Mint azt korábban megírtuk, tavaly februárban 20 + 20 éves stratégiai együttműködési keretmegállapodás jött létre a CIG Pannónia Csoport és a Magyar Bankholdinghoz tartozó bankok – az MKB Bank Nyrt., a Takarékbank Zrt. és a Budapest Bank Zrt.- között, létrehozva ezzel Magyarország legnagyobb biztosításértékesítési hálózatát. A Biztosító Magazin vendége Kőrösi Zoltán, a CIG Pannónia Életbiztosító és a CIG EMABIT értékesítési vezérigazgató-helyettese, akit az elmúlt év tapasztalatairól, valamint a 2023. évi tervekről kérdeztünk.

Mióta dolgozik a biztosítási szakmában, hogyan került a CIG Pannóniához?

1998 áprilisában kerültem a pénzügyi szektorba, ez idő alatt bankban, biztosítónál és biztosításközvetítő cégnél is dolgoztam különféle pozíciókban, így lassan 25 éve foglalkozom pénzügyi és biztosítási termékekkel. 2021. december 1-től a CIG Pannónia Csoport vezérigazgató-helyetteseként vezettem a Magyar Bankholdinggal kötött stratégia szerződésünknek is köszönthetően a bankbiztosítási területet, s hoztuk létre az ország legnagyobb biztosításközvetítő hálózatát, a maga 3500 fős ügyintézői létszámával, s több mint 500 fiókjával. 2023. január 16. óta, a biztosítóknál irányításom alá tartozik mind az életbiztosítási, mind pedig a nem-életbiztosítási értékesítési csatornák vezetése.  

A 2022-es év tele volt kihívásokkal. Hogy látja az előttünk álló esztendőt, mire számítanak a biztosítónál, s milyen párhuzamokat lát a 2008-as válság és a jelenleg tapasztalható bizonytalanságok között?

Amíg „csak” a banki hálózat értékesítéséért voltam felelős, addig főként a gazdasági előrejelzések kapcsán, az inflációs számokat kísértem fokozott figyelemmel, hiszen az infláció növekedése magával hordozza a jegybanki alapkamat növekedését is. Ha nő a kamat, akkor drágulnak a hitelek, ha drágulnak a hitelek, akkor drágább a törlesztőrészlet, így egyre nehezebben jut a lakosság hitelekhez, ami az egyik legfontosabb mozgatórugója a gazdaságnak. Márpedig az infláció már jóval a háború kirobbanása előtt elkezdett a világban szinte mindenhol nőni, és az azóta eltelt 1,5 évben ezt tovább erősítette a háború által generált energiaválság is. Így máris ott tartunk, hogy a jelenleg 13%-os alapkamat mellett, ma egy jelzálogkölcsön kamata 10% körüli, és egy piaci kamatozású vállalati hitel akár 15-18% is lehet. Látva ezeket a számokat, szerintem senki sem csodálkozik azon, hogy a bankok hitelezési forgalma esik, szélesebb termékkörben szükséges az ügyfeleket kiszolgálni, így a mostani időszakban a biztosítási termékek térnyerése is nagyobb lehet.

Mindezek alapján nagyon úgy néz ki, hogy komoly recessziós időszak elé nézünk, ami megítélésem szerint, sok tekintetben hasonlít a 2008-as pénzügyi válsághoz, ha csak az akkori, és a mostani helyzet jövőképét nézzük. 2008-ban sem tudtuk, hogy az akkori gazdasági válság meddig tart, és most sem tudjuk, hogy az éppen zajló háborús helyzet mikor zárul. Így a bizonytalansági faktor hasonló, csak most még a magas inflációval is számolni kell, ami egyelőre igen nehézzé teszi a gazdaság motorjaként is emlegetett hitelezést. Teljesen nyilvánvaló, hogy a lakosság visszafogja a költést, egyrészt a bizonytalanság, másrészt a „pénzhiány” miatt, amely ezáltal a gazdaság lassulásához vezet.

Összefoglalva tehát biztosítói oldalon, a banki csatornán a hitelezés lassulása és a meglévő ügyfelek kiszolgálása kapcsán, élénk első félévet várok. Az év közepétől pedig már egy hitelezésben is felfelé induló (még ha lassan is) időszak következhet. Az év egészére vonatkozóan, eddig egészen jól eltaláltuk, hogy mely területekre érdemes extra erőfeszítéseket fordítanunk. Az alkuszi értékesítésben egy teljesen új értékesítési startégiával segítjük szerződött partnereinket, és nagy öröm számomra, hogy ebből már januárban vannak olyan tapasztalataink, melyek bizakodásra adnak okot a jövőt illetően.

