készít, meghatározza a lehetséges bevételeket és kiadásokat, megtervezi a járulékos költségeket, források után kutat, hogy növekedni tudjon, többlábon próbál állni. 

Lássuk be, a biztosításokkal csak azért foglalkoznak a cégvezetők mert nagyrészük kötelező. Biztosítják a járműveket, az árukészletet, az irodát, egyszóval szinte mindent, csak saját magukat nem.

Milyen esetekben kellene a cégvezetőknek saját magára is biztosítást kötni?

Halálesetre – például. Egy cégvezető halála olyan rendkívüli esemény, ami – a gyászból fakadó, egyébként természetes érzelmi megterhelések mellett – alapjaiban rendítheti meg egy üzleti vállalkozás teljes működését, mind jogi, mind anyagi, mind tulajdonosi oldalról.

Sajnos, a cégvezetők maguk sem tudják, hogy mit nem tudnak.

– mutat rá Bődy István.

Munkámból kifolyólag több ügyvédi irodával is napi kapcsolatban vagyok az ilyen ügyek miatt. A cégvezető halálakor az ügyvédi iroda próbálja „irányítani” az örökösöket, preventív tevékenységet viszont senki sem folytat. Az ügyvédek sem tudják, hogy milyen javaslatokat tegyenek előzetesen a családoknak és a tulajdonostársaknak az üzleti folytonosság fenntartásához.

Mennyire jellemző, hogy érdekellentétek alakulhatnak ki a gyászoló családtagok és a tulajdonostársak között, illetve miből fakadnak ezek az érdekellentétek?

A cégvezető halála esetén az életben maradt cégtárs, valamint az örökösök között több okból kifolyólag is lehetnek érdekellentétek. Bár feltételes módban beszélek, de a tapasztalataim azt mutatják, hogy ez nagyon is valóságos helyzet.

Míg a család és az örökösök komoly pénzeket akarnak kivonni a cégből, addig a tulajdonostársak – a működőképesség megőrzése miatt – a kifizetések minimalizálásában érdekeltek.

– hívja fel a figyelmet Bődy István.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy amint az örökösök fellépnek – hogy szeretnének bekerülni a tagjegyzékbe – a többi tulajdonosnak 30 napja van arra, hogy megváltsa a tulajdonrészt. A 30 napos határidő jogvesztő erejű, a társtulajdonosok pedig 99 százalékban nincsenek tisztában ezzel. Nem árt még tudni, hogy a tulajdonrész megváltását csak magánvagyonból lehet finanszírozni, vagyis az öröklés tárgyából nem lehet öröklést finanszírozni.

Anélkül, hogy magát a szolgáltatást konkrétan bemutatná, meg tudná világítani, hogy mire kínálnak megoldást?

Mikor szembesültem azzal, hogy a hazai vállalkozások vezetői mennyire nincsenek tisztában bizonyos láthatatlan problémákkal, elkezdtem még jobban beleásni magam a témába.

Amikor egy cégvezetővel láttatni tudom a valós kockázatot és elmondom, hogy megoldási javaslatom is van, akkor rendszerint nyitottá válnak.

– magyarázza Bődy István.

Először is meg kell határozni, hogy a cégvezető halála esetén mekkora lehet a szóban forgó pénzügyi kockázat. Ehhez egy nagyon alapos cégértékbecslést kell végezni, fel kell tárni a cégvezetők igényeit. Könyvvizsgáló céggel, ügyvédi irodával kell együtt dolgozzunk, hogy a vállalkozás valós piaci értékét meghatározzuk. Amint megvannak a sarokszámok, ezek alapján olyan koncepciókat rakunk össze a cégvezetőknek, amik részben vagy egészben jelenthetnek megoldást számukra. Ennek az aktusnak a dokumentálásában vannak olyan garancia elemek, amelyek lehetővé teszik, hogy haláleset esetén a biztosítási összegből a tulajdonrész megváltható legyen.

Úgy tudom, a polgári törvénykönyvnek is vannak ilyen esetekre vonatkozó rendelkezései, ezek szerint lehetséges, hogy az örökléssel kapcsolatos jogszabályok nem teljeskörűek?

