Több mint 1 millióan örülhettek az adójóváírásnak

 A tavalyi 54 milliárd forintnál idén 6 milliárd forinttal több, azaz 60,8 milliárd forintos adójóváírást érvényesíthetett az a több mint 1 millió fő, aki nyugdíj megtakarításban, illetve egészség- és önsegélyező pénztárban takarékoskodott tavaly – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Grantis megkeresésére.

Az egy átlagos megtakarítóra jutó adójóváírás összege közel 59 ezer forint volt idén.

A 2023-as évről szóló idei szja-bevallásokból kiderül, hogy a legtöbb adójóváírást az önkéntes nyugdíjpénztárakban és az egészség- és önsegélyező pénztárakban takarékoskodók kívánták érvényesíteni, 746 ezer fő 36,65 milliárd forintot. Tavalyhoz képest ez 4 milliárd forinttal nagyobb érték.

Ebből 546 ezren önkéntes nyugdíjpénztári tagok voltak, akik 23,8 milliárd forint értékben jelezték igényüket az adójóváírásra az adóbevallásukban. Itt fontos megjegyezni, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári, illetve az egészségpénztári befizetésekből együttesen évente legfeljebb 150 ezer forintos adókedvezmény vehető igénybe.

A második legnépszerűbbek a nyugdíjbiztosítások voltak, 392 ezer személy jelezte az adóbevallásában, hogy érvényesíteni szeretné a több mint 21,8 milliárd forintos adóvisszatérítést, ami 2,5 milliárdos emelkedést jelent tavalyhoz képest. A nyugdíjbiztosítások után évi maximum 130 forintos adójóváírás érvényesíthető.

A nyugdíj-előtakarékossági számlával rendelkezők közül 33 ezren jelezték igényüket a 2,3 milliárd forintos adókedvezményre, itt a többihez képest csekélyebb, de 129 millió forintos növekedést látni. Ennél a megtakarításnál legfeljebb 100 ezer forintos lehet az adóvisszatérítés.

Két vagy három megtakarítási forma kombinálása esetén akár 280 ezer forint is lehet az adójóváírás mértéke.

Érdemes idén is félretenni

Az év végéig még van lehetőség elindítani a három nyugdíjcélú megtakarítás valamelyikét vagy akár több szerződést is. December végéig eseti befizetéssel a megtakarítók akár a maximális adójóváírás megszerzéséhez szükséges összeget is félretehetik.

A pénzügyi szakértő szerint azoknak, akik szeretnének adójóváírásos megtakarítás indítani, érdemes mihamarabb elindítani a folyamatot, hogy az év végéig biztosan megérkezzen az adójóváírásra jogosító befizetés a megtakarítási számlákra.

Vélhetően az elmúlt évben kialakult nehezebb, bizonytalan körülmények hatására csak minimálisan csökkent a megtakarítással rendelkezők és a hosszú távra tervezők aránya, derül ki az OTP Bank által idén 12. alkalommal elkészített Öngondoskodási Index kutatásból. Az eredmények szerint, a tavalyi évek emelkedése után az index értéke 37 ponton maradt, ami azt jelzi, hogy a korábbi időszakban tapasztalt növekedési tendencia megtorpant.

Ezzel egyidejűleg a tájékozottság terén pozitív változások is megfigyelhetők a lakosság körében: 35 százalékról 47 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik hallottak az öngondoskodásról, 30 százalékról 40 százalékra azoké, akik a médiából értesültek róla.

Azt látjuk, hogy a megtakarítás a hazai lakosság számára egy kicsit olyan, mint az egészség. Akkor érezzük igazán a fontosságát, amikor hiányzik. Éppen ezért talán nem véletlen, hogy bár minimálisan csökkent a megtakarítással rendelkezők aránya, mégis nőtt azoknak a száma, akik fontosnak tartották volna, hogy rendelkezzenek váratlan helyzetre félretett pénzzel. Pedig az első lépés megtétele könnyebb, mint gondolnánk. Az OTP Bank felismerve az egyszerű, kis lépések fontosságát, az idei évben az Internet- és Mobilbankban elérhetővé tette a Perselyt, ami a mindennapi megtakarítást teszi egyszerűbbé. Ezt a törekvést igazolja a Persely funkció sikere, hogy ma már több mint 110 000 Perselyt nyitottak az ügyfelek.