Egy új helyzet mindig változtatásra kényszerít mindenkit, a biztosítónál mi szeretnénk élen járni abban, hogy az általunk gondolt ötletek termőföldre hulljanak partnereinknél és ügyfeleinknél egyaránt.

A kormányzati intézkedések egy darabig működtek, aztán az MNB egy ponton befejezte az alapkamat-emelési programját és más, hatékonyabb válságkezelési módszereket helyezett kilátásba. Önök mire számítanak?

Az MNB korábban azért indított alapkamat-emelési programot, hogy ne szálljon el az infláció, jelenleg viszont senki sem tudja megjósolni, hogy mi fog történni a jelenlegi inflációs környezetben, mivel senki sem élt még ilyen környezetben az elmúlt évtizedek alatt. És ez nem csak Magyarországra, hanem a környező országok gazdaságára is érvényes. A covid járványt megfigyelve egyébként ugyancsak láthatunk párhuzamot a 2008-as válsággal: mindkét krízis világméretű volt, az emberek jelentős részét érintette. Különbség viszont, hogy amíg a 2008-as válság több évig tartott, addig a covid egyes hullámai 2-3 hónap alatt lefutottak.

A vakcina bejelentésének hatására az emberek bizalma visszatért, 2020 októberében már újra elkezdtek fogyasztani.

Az emelkedő alapkamat hatására viszont a hitelezés megdrágult, és bizonytalanságot okozott a piacon – ami lássuk be, senki sem tudja meddig tart. Az MNB összességében tehát feladta a kamatemelési politikáját, a fogyasztást – ami normális körülmények között a gazdaság motorja lenne – most mégis inkább vissza kellene fogni. Jelenleg nem előnyös, ha sokat fogyasztunk, mert az felhajtja az inflációt. Szerencsére épp tél van, ilyenkor hajlamosabbak vagyunk – javarészt az érezhetően magas energiaárak miatt – kevesebbet költeni, ami viszont kedvezően hathat az inflációra.

Véleménye szerint melyik szektor van a leginkább kiszolgáltatva a gazdasági válság hatásainak?

Az egyik legnagyobb kihívás – ami a magyar kormányzatra nehezedik, – hogy a mikro-, kis- és középvállalkozókat életben tudják tartani a jelenlegi gazdasági körülmények között. Ahogyan erről már korábban is nyilatkoztam, nem vagyunk meglepve, mert mi már számítottunk arra a helyzetre, ami mostanra kialakult – gondolok itt például a már említett jegybanki alapkamat emelések sorozatára, illetve a magas inflációs szintekre. Ahhoz, hogy a CIG Pannónia Biztosító termékei versenyképesek legyenek a piacon, nekünk jó előre kell tudnunk tervezni, hogy mi fog történni a magyar gazdaságban, hogy ennek megfelelően alakítsuk ki a termékportfóliónkat.

A Magyar Bankholding óriási piac a CIG Pannónia számára, mivel rengeteg ügyfele van. Hogyan tudnak ennyi ügyfelet kiszolgálni operatív szinten nap mint nap? 

Az értékesítési hálózatunkban dolgozó kollégáktól elvárjuk, hogy munkájukat szakmailag magas színvonalon lássák el, viszont az ehhez szükséges feltételeket, termék és operatív oldalról egyaránt meg kellett teremtenünk. Egyrészt a biztosító termékeit kellett olyan szintre hoznunk, hogy azok mind árban, mind szolgáltatásban versenyképesek legyenek, másrészt a több ezer értékesítési kolléga által termelt iratmennyiséget napi szinten még fel is kell dolgozni, így az ehhez szükséges informatikai és egyéb háttérkapacitások megteremtését is már korábban meg kellet oldanunk.

Milyen konkrét biztosítási termékekkel támogatja a CIG Pannónia Biztosító jelen gazdasági körülmények között az ügyfeleit?

