Simon Attila, a cég vezérigazgatója az M4 Sport Nemzeti Sporthíradó című műsorában elmondta, sajnálattal vették tudomásul, hogy ez lett a kupa sorsa, de mivel meglátása szerint a Herendinek a magyar országimázsépítésben is fontos szerepe van, pótolni fogják a serleget.

A csapatok majd eldöntik, ki volt a hibás, de mi vállaljuk az örömteli és nehéz terhet, és újra elkészítjük.

– fogalmazott a vezérigazgató az idén 19. századi, keleties mintázatot idéző trófeával kapcsolatban.

Simon Attila kiemelte, minden alkotásukra örökös pótlási garanciát vállalnak, emiatt a mintatárban a Magyar Nagydíj serlegeinek másodpéldánya is ott van. A vázatest gyártása már el is kezdődött, így az eredetileg hat hónapos elkészítési folyamat most rövidebb lesz, és a Red Bull kétszeres világbajnoka pár hét múlva megkaphatja a kupát.

A győztesnek járó serleg akkor tört el, amikor a McLaren versenyzője, a második helyen zárt Lando Norris a dobogó segítségével nyitotta ki pezsgősüvegét, aminek köszönhetően a kupa ledőlt.

Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Csontváry kora egyetlen divatos festőirányzatához sem tartozott, az emberi lét egyetemes kérdései, a belső és a külvilág ellentmondásai ismerhetők meg művészetében – hangsúlyozta a kiállítás csütörtöki ünnepélyes megnyitóján a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára.

Vitályos Eszter felidézte: Csontváry 170 évve1 ezelőtt, 1853. július 5-én született a felvidéki Kisszebenben, Kosztka Mihály Tivadar néven. Évtizedekig tartó, útkereső erőgyűjtést követően 1880-ban egy sorsfordító hallucinációs élmény következményeként határozta el, hogy festő lesz.

Évekig patikusként dolgozott, hogy legyen elég pénze a „nagy motívumot” kutató utazásokra. Igyekezett megteremteni művészetének anyagi feltételeit, önmaga mecénása volt – emlékeztetett, hozzátéve: nemcsak Csontváry munkássága, hanem ez is példa lehet korunk művészei számára.

Vitályos Eszter kiemelte: a nemrég felújított Ión-Pergamon Csarnok tágas tereiben együtt láthatók olyan főművek, mint A taorminai görög színház romjai és a Baalbek, a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben és a Mária kútja Názáretben, a Jajcei és a Schaffhauseni vízesés, valamint a híres Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban.

A tárlat különlegessége, hogy a festőgéniusz születésének 170. évfordulóját közös kiállítással ünnepli a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM). Innen a kiállítás augusztusban Pécsre utazik, az idén 50 éves JPM Csontváry Múzeumba – közölte.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója elmondta: a Budapesten július 16-ig nyitva tartó kiállítás a Magyar Nemzeti Galéria és a JPM Csontváry-gyűjteményét egyesíti, három magángyűjtő Csontváry-képeivel kiegészítve.

Mint hozzátette, a tárlat így a talán legegyedibb és legkülönlegesebb magyar festőművész valamennyi ikonikus alkotását bemutatja.

Ez a kiállítás méltó nemcsak a magyarokban élő Csontváry-kultuszhoz, de látványában és elrendezettségében talán a legközelebb áll ahhoz az eszményhez, ahogyan maga a mester szerette volna látni és láttatni életművét – közölte.

Baán László emlékeztetett arra, hogy Csontváry maga kétszer is az egykori Nagy Iparcsarnokot választotta művei bemutatására, amelynek helyén most az Új Nemzeti Galéria felépítését tervezik.

Gergely Mariann, a kiállítás kurátora kiemelte, hogy Csontváry Kosztka Tivadar grandiózus életműve még soha nem volt olyan méltó környezetben látható, mint most a Szépművészeti Múzeum tereiben, ahol a legmonumentálisabb festmények is „lélegzethez juthatnak”.