A polgári törvénykönyv termesztésen tartalmazza az öröklésre vonatkozó jogszabályokat, megadja a kereteket, viszont vannak olyan problémák, amelyekkel a ptk.-től függetlenül is foglalkozni kell, méghozzá preventív módon, az események bekövetkezése előtt. Lehet írni például végrendeletet, de az megtámadható és – mint azt többször tapasztaltam – az örökösök élnek is ezzel a jogukkal. Nem ritka, hogy az utódlás miatt évekig húzódó perek végül maguk alá temetik, az egykor virágzó vállalkozásokat. Előre kell tehát okosnak lenni.

Amit én kínálok, az sok cégvezetőnek lehet megoldás vagy épp részmegoldás. Ha nem beszélnek velem, akkor viszont nincs olyan megoldás, ami mindenki számára elfogadható lenne.

– mondja Bődy István.

A történet akkor kerek, ha a jog adta lehetőségek mellé behozzuk a biztosítási védelmet is, így a kettő egymást kiegészítve, egymást támogatva adja meg azt a végleges „protokollt”, ami szerint a szereplők el tudnak járni az utódlás során. Tudomásom szerint teljes körű megoldást senki sem kínál. Az viszont kétségkívül igaz, hogy a cégvezető halála esetén a felmerülő problémák nagyon nagy részére, mi valódi és működő eljárást kínálunk. A cégvezetők tehát nyugodtak lehetnek, hogy haláluk vagy cégtársuk halála esetén is minden rendben lesz.

Mi a helyezt az olyan cégekkel, ahol csak egy tulajdonos van?

Amennyiben a cégvezető tulajdonos meghal – és nincs kinevezve helyette más – akkor gyakorlatilag az örökösök cégvezetők és tulajdonosok lesznek. Mint újonnan érkezett vezető tisztségviselők azonnal a saját magánvagyonukkal felelnek a cég működési kockázataiért. Egy pillanat alatt el lehet veszíteni mindent. Ha a hozzátartozók nem értenek a cégvezetéshez, ügygondnokot rendlenek ki, aki – a vezetői képességeitől, szaktudásától és kapcsolatrendszerétől függően – vagy tovább tudja vinni a céget, vagy nem. Ilyen esetekben is vannak olyan javaslatainak, amelyek a biztosítás mellett rengeteg másra is kiterjednek annak érdekében, hogy az adott cég a vezető halálát követően is tovább tudjon működni. 

Olvasson tovább! A cikksorozat következő részében,
az egészségbiztosításokról beszélgetünk!

Mióta dolgozik a biztosítási szakmában, hogyan került az UNION Biztosítóhoz?

2004-ben kezdtem el dolgozni a biztosítási szakmában, végzettségemet tekintve aktuárius vagyok. Akkoriban még nem volt olyan nyomasztó aktuáriushiány a piacon, így jobb híján adatrögzítőként helyezkedtem el az UNION Biztosítóban. A rövidke adatrögzítői karrierem után tudtam csak aktuáriusként csatlakozni az ERSTE Biztosítóhoz. Később az ERSTE Biztosító anyavállalata az UNION anyavállalatának, a VIG-nek a tulajdonába került, a VIG magyarországi leányvállalatai pedig kicsivel ezután egyesültek, így kerültem ismét az UNION-hoz.

Az elmúlt két évtizedet így az UNION-nál, illetve annak elődvállalatainál töltöttem. Voltam termékmenedzser, modellező aktuárius, később termékfejlesztési csoportvezető, majd vezettem a kockázatkezelést, három éve pedig a személybiztosítási üzletágat igazgatom.

Mi motiválta a VIENNA YES termék bevezetését? Miért épp most jöttek ki ezzel a megoldással?

A termék tavaszi bevezetésével régi adósságot törlesztettünk: az ügyfelek visszajelzései és az értékesítésben dolgozó kollégák tapasztalatai alapján már hosszú ideje fontolgattuk az UNION kockázati termékének „ráncfelvarrását”. Az új termék jóval több is lett, mint pusztán ráncfelvarrás, gyakorlatilag minden olyan igényre, javaslatra megoldást találtunk, ami az elmúlt években felmerült.