– nyilatkozta Takács Domokos, az OTP Bank bankkapcsolati területének ügyvezető igazgatója.

Az OTP Öngondoskodási Indexének eredményei alapján a nehezebb körülmények ellenére csak kevesek élték fel teljesen a megtakarításaikat. Összességében azonban még mindig elmondható, hogy 10-ből négy bankolónak semmilyen megtakarítása sincsen, akik pedig félretesznek, azok is inkább rövid távon gondolkoznak, a gyorsan felhasználható megtakarításokat preferálják. A folyamat hátterében több tényező áll, elsősorban az, hogy a jelenlegi gazdasági környezetet és ebben a saját helyzetüket hosszú távon bizonytalanabbnak érzik a válaszadók. A lakosság jelentős része gondolja úgy, hogy bár stabil az anyagi helyzete, de kihívást jelent félretenni.

Az öngondoskodáshoz kapcsolódó sarkalatos pont a nyugdíj kérdése is. Az OTP Öngondoskodási Index adatai alapján továbbra is csak a lakosság 25 százaléka gondolja, hogy elegendő lesz az állami nyugdíj, ami enyhe csökkenés is a tavalyi értékhez (27%) képest, mégis csak a megkérdezettek 11 százaléka rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással és csak 32 százalék tervez a jövőben nyugdíjas éveire félretenni.

A sikeres nyugdíjcélú megtakarítások titka, hogy minél előbb érdemes belevágni, akár kisebb, de rendszeresen befizetett összegekkel. Azt tapasztaljuk, hogy azok a pénztártagjaink, akik belevágtak ebbe az öngondoskodási formába, azok ki is tartanak mellette. Ennek köszönhető, hogy a pénztárunk által kezelt vagyon nagysága, idén átlépte az egymilliárd eurót. Célunk, hogy a lakosság fiatalabb részét is megszólítsuk, hogy csökkenteni tudjuk a jelenlegi, 39 éves átlagéletkort az új belépők között.

– mondta Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.

Az egészség is befektetés és az Öngondoskodási Index eredményei alapján a hazai lakosság számára kiemelten fontos az egészséges életmód, és az ehhez szükséges anyagi fedezet megteremtése. Az index eredményeit az OTP Egészségpénztár eredményei is visszaigazolják.

Azt látjuk, hogy egyre többen egyre többet tesznek félre az egészségükre, az idei első három negyedévben több mint 25 százalékkal emelkedett a pénztárunkhoz érkező befizetések összege 2022 azonos időszakához képest, míg az új belépők száma 18 százalékkal bővült.  Ugyanakkor látunk még teret a fejlődésre, sokan még mindig nem használják ki a pénztári befizetések után igénybevehető évi, maximum 150 000 Ft visszatérítést

 – mondta Kovács Tamás Attila az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója.

Az OTP Öngondoskodási Index felmérésről

Az OTP Öngondoskodási Index egy 2011 óta minden évben elkészülő, a 18-70 éves, bankszámlával rendelkező magyar lakosságra nézve reprezentatív felmérés. A legfrissebb mintavétel 2022 szeptemberében, személyes megkérdezéssel készült.

A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek, célja kizárólag a figyelem felkeltése. A fenti termékek és szolgáltatások részletes feltételeiről az ismert csatornákon keresztül tájékozódhatnak. Az OTP Bank fenntartja annak jogát, hogy a közleményben szereplő termékek és szolgáltatások kondícióit módosítsa.

Nyitókép: Bankár Magazin

A pénzügyminiszter szerint a nyugdíjak emelésének alapja a gazdasági növekedés, a vásárlóérték megőrzése érdekében fenn kell tartani a fejlődést, a többletforrásokból pedig juttatni kell az időseknek is.