A kiállításon szinte minden érzékszervvel felfogható, ahogy a művek életre kelnek, a színek felizzanak, a motívumok megmozdulnak, a művek párbeszédbe lépnek – jegyezte meg.

Csontváry 1919-ben kigúnyolt, kinevetett különcként, magányosan halt meg, most azonban műveit azok között a falak között mutatják be, ahol a nagy „vetélytárs”, Raffaello Esterházy Madonnáját is őrzik – mutatott rá Gergely Mariann.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

A HAB a Magyar Bankholding társadalmi felelősségvállalásról szóló stratégiájának fontos elemeként, a bankcsoport és az MKB Bank művészeti alapítványának támogatásával alakul meg – közölte az MTI-vel kedden a Magyar Bankholding.

A közleményben emlékeztetnek arra, hogy az MKB Bank a magyar kultúra és a fiatal magyar művészek támogatására, valamint a birtokában lévő műgyűjtemény méltó gondozására és modernizálására a közelmúltban hozta létre művészeti alapítványát. Az új művészeti helyszín ennek égisze alatt jön létre Budapesten, az Andrássy úton.

A művészeti és edukációs központ a látogatóknak minőségi kulturális és társasági programokat, rendszeres, izgalmas időszaki kortárs kiállításokat, a művészek számára pedig kiállítási lehetőséget, egyedi grafikai és alkotóműhelyeket, illetve ösztöndíj- és rezidenciaprogramot is biztosít a jövőben. A főváros szívében megnyíló épület az interaktív terek mellett kávézóval is várja majd az érdeklődőket – áll a közleményben.

Mint hangsúlyozzák, a HAB célja, hogy támogassa a hazai és a régiós kortárs művészeti szcénát, elősegítse a művészet szeretetét és megismerését, valamint párbeszédet teremtsen a művészeten keresztül. Emellett elkötelezett a magyar és a nemzetközi kortárs képzőművészeti közösségek közötti szakmai kapcsolatok kialakítása és ápolása iránt.

A Magyar Bankholding társadalmi felelősségvállalásról szóló stratégiájának fontos elemét képezi a művészet, azon belül a magyar képzőművészet helyzetének előremozdítása, valamint a pénzügyi és a művészeti edukáció összekapcsolása – emelik ki a közleményben.

Április végén lezárul tagbankjaink fúziója, és az újonnan létrejövő MBH Bank súlyának megfelelően nemcsak az ország gazdasági, hanem társadalmi és kulturális életéhez is szeretne hozzájárulni. Ezért is hozzuk létre ezt a régióban is páratlan művészeti centrumot, amely mindenki számára kapcsolódási pontot kínál a művészethez, a képzőművészek számára pedig a lehető legjobb körülményeket biztosítja az alkotáshoz.

– idézi a közlemény Barna Zsoltot, a Magyar Bankholding elnök-vezérigazgatóját.

A HAB első időszaki kiállításán szereplő műalkotások az MKB Bank művészeti alapítványának gondozásában álló gyűjtemény kiemelkedő darabjai. A nyitókiállításra kiválogatott műveket olyan festők jegyzik, mint Székely Bertalan, Rippl-Rónai József, Szőnyi István és Mednyánszky László, a tárlat kurátora Rockenbauer Zoltán.

A HAB művészeti igazgatója Vékony Délia lesz. A művészettörténész, filozófus, kurátor, neves művészetoktató BA és MA diplomáit Dél-Afrikában szerezte, tanult az Egyesült Államokban és Londonban, és a hollandiai Leideni Egyetemen doktorált kortárs művészetelméletből. Vékony Délia tervei között szerepel a gyűjtemény folyamatos bővítése, döntően kortárs darabokkal, és rendszeres időszaki kiállítások, múzeumpedagógiai foglalkozások, művészeti és közéleti programok szervezése a kiállítási anyagok és a gyűjtemény köré.