Az igények számát persze befolyásolta a koronavírus-járvány tapasztalata is, az egész piac érzékelte, hogy a biztonság kérdése felértékelődött, az erre jó választ adó biztosítási megoldások pedig sokkal könnyebben fókuszba kerültek, így erős nyomást éreztünk egy valóban átütő termék létrehozására!

Hazai fejlesztésű termék a VIENNA YES, vagy az anyavállalattól érkezett?

A termékes ötletek alapvetően belülről jönnek. A VIG-nél a helyi társaságoknak relatíve nagy felhatalmazása van, sokkal szabadabban dönthetünk a stratégiát és a termékvonalakat illető kérdésekben – úgy vélem, mi kifejezetten nagy szabadságot élvezünk versenytársainkhoz képest. Persze ez nem azt jelenti, hogy ne lennének központi ötletek, amiket érdemes lenne átvennünk, de a VIENNA YES kizárólag a magyar munkatársak kreativitására épül.

Nagyon kevés olyan ötlet van, ami konkrétan egy kollégához köthető, a VIENNA YES-nél kimondottan büszkék vagyunk arra, hogy egy rendkívül alapos felmérés előzte meg a fejlesztést. Rengeteg fórumot szerveztünk, hogy minden értékesítési csatorna elmondhassa a véleményét, az ötletek és javaslatok összegyűjtése, elemzése hosszú hónapokig tartott. Gyakorlatilag egy olyan termék jött létre, amely értékesítői konszenzus alapján született és az ügyfelek összes eddig felmerült igényére próbál választ adni.

Miket tud az új termékük, a VIENNA YES kockázati életbiztosítás? Mi az, amire különösen büszkék vele kapcsolatban?

A kockázati életbiztosítás a legegyszerűbb és leginkább ismert életbiztosítási forma, ám ennek ellenére számtalan ponton lehetséges még újítani és jobbítani. Úgy vélem, nem feltétlenül a termék díja a sikeresség záloga.

A VIENNA YES paramétereit, a termékhez kapcsolódó opciókat igyekeztünk úgy összeállítani, hogy minden releváns ügyféligényre legyen adekvát válaszunk. Az eredmény az alap kockázati életbiztosításon túlmutat, gyakorlatilag az ügyfél igényei alapján egy egyszerű kockázati biztosításból kiindulva egy komplex családi biztosítás is összeállítható, akár két felnőtt biztosítottra és gyerekekre is kiterjesztve, számtalan baleset és betegség kockázattal kiegészítve. A termékparaméterek mellett természetesen a kötési folyamatra és a kapcsolattartásra is figyeltünk, alapvetően minden elektronikus és online.

Visszatérve a díjra: a fentiekhez kiterjedt kedvezményrendszer, illetve kármentességi bónusz is kapcsolódik, kifejezetten előnyös díjképzéssel a fiatalabb, 45 év alatti korosztály számára, így a kiterjedt szolgáltatásokhoz kedvező ár is társul!

Mit lehet tudni az említett kedvezményrendszerről? Tudna példát mondani?

A termék funkcionálhat úgy is mint egy egyszerű kockázati biztosítás, de „upgradelhető” akár családi biztosítási termékké is: a két biztosítottra kiterjesztett termék kedvezményes díjjal köthető, és kiegészítők segítségével akár a gyerekeket is be lehet vonni a fedezetbe egy szerződésen belül. Figyelembe vettük az a régi igényt is, hogy a nagy összegű kockázat biztosításánál nyújtsunk további kedvezményt, vannak tehát díjnagyság után járó kedvezmények is (évi 100 ezer forint felett 10%, 200 ezer forint felett pedig 20% kedvezmény az éves díjból). Az ügyfelek a kedvezmények hatására bátrabban választanak magasabb biztosítási összeget, így végre a valós helyzetüknek megfelelő kockázatokhoz társítják a biztosítási szinteket.

Mit várnak a piactól? Vajon jó-e a mostani időpont a termékbevezetésre?