A CIG Pannónia számára – a korábban már felsorolt okok miatt – termék oldalról a KKV és lakossági szektor támogatása egyaránt fontos, gondolunk itt a vállalati vagyon- és felelősségbiztosításokra, illetve lakossági területen a lakás- és hitelfedezeti biztosításokra. Ezen folyamatokat már korábban összeállítottuk, kialakítottuk.

A CIG Pannónia Biztosítónak 2023-ban a magyar bankbiztosítási szektorban releváns szereplővé kell válnia a kockázatok csökkentése érdekében.

A KKV-k támogatása egyébként a kormányzat részéről is prioritás. Már tavaly év végén, és idén is néhány napja hallhatóak voltak olyan meghirdetett hitelprogramok, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a vállalkozások működőképessége fenntartható legyen. Amennyiben a KKV szektor működése biztosított, akkor tudnak bért fizetni és fejleszteni is, az emberek fogyasztási hajlandósága emelkedik, ami egyben serkenti a gazdaságot is. Azonban a mostani magas infláció miatt a képlet nem olyan egyszerű, hiszen a vásárlás csak tovább növelheti az inflációt, így igen összetett erre a mostani helyzetre megoldást találni.

Összefoglalva tehát, a KKV-kat két oldalról tudjuk hatékonyan támogatni: banki oldalról hozzá tudjuk segíteni őket a működésükhöz szükséges forrásokhoz, biztosítói oldalról pedig fedezni tudjuk a különféle kockázataikat, megteremtve a biztonságos és stabil lábakon álló cégműködést.

Egy krízishelyzet komoly veszélyeket jelent, de – ahogy szokták mondani – akár új lehetőségeket is teremthet. Önök hogyan látják, ki lehet hozni valami újat és hasznosat az előttünk álló válságból?

Bár nem tűnik nyilvánvalónak, mi mégis úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi helyzet akár egy megtakarítási időszak kezdete is lehet, amit üzleti szempontból kedvezőnek ítélünk meg.

Válság idején az emberek hátrébb lépnek a fogyasztástól és jobban meggondolják, hogy mire költsenek és mire ne.

A jövőtől és a bizonytalanságtól való félelmeink ilyenkor felszínre törnek, a személyes biztonság szerepe felértékelődik. Fontos lenne, hogy az ügyfelek tudatosabbak legyenek és pénzt fektessenek a biztosításba, akár a saját, akár a családjuk védelme érdekében. Banki és alkuszi partnereink segítségével mi erre szeretnénk felhívni a figyelmüket. Bőven vannak még olyan standard biztosítási termékeink is, amelyekben komoly lehetőségek rejlenek, elég csak a hitelfedezeti biztosításra gondolni, ami a mostani gazdasági helyzetben igen hasznos segítség tud lenni azokban a háztartásokban, ahol hitel vagy hitelek vannak.

Lassan a beszélgetésünk végére érünk, már csak egy téma maradt, ami az ingatlanokkal kapcsolatos. Milyen lehetőségeket, illetve kockázatokat lát a lakásbiztosítások terültén?

Az alulbiztosítottság ma óriási kockázatot hordoz magában, nem csak az ügyfeleknek, hanem a biztosítóknak és a bankoknak egyaránt. Ha megnézzük az elmúlt 3-5 évet, akkor láthatjuk, hogy az ingatlanok értéke ugrásszerűen megemelkedett, nem tudni pontosan, hogy az eredetileg megkötött – a jelzáloghitelhez egyébként kötelezően hozzátartozó – biztosítási szerződések hogyan állnak jelenleg, ezen szerződések biztosítási összegei most mennyire fedik a valóságot.

2023-ban kiemelten szeretnénk ügyfeleink figyelmét felhívni az alulbiztosítottságban rejlő kockázatokra, valamint a lakásbiztosítási termékekben elérhető új lehetőségekre.

Mivel egy káresemény esetén a biztosító pro-rata (arányos) alapján fizet, ezért semmiképp sem szeretnénk, ha az ügyfeleinknek kellemetlen meglepetésben lenne részük. Ennek elkerülése érdekében külön biztosítási programot indítunk, melyet legfőképpen a banki partnereinkkel szeretnénk megvalósítani. Elkötelezetten dolgozunk annak érdekében, hogy ügyfeleink olyan típusú szolgáltatást kapjanak, ahol proaktív módon a bank keresi meg őket a biztosításaikkal kapcsoltban – zárja gondolatait Kőrösi Zoltán.