Fontosnak tartottuk, hogy a HAB élménytér ingyenesen látogatható legyen, mert hisszük, hogy a művészet mindenkié. A HAB új otthonát ezért alapjaiban újítjuk meg, célunk, hogy interaktív, dinamikus intézményként a művészettel való találkozást élménnyé tegyük minden korosztály számára, teret biztosítsunk történelmi műremekek újraértelmezésére, új műtárgyak bemutatására, a művészek számára alkotásra. Mindemellett interaktív művészeti és közösségi eseményeket szervezünk, amelyekre mindenkit szeretettel várunk.

– hangsúlyozza a közleményben Vékony Délia.

A hágai székhelyű uniós szervezet tájékoztatása szerint a múlt év második felében, négy hónapon át tartó műveletben résztvevő országok bűnüldöző hatóságai repülőtereken, határátkelőhelyeken, valamint aukciósházakban, múzeumokban és magánlakásokban végeztek ellenőrzéseket. Kiemelték:

• Az akció során a francia vámhatóság 4231 régészeti leletet foglalt le, köztük mintegy háromezer érmét, valamint gyűrűket és kerámiadarabokat. Megállapították, hogy az elkövető régészeti lelőhelyeket fosztott ki egy fémdetektor segítségével. Egy másik házkutatás során a francia hatóságok három, a Tumaco-La Tolita kultúrából származó ősi szobrocskát foglalt le. A spanyol rendőrség 91 aranyérméből álló kincsleletet talált a Római Birodalom időszakából, becsült értéke félmillió euró (19 millió forint) a feketepiacon.
• Az Egyesült Államok illetékes tisztjei egy szállítmányba rejtve 13 ősi mexikói leletet találtak.
• A román rendőrség egy 13. századi körmeneti keresztet talált, amely az eljárás végén visszakerült a Szeben megyei Nagydisznód evangélikus múzeumába, ahonnan 2016-ban ellopták.
• Az olasz hatóságok 79 különböző típusú és korú régészeti tárgyat foglaltak le. A műkincsek tulajdonosai nem tudták igazolni a tárgyak származását, vagy hiányzott az ország területére való behozatalukat igazoló dokumentáció.
• A holland rendőrség Kees Verwey holland festőművész korábban ellopott két alkotását találták meg egy amszterdami aukciósház online katalógusa alapján.
• A görög rendőrség tisztjei egy római kori márványoszlopot, valamint a hellenisztikus időszakból származó 13 érmét és három kerámiaedényt találtak.

Az uniós hatóság megjegyezte: a fémdetektorok keresett eszközök a fosztogatók körében. Hét európai bűnüldöző hatóság jelentette, hogy összesen 90 olyan fémdetektort foglaltak le, amelyeket régészeti lelőhelyek kifosztására használtak.

Ez a folyamat elsősorban a lakossági ügyfelek körében érzékelhető. Az 1 millió forint fölötti prémium szegmensben – ilyen nagyságrendű összeget jellemzően a vállalkozók igényelnek – hasonló tendenciát nem tapasztaltak.

A közlemény idézte Dandé Imrét, a BÁV zálogigazgatóját, aki elmondta a BÁV Zálognál a kiváltások aránya eleve nagyon magas, 94 százalékos. Az éves dinamikát figyelve jellemzően decemberben a legnagyobb a zálogkölcsönök törlesztési aránya. A jelenlegihez mérhető kiváltási hullámot azonban februárban még soha nem tapasztaltak. Az adatok, illetve az ügyfelek visszajelzései is alátámasztják, hogy az szja-visszatérítést, és kisebb mértékben a 13. havi nyugdíjat használták fel a törlesztésre.

Arra is rámutattak, hogy a zálogkölcsönök mellett a befektetési célú arany (BCA) piacán is tetemes növekedést tapasztaltak az év elején.

Összességében 550 millió forintért vásároltak eddig befektetési aranyat a magyarok a BÁV fiókhálózatában, amely körülbelül 30 kilogramm arany eladását jelentette.