A fejlesztés megkezdésekor természetesen még nem tudhattuk, hogy milyen gazdasági helyzetben kell majd helytállnunk, de meggyőződésem, hogy a VIENNA YES-hez hasonló termékekre a legnagyobb szükség most van. Az első hónapok egyértelműen beteljesítették, sőt, meghaladták a várakozásainkat. Mind az új szerzés számok, mind az ügyfelektől és tanácsadóktól érkező visszajelzések alapján sikerként tekintünk a bevezetésre.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a következő hónapok, évek várható nehézségei nem kedveznek feltétlenül a piacbővülésnek, de azt is látjuk, hogy a biztosítási termékeken belüli súlyponteltolódás kedvez a kockázati termékeknek. Hiszünk továbbá abban is, hogy ahhoz hasonlóan, ahogy a koronavírus kihívásaira jó választ adva meg tudtuk erősíteni piaci pozíciónkat, úgy a mostani nehézségekben is meg tudjuk találni azt, hogy mely szegmensek felé és hogyan kell fordulni.

Bizonytalan időkben a félelmeink nagyobbaknak tűnhetnek, illetve tapinthatóbbá válhatnak, az ügyfeleink ilyenkor többet szoktak költeni a biztonságukra. A 2023-ra várható makrogazdasági és inflációs környezet tekintetében viszont jelenleg nem látjuk még pontosan, hogy milyen mértékben lesznek forrásaik az ügyfeleinknek. Mindazonáltal úgy véljük, hogy a piac felett fogunk tudni növekedni.

Hogy látja a közeljövőt, milyen tervei vannak az UNION Biztosítónak az életbiztosítási területen?

Akár konjunktúra, akár dekonjunktúra van, a tulajdonosok részéről egyértelmű elvárás a piac feletti növekedés. Nekünk mindenképp erre kell törekedni, ráadásul fenntartható módon, a hosszú távú profitabilitási célokat is figyelembe véve. Az élet területen az utóbbi években sikerült tartani a piaci pozícióinkat, a unit linked portfoliónk pedig egyértelműen növekedési pályára állt, így határozottan hiszek abban, hogy folytatni tudjuk ezt az utat.

Milyen szakmai, illetve személyes tervei vannak az elkövetkezendő pár évre?

A kedvezőtlen gazdasági kilátások ellenére tovább szeretném folytatni azt a munkát, amit a kollégáimmal elkezdtünk: a személybiztosítási termékportfolió elemeinek átalakítását oly módon, hogy a biztosítási feltételeink tartalma, illetve a laikus ügyfél által elképzelt és elvárt működés közti rést sikerüljön végleg eltűntetni.

Könnyen érthető, meglepetésektől mentes, hosszú távú ügyfélkapcsolatokat építő biztosítási termékeket szeretnénk létrehozni.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

A kockázati életbiztosítások egy tragédia (egy súlyos betegség vagy baleset miatt bekövetkező egészségkárosodás vagy halál) esetén pótolják a családi kasszából kieső jövedelmet. Méghozzá úgy, hogy amíg a szerződés él, a biztosított havonta fizeti a biztosítás fix díját, a biztosító pedig szintén egy előre meghatározott összeget – általában több millió forintot – utal, ha nagy baj történik vele.

Az átlagos ügyfél 42 éves, férfi, az átlag biztosítási összeg 6,2 millió forint

A kockázati életbiztosítások díja függ a biztosított életkorától, foglalkozásától, hobbijaitól (a búvárkodás például növeli a költségeket), a szerződő egészségi állapotától, a különféle rizikófaktoroktól (ilyen a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, a túlsúly vagy a magas vérnyomás is), továbbá a biztosítás futamidejétől (azaz, hogy milyen hosszú ideig nyújt védettséget).

• Ha egy 30 éves nemdohányzó nő szeretne 20 évre biztosítást kötni (azaz ennyi időre szeretne védelmet), és baj esetén 10 millió forintot szeretne kapni, akkor ennek a díja havi 2692 forint.
• Ha egy 35 éves nemdohányzó férfi 10 éves időtartamra kötne biztosítást – ugyancsak 10 millió forintos összeggel –, akkor neki 2368 forintot kell fizetnie havonta.
• Ha pedig ők ketten házaspárként kötik meg a biztosítást, akkor kettejük díja összesen havi 4555 forint lesz.

Az UNION Biztosító ügyfelei egyébként 2021-ben átlagosan 6,2 millió forintos biztosítási összegre kötöttek szerződést (ez az a pénz, amit a biztosító fizet, ha szerencsétlenség történik); a 10-15 milliós biztosítási összegű szerződések aránya 14 százalék, a 15-20 millió forint közötti kockázati biztosítások aránya pedig 5 százalék volt tavaly. A biztosítónál 2021-ben a kockázati életbiztosítást kötő ügyfelek átlagéletkora 42 év volt, és az új biztosítottak kicsit több mint fele (56 százaléka) férfi, míg 44 százaléka nő.

Milyen esetekben fizetnek a biztosítók?

A kockázati életbiztosítás a futamidő alatt nyújt védettséget, vagyis addig, ameddig az előre meghatározott szerződés időtartama szól. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a kockázati életbiztosítás jellemzően csak akkor fizet, ha tragédia történik a szerződés időtartama alatt – szerencsés esetben tehát a szerződés a lejáratkor kifizetés nélkül megszűnik. Az alapbiztosítások általában baleseti halál vagy rokkantság esetén fizetnek, de a különféle kiegészítőkkel például a koronavírus-fertőzés kapcsán is utalhat a biztosító.

• Az UNION például a járvány kitörése óta közel félmilliárd forint összegű kárkifizetést teljesített Covid-fertőzés kapcsán,
• a kritikus betegségekre pedig átlagosan 1-2 millió forint közötti összeget fizetett ügyfeleinek.
• A balesetbiztosítási események közül a leggyakoribb káresemény a csonttörés (ez a károk 55 százaléka),
• a baleseti eredetű műtéti térítés a károk 30 százalékát teszi ki, míg
• a kórházi napi térítés az esetek 10 százaléka.
• A kiegészítő egészségbiztosítás pedig leggyakrabban a kórházi műtéteket és a kórházi napidíjat téríti.

Mire érdemes figyelni?

Ha kockázati életbiztosítást kötünk, az alábbiakra célszerű figyelni az UNION szerint:

• A legtöbb biztosítást megköthetjük online is, a kockázati életbiztosítás esetében viszont érdemes egy pénzügyi tanácsadó segítségét kérni, már csak azért is, mert az egyes termékek árai között komoly különbségek vannak.
• Célszerű alaposan átolvasni a szerződést, amely tartalmazza a kizárásokat és a mentesüléseket is, így ezeket látva még kérhetünk módosításokat.
• Érdemes lehet a házastársra is megkötni a biztosítást, így kedvezmény járhat.
• Sok kockázati életbiztosítás csak akkor fizet, ha baj történik, de van olyan is, amelyik úgynevezett kármentességi bónuszt kínál, így ha nem történik semmi baj, akár a befizetett díjak 20 százaléka is visszajár.
• Mindig jelöljük meg a haláleseti kedvezményezett – ez lehet akár több személy is (a kifizetett biztosítási összeg nem része az örökségnek, azé lesz, aki a kedvezményezett).
• A kedvezményezett mindig tudjon róla, hogy őt jelöltük meg, hiszen csak akkor tud hozzájutni a biztosítási összeghez, ha ezt a biztosítónál bejelenti.
• Szerződéskötéskor ajánlott őszintének lenni (például a korábbi betegségekkel vagy a dohányzással kapcsolatban), mert egy pontatlan információ miatt elbukhatjuk a pénzt.
• Akkor úszhatjuk meg a lehető legolcsóbban a biztosítást, ha fiatalabb korban (lehetőség szerint még 45 éves kor előtt), és hosszabb időre (15 vagy akár 20 évre is) kötjük meg a szerződést. Ahogy ugyanis egyre idősebbek leszünk, és esetleg egészségi állapotunk is romlik, úgy egyre kedvezőtlenebb feltételekkel – azaz drágábban – tudunk új konstrukciót kötni – derül ki az UNION Biztosító cikkéből.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Hétszázmillió forintot is meghaladó biztosítási összeget fizetett ki az Aegon Biztosító Magyarországon a Covid miatt az életbiztosításokra és a baleseti konstrukciókra a járvány kezdete óta.