Összehasonlításként megjegyezték, hogy tavaly 1 milliárd forint értékű BCA-t értékesített a társaság, vagyis idén már két hónap alatt összejött az elmúlt évi forgalom több mint fele. A befektetési arany eladás szárnyalását csupán az ideiglenes készlethiány állította meg.

A BCA értékesítés megugrása egyértelműen az inflációs félelmeknek, és a gazdasági bizonytalanságnak tudható be. Az elemzők széles köre 2100 dollárra várja az arany tőzsdei árfolyamát 2022-ben, ami új történelmi csúcsot jelentene – olvasható a BÁV közleményében.

A tájékoztató szerint a Csontváry-levelek 36 millió forintról indulva, 48 millió forintos leütéssel döntötték meg a papírrégiségek rekordját. A levelezésben a fiatal Csontváry első szárnypróbálgatásai után kért tanácsot Keleti Gusztávtól, a kor ünnepelt festőjétől.

A december 7-én és 8-án zajlott aukción a 36 millió forintról induló levelek értékét növelte, hogy a Csontváry-hagyaték megmentőjeként ismert Gerlóczy Gedeon gyűjteményéből származtak. A korábbi rekordot egy 36 millió forintos dedikált Petőfi-kötet tartotta.

Mint írják, az aukciósház történetének legnagyobb, 8,27 karátos briliánsgyűrűje, 43,2 millió forint eladásával érte el a csúcsot. A GIA tanúsítvánnyal is rendelkező kivételes gyűrű 18 millió forintról indulva hosszú licitálás után kelt el ennyiért. A BÁV-nál az eddigi csúcstartó egy art deco platina karkötő volt, amelyet 28,8 millió forintért árvereztek el 2018-ban. Az ékszerek közül egy 3,9 karátos briliánssal ékített szolitergyűrű 10,2 millió forintért, míg 4,3 millió forintért rubin nyakék talált új gazdára.

Kikiáltási árának a kétszereséért, 16,8 millióért kelt el Rolex GMT-Master II karóra túlszárnyalva így a korábbi Rolex Daytona-csúcsot, amely 11,4 millió forintért talált vevőre a BÁV júniusi Centenáriumi aukcióján.

Az órák közül az Arnold & Son vitorlás miniatúrával díszített Indiamen karóra árát 11,4 millió forintnál, női karórák közül Patek Philippe Golden Ellipset 5,28 millió forintnál ütötték le.

Élénk licitharc után, tizenkétszeres áron, több mint egymillió forintért kelt el moszkvai zománcdíszítéses szelence. A gyűjtői darabok közül egy erdélyi reneszánsz pohárért 6 milliót, Vogel Sebestyén karszékért 1,9 millió forintot fizettek.

A festmények között nagy érdeklődés övezte a háború utáni modern és a kortárs műveket, köztük Aknay János, Orosz Gellért és Victor Vasarely alkotásait. A legtöbben Váli Dezső sokszor kiállított Régi zsidó temető című képére licitáltak, amely 5 millió forintért kelt el. A legnagyobb összeget, 16,8 millió forintot Batthyány Gyula arisztokrata hölgyet ábrázoló portréja érte el, Rippl-Rónai József Fekete kalapos hölgye pedig 15,6 millió forintért cserélt gazdát.

A márciusi reprezentatív online kutatás szerint a BÁV műtárgybefektetési indexe a 2020-as 37,2-ről 40,1 pontra emelkedett idén a koronavírus-járvány ellenére.

A BÁV Zrt. 2018-ban indította el műtárgybefektetési index-kutatását, az index induló értéke a 0-tól 100-ig terjedő skálán 39 volt. Az index 22 elemből áll, amelyekből 7 részindexet hoztak létre, mint például a jövőbeni anyagi kilátások, a befektetői kockázatvállalás, a hozamvárakozás, a műtárgypiac ismerete, a bizalom vagy a műtárgyak presztízsének indexe.