– közölte az Aegon Biztosító.

• Ez nagyságrendileg 1600 kár kifizetését jelenti, amelyből sajnálatos módon 1003 esetben haláleset miatt térített a biztosító. A kifizetett összeg döntő többségét a Covid miatti halálesetek teszik ki.
• A fennmaradó összeget kórházi ápolás és a táppénzes állomány után térítette az Aegon.  

Az Aegon életbiztosítások esetén korábban sem volt kizárás a világjárvány

A biztosítók általában 6 hónapos várakozási idővel számoltak, ami azt jelenti, hogy ennyi időnek kell eltelnie a biztosítás megkötése után ahhoz, hogy az életbiztosításuk alapján kifizetésre kerüljön a biztosítási összeg, amennyiben a biztosított meghal. Ezt a várakozási időt a Covid okozta haláleset esetén – meghatározott feltételek mellett – az Aegon lecsökkentette 30 napra.

A balesetbiztosítások egyik sajátossága, hogy a világjárvány kizáró tényező volt a legtöbb szerződéstípus esetében, azaz, ilyen esetekben a biztosítótársaságok mentesülhettek a kárkifizetés alól.

A világjárvány kizárására vonatkozó feltételt az Aegon még tavaly feloldotta, így a balesetbiztosítások immár Covid-19 megbetegedés esetén is fizetnek az ügyfelek számára.

Mivel a kizárást felfüggesztő intézkedés az általános szerződési feltételek ügyfél számára kedvező módosulását jelenti, az intézkedés a meglévő állományra is érvényes, immáron több mint egy éve. 

Az elmúlt héten az AFP francia hírügynökség tényellenőrző, a Facebookon terjedő álhírek cáfolatával foglalkozó csapatának magyar munkatársa kérdésekkel fordult a MABISZ-hoz. Megfogalmazása szerint Németország és Franciaország után már Magyarországon is terjednek különféle megtévesztő információk azzal kapcsolatban, hogy a Covid-19 ellen beoltottak más elbírálás alá esnek a biztosítóknál.

• Arra kérdezett rá, elképzelhető-e az, hogy valaki nem köthet életbiztosítást, mert oltást kapott?
• Továbbá, ha esetleg valaki maradandó egészségkárosodást szenved vagy meghal egy védőoltás miatt, lehet bármilyen jogalapja a biztosítónak arra, hogy visszautasítsa a biztosítás kifizetését?  
• Végül megemlített olyan híreszteléseket is, hogy a biztosítók eleve nem biztosítanak semmilyen oltással kapcsolatos egészségkárosodást. „Tényleg előfordulnak az oltásokkal kapcsolatos kitételek?”

A kérdéseket a MABISZ továbbította élet-, illetve egészségbiztosítással foglalkozó tagjainak. A megadott határidőre tizenhárman válaszoltak, a legtöbben csak egy-két mondattal.

Nincsen kizárásunk oltás szövődménnyel kapcsolatos szolgáltatásra, és nem is alkalmazunk ilyet.

Társaságunk a Covid oltással kapcsolatban semmilyen megszorítást nem alkalmaz (sem egyéni, sem csoportos biztosítás esetén), illetve nem vizsgálja szerződéskötéskor azt, hogy az adott biztosított részesült-e Covid-19 védőoltásban vagy sem.

Élet- és egészségbiztosítási termékeinkben a Covid vagy egyéb oltásokhoz kapcsolódó, azokból eredő biztosítási események nem kizárt kockázatok.

Egyetlen biztosító válaszában sem volt arra utaló megjegyzés, hogy a Covid-19 megbetegedés elleni oltásokkal kapcsolatban az adott életbiztosítási termék általános szerződési feltételei speciális, kizárásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznának. 

Ami az egészségbiztosítási szerződéseket illeti, több biztosító hozott kifejezetten pozitív rendelkezéseket a Covid-19 megbetegedéssel kapcsolatos vállalásokról (pl. várakozási idő rövidítés, Covid-teszt térítés). Ugyanakkor a kockázatviselési terjedelem az egyes termékek (összeg- ill. szolgáltatásfinanszírozó biztosítások) esetében akár jelentősen is eltérhet. Az állam által finanszírozott társadalombiztosítás és a magán egészségbiztosítás eltérő szerepvállalásával összefüggő példa, amikor a szolgástatásfinanszírozó egészségbiztosítás keretében a biztosító a szerződési feltételeiben meghatározott, az állami népegészségügy feladatait képező egészségügyi ellátásokat, pl. a védőoltások költségét nem finanszírozza. ű

A szokásos figyelemfelhívás ezért itt is helyénvaló:

Az egyes szerződésekkel, szolgáltatási igényekkel kapcsolatban tájékozódjunk a pontos feltételekről az érintett biztosítóknál.

A Covid-19 járvány és a biztosítási termékek szolgáltatási terjedelme összefüggéseivel a MABISZ által kiadott Biztositasiszemle.hu online biztosításszakmai újság nemrégiben részletesen foglalkozott.

Tavaly decemberben a közösségi médiában terjedő álhírek nyomán a MABISZ már kiadott egy közleményt, amely leszögezte, hogy a biztosítótársaságok jellemzően kifizetik a koronavírus fertőzésben elhunytak életbiztosítását. Sőt, a járványhelyzet idején több biztosító is az ügyfelek szempontjából kedvezően változtatott szerződéses gyakorlatán (ld. a fent hivatkozott összefoglalót).

A közlemény szerint az esetre egy biztosítótársaság figyelt fel, miután az egyik ügyfelük elhunyt, és a nőnek több millió forintot fizettek ki.

Kiderült, hogy

az asszony négy biztosítónál is kötött más nevére szerződéseket, és magát jelölte meg kedvezményezettként.

A biztosítások díjait a magas összegű kifizetésben bízva a nő évekig fizette.

A rendőrök az eljárás során azonosították a 72 éves elkövetőt, aki részben beismerő vallomást tett. A XI. kerületi nyomozók az ügy iratait átadták az illetékes ügyészség részére – írták.

Nyitókép: Unsplah.

A koronavírus-járvány felértékelte a tartalékolási és öngondoskodási hajlandóságot a lakosság körében, és ez a biztosítási piacon is érezteti a hatását.

• Az MNB legfrissebb statisztikái szerint az életbiztosításokban lévő vagyon állománya növekszik.
• Az életbiztosítási díjtartalékok évek óta emelkednek, 2020 végén meghaladták a 2240 milliárd forintot, ami 7 százalékos gyarapodást jelent az előző évhez képest.
• Az abszolút növekedés ráadásul nem csak a kedvező hozamoknak, de a tranzakciók számának is köszönhető. Az életbiztosításokba ugyanis 2008 óta nem érkezett olyan sok friss megtakarítás, mint tavaly: összesen 65 milliárd forint.

A fentiek ellenére a megtakarításoknak csak kis részét alkotják az életbiztosítások: a 2008-as válság előtti 5,6% feletti arány az évek során jelentősen lecsökkent. Tavaly azonban megfordulni látszott a trend:

Negyedévről negyedévre emelkedett, így december végén 3,4%-ra nőtt az életbiztosításokba félretett összegek aránya a teljes pénzügyi vagyonon belül.

Ezt a tendenciát erősítheti a felismerés, hogy az életbiztosítások nem csak a befektetések terén nyújthatnak segítséget, de a váratlan helyzetekben is. Erre igyekszik felhívni a lakosság figyelmét a Magyar Biztosítók Szövetségének most induló online kampánya, előtérbe helyezve a kockázati életbiztosításokat.

Hazánkban az egyes életbiztosításokon belül ezen termékek száma a legmagasabb, ráadásul évek óta emelkedik. Tavaly év végén számuk meghaladta a 700 ezret. A hazai biztosítók évente mintegy 20-30 milliárd forint értékben nyújtanak haláleset miatt életbiztosítási szolgáltatást ügyfeleik részére.