Az idei felmérésben a válaszadók 29 százaléka jelezte, hogy gondolkozik műtárgyak – festmények, ékszerek, klasszikus műtárgyak, fotó, plakát – vásárlásán. Ez az érték még egyik előző kutatásban sem volt ilyen magas. Ugyancsak az elmúlt három év legmagasabb értéke, hogy a válaszadók 41 százaléka számba venné a műtárgyvásárlást is, ha váratlan egymillió forintos forráshoz jutna.

A műtárgypiac felé terelheti a befektetni szándékozókat az is, hogy 7-ről 14 százalékra emelkedett azok aránya, akik szerint a következő öt évben messze az inflációt meghaladó mértékben emelkedhet a festmények, műtárgyak ára. A válaszadók negyede szerint a műtárgyak hozama más befektetési formánál is kedvezőbb vagy sokkal kedvezőbb.

A legnépszerűbb műtárgytípus továbbra is a festmény, stabilan tartja második helyét az ékszer, a harmadik helyen pedig az órák állnak, amelyek népszerűsége 4 százalékkal nőtt az elmúlt évhez képest.

A közlemény idézi Kovács Ádámot, a BÁV kereskedelmi igazgatóját, aki jelezte: a társaság a nemzetközi trendekhez hasonlóan a járvány tavalyi első hullámát követő visszaesés után erősen zárta az év második felét. A hagyományos májusi és év végi, személyes részvétellel zajló aukciók tavaly elmaradtak, így más aukciósházakhoz hasonlóan későbbre tolódik a nagyobb értékű festmények, műtárgyak eladása, ugyanakkor a bevételkiesést sikeresen kompenzálták a kisebb online árverésekkel.

Az index eredményei megerősítik saját tapasztalataikat is, amelyek szerint a műtárgyakra a befektetők hosszú távú, válságálló befektetésként tekintenek – fejtette ki a kereskedelmi igazgató, hozzátéve, hogy júniusra remélhetően visszatérhetnek az élő árverések, és velük az aukciós rekordok.

Egyre több a hölgy érdeklődő is az árveréseken

A BÁV művészeti aukciói szinte a teljes műtárgypiaci kínálatot lefedik, így kiváló lehetőséget adnak piacot jellemző trendek vizsgálatára, illetve arra, hogy az itt tapasztaltakat összevessük a BÁV nemrégiben indított Műtárgybefektetési Index kutatásának eredményeivel.

• A 74. Művészeti Aukción az egy vásárlóra eső átlagos költés 860.000 forint volt. Az eladási árak között a legalacsonyabb áron elkelt tétel egy 43 ezer forintos keresztelőpohár volt, míg a legmagasabb áron, 31,2 millió forintos festmény volt.
• Bár az árverésen a legnagyobb tömeget a festménykínálat vonzotta, ugyanakkor a legmagasabb, 75 százalékos eladási arányt az ékszerek érték el. 

Bár az eladott festmények összértéke négyszerese volt az ékszerekének, mégis, számunkra nagyon nagy jelentőséggel bír ez utóbbi szegmens, mivel az ékszer egyfajta belépőt is jelent a műgyűjtés világába. Azt tapasztaljuk, hogy sokan azok közül, akik az aukcióinkon először ékszer- vagy óravásárlóként jelentek meg, idővel festményt és műtárgyat is vesznek

– mondta el Zakariás Fruzsina, a BÁV vezérigazgatója.

További érdekesség, hogy míg a műgyűjtés alapvetően a férfiak terepe, hiszen a mostani aukción is 70 százalékban ők voltak a vásárlóink, addig az ékszereknél már 50 százalékos arányban képviseltetik magukat a hölgyek, akik egyre inkább saját maguk veszik meg a számukra kedves tételeket. – tudtuk meg a BÁV vezérigazgatójától.  

Generációváltás a műtárgypiacon

Az aukció közönségének összetételén egyértelműen látszik, hogy megindult a generációváltás a műtárgypiacon, ugyanis egyre nagyobb arányban jelennek meg a 30-as és 40-es korosztály tagjai az BÁV árverésein.