Váratlan tragédia esetén az egyik legkézenfekvőbb anyagi támogatást a kockázati életbiztosítások jelentik, amelyek gyors pénzügyi segítséget nyújtanak a kedvezményezetteknek a biztosított rokkantsága vagy halála, sőt bizonyos esetekben balesete, betegsége esetén is. Mivel a haláleseti kifizetés adó- és örökösödési illetékmentes, továbbá nem képezi a hagyaték részét, a kedvezményezett-jelölést tartalmazó biztosításoknál nem kell megvárni a hosszadalmas hagyatéki eljárás lezárultát a kifizetésig, vagyis az összeghez valóban gyorsan hozzájuthatnak az örökösök.

Különösen fontos lenne kockázati életbiztosítással, azon belül is hitelfedezeti biztosítással rendelkezniük azoknak, akik jelentős összegű, több tízéves lejáratú hiteltartozással rendelkeznek. A biztosító kifizetése fedezheti a teljes fennálló hitelösszeget, vagy annak egy részét is, ráadásul nem csak elhalálozás következtében, de akár munkanélküliség vagy betegség, rokkantság miatti keresőképtelenség esetén is.

A már megkötött életbiztosítási szerződések magas száma azonban csalóka. Az átlagosan igényelt biztosítási védelem mértéke ugyanis nem ideális, jelentős az alulbiztosítottság, vagyis a biztosítási esemény bekövetkezte esetén sem kínál megnyugtató segítséget a szerződéses összeg. A tapasztalatok szerint egy halálesetet követően egy család általában három év alatt tudja teljes mértékben rendezni az anyagi viszonyait. Így célszerű a biztosított minimum három évnyi jövedelmének megfelelő, vagy lehetőleg annál is magasabb kockázati életbiztosítási összeget választani.

A MABISZ kampány részét képezi a https://jovotervezes.mabisz.hu/ edukációs oldal, melyen mindent meg lehet tudni a kockázati életbiztosításokról. A kampány március 16-tól egy hónapon keresztül fut social platformokon, PR támogatással.

Nyitókép: Unsplash.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most kihirdetett rendelete alapján a 2021. január 1-jétől megkötött új szerződéseknél 1,8 százalékra mérséklődik az eddigi 2,3 százalékról a hagyományos – azaz nem unit-linked – forintalapú életbiztosítási termékek technikai kamata. A jövő évtől euróban kötött konstrukcióknál az eddigi 1,1 százalék helyett 0,6 százalékra csökken a kamatmérték. A korábban megkötött életbiztosítások technikai kamatát a mostani döntés nem érinti, azok változatlanok. A technikai kamatláb mértéke ezt megelőzően legutóbb 2016. július 1-jével változott itthon.

A jegybank – az életbiztosítások lejáratához igazodó – hosszú, akár 15-20 éves állampapírok, illetve az eurozóna tagállamai által kibocsátott kötvények hozamainak az elmúlt évekbeni csökkenése nyomán döntött a technikai kamatok mostani felülvizsgálatáról.

A módosítás célja a pénzügyi stabilitás erősítése úgy, hogy a biztosítók a jövőben ne ígérhessenek – akár saját pénzügyi helyzetüket is kockára tévő – túlzott, esetleg felelőtlen hozamokat ügyfeleiknek. A kamatmérték megváltoztatásáról az MNB előzetesen szakmai konzultációt folytatott a biztosítási piaci szakmai érdekképviseletekkel is.

A jegybanki rendelet a technikai kamatok maximumát szabja meg, a biztosítók ugyanakkor saját döntésük szerint meghatározhatnak ennél alacsonyabb értékeket is. Az általuk kínált technikai kamatot szerződéses feltételeikben rögzíteniük kell a fogyasztók számára, azt minden évben jóvá kell írniuk ügyfeleiknek (tehát ez garantált kamat).

A biztosítók döntő része szerződéses feltételeiben vállalja azt is, hogy amennyiben az adott évben a technikai kamaton felül többlethozamot ér el, annak jórészét – jellemzően 80-90 százalékát – szintén jóváírják ügyfeleiknek. A unit-linked biztosításoknál nincs technikai kamat (bár számos szereplő azoknál is vállal tőke-, s esetleg bizonyos hozamgaranciát is), az azoknál elért hozam attól függ, hogy az ügyfél által választott kockázatú befektetések árfolyama hogyan változott az adott évben.