• A cég folyamatosan igyekszik megfelelni ezen új vásárlóréteg elvárásainak, egyrészt rendkívül intenzív edukációs tevékenységgel, másrészt a transzparencia iránti igény maximális kielégítésével, harmadrészt pedig új, digitális csatornák biztosításával.
• Ez utóbbit szolgálja, hogy a BÁV történetében most először lehetett nagy művészeti aukción online is licitálni a tételekre az axioart.com-on keresztül. Az online licitálók között a festmények és a műtárgyak voltak a legnépszerűbbek, és a licitálók fele meg is nyerte az áhított tételt. 

Nem lokális a piac

Bár a magyar műtárgypiacot a legtöbben lokális piacként könyvelik el, a BÁV aukciói esetében ez nem igaz. A nemzetközi érdeklődésre is számot tartó, széles kínálat miatt ugyanis évek óta megfigyelhető, hogy elsősorban a régi mesterek, valamint az ékszerek és a műtárgyak esetében dinamikusan növekszik a külföldi érdeklődők száma. Ez most is jellemző volt, így például:

Az ékszervásárlásra vonatkozó vételi megbízások csaknem 90 százaléka külföldi vásárlóktól érkezett.

Mindez nem csak a műtárgypiac globalizálódásának hatását mutatja, hanem azt is jelzi, hogy a BÁV-ot nem csak magyar, hanem nemzetközi szinten is olyan transzparens és megbízható vállalatnak tartják, amelytől az adott tárgy személyes megtekintése nélkül is bátran vásárolnak.

A Műtárgybefektetési Index eredményei és a tapasztalataink is azt mutatják, hogy különösen az Y generáció tagjai számára a műtárgyvásárlásnál kiemelkedő jelentőségű az átláthatóság és a megbízhatóság, amely értékekkel nagyvállalati működése nyomán a BÁV-ot is azonosítják. Mivel ezeken a területeken élen járunk a hazai műtárgypiacon, a folyamatos edukációval, a transzparencia biztosításával és a műtárgypiac befektetési szempontú megközelítésével nem csak a jelen, hanem a jövő műtárgygyűjtőit is sikerrel tudjuk magunk mellé állítani.

– tette hozzá Zakariás Fruzsina.

Még nincs vége! Ide kattintva olvasható a cikk 2. része

Izgalmas remekművek a kalapács alatt

• Az összesen 587 tételt felvonultató aukció legmagasabb áron elkelt tétele 31,2 millió forintos eladási árral Zichy Mihály Harcdöntő párbajcímű expresszív remekműve volt.
• A második helyre Mednyánszky László Dunajeci tája került 30 millió forinttal, a harmadik pedig Szinyei Merse Pál Faun III.című előtanulmánya lett, amely 28,8 millió forintért talált vevőre.
• A műtárgyanyag szenzációját a szecessziós Zsolnay kerámiák szolgáltatták, amelyek közül egy rendkívül ritka Zsolnay virágtartó díszedény 14,4 millió forintért, egy tulipános díszkaspó pedig 6,6 millió forintért kelt el.

Ékszerek és ezüstök

Az ékszer- és ezüst nap legnépszerűbb tételei a nagyértékű brilles befektetési ékszerek voltak.

• A legmagasabb eladási árat, 5,5 millió forintot egy 14 karátnyi briliánssal és 4 karátnyi smaragddal ékített arany karkötő érte el.
• A második helyen, 5,4 millió forinttal az árverés egyik különlegessége, egy fukszia csokrot formázó, 21 karátnyi briliánst, 8 karátnyi smaragdot és 10 karátnyi rubint tartalmazó melltű végzett.
• A harmadik helyet pedig egy összesen 3,7 karátnyi briliánssal ékített fehérarany nyakék szerezte meg, amelyet 3,6 millió forintért vásároltak meg.
• Az ezüst műtárgyak közül egy lenyűgöző magyar art deco doboz 4 millió forintért került új gyűjteménybe, míg egy 20. századi ezüst asztali szökőkútért 2,6 millió forintot fizettek.

További információk: www.bav.hu/aukcio