A kormány elkötelezte magát a nyugdíjasoknak tett ígéretek betartása mellett, és a jövőben is biztosítja az inflációt követő emeléseket, miként azt a 2010-es kormányváltást követően folyamatosan tette – fogalmazott. A nyugdíjak átlagos összege azóta 97 ezer forintról 217 ezer forintra nőtt, vásárlóértékük csaknem 20 százalékkal nagyobb. 2024-ben nyugdíjra és nyugdíjszerű ellátásokra 6540 milliárd forintot biztosít a költségvetés, januárban 6 százalékos emelésre számíthat a csaknem 2,5 millió jogosult – közölte a tárcavezető. Varga Mihály hozzátette, hogy hamarosan a nyilvánosság elé kerülhet nemzetközi szakértők elemzése a magyar nyugdíjbiztosítási rendszerről. Megállapításaikat a kormány is értékeli majd, a javaslatokat 2024 első felében társadalmi vitára bocsátják.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a nyugdíjrendszer működését hosszú távon is biztosítani kell, de sürgős beavatkozása nincs szükség ezen a téren. Visszautasította a megszorító intézkedéseket is, jelezve, hogy ezeket a kormány a világszintű gazdasági nehézségek közepette sem tartotta megfelelő eszköznek, helyette munkahelyteremtéssel és az árak korlátozásával segít az embereknek.

Az ÖPOSZ számos területen lát még fejlődési lehetőséget a taglétszám, a megtakarítások – végeredményben az öngondoskodás – növelésére a beadott javaslatcsomagon felül is.

A szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a nemzetközi példák mellett a 2019. előtti magyarországi rendszer is azt mutatja, hogy a munkáltatók bevonása ösztönzőleg hat az önkéntes nyugdíjpénztári taglétszám és a pénztári bevétel növekedésére. A problémát szerintük az jelenti, hogy mivel a munkáltatói nyugdíj- és egészségpénztári befizetések bérként adóznak, alacsony a munkáltatók motivációja.

A javaslatok között szerepel az az elképzelés is, amelynek alapján a munkáltatók automatikusan havonta 10 ezer forintot fizethetnének be adó- és járulékmentesen a dolgozók pénztári számlájára, ha az alkalmazottak is ugyanekkora befizetést vállalnak.

További javaslat, hogy a befizetések után járó adókedvezmény vagy annak egy része alakuljon át alanyi jogon járó állami támogatássá, így azok is megkaphatnák ezt az ösztönzőt, akik nem tudják igénybe venni az szja-visszatérítést.

Az ÖPOSZ azt is javasolja, hogy a 2014 óta változatlan 150 000 forintos éves szja-visszatérítési plafon évente a minimálbér változásával azonos arányban emelkedjen, hogy megtartsa értékállóságát és ösztönző erejét a hosszútávú nyugdíjmegtakarításban gondolkozók számára.

Az ÖPOSZ javaslatai között szerepelnek olyan megoldások is, amelyekkel hatékonyabban lehetne felhasználni az önkéntes pénztári megtakarításokat a magyar gazdaság élénkítése, illetve speciális feladatainak megoldása érdekében. A devizakitettség korlátozásával például növelhető lenne a hazai eszközök (részvények, kötvények) iránti kereslet, egy új befektetési instrumentum létrehozásával és abba történő invesztícióval pedig a pénztárak még a jelenleginél is jobban tudnák támogatni a kormányzat törekvéseit, így különösen az energetikai fejlesztéseket – hangsúlyozták. Ez a befektetési forma ráadásul jól illeszkedhetne az MNB ESG célkitűzéseihez is – jegyezte meg a pénztárszövetség.

Nyitókép: Unsplash.

Orbán Viktor a Facebook-oldalára feltöltött videóban a vasárnapi idősek világnapja alkalmából köszöntötte a magyar nyugdíjasokat.

Felidézte, még 2010-ben megállapodtak a nyugdíjasokkal, hogy a nemzeti kormány megőrzi a nyugdíjak értékét, garanciát vállalt arra, hogy nem fordulhat elő többé az, ami a Gyurcsány-korszakban történt, hogy elvettek egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasoktól.

Ezért a nyugdíjak értékét minden évben megőriztük, ha jól ment az ország szekere, még nyugdíjprémiumot is tudtunk fizetni – közölte. Hozzátette: ezt a vállalásukat a koronavírus-járvány és most az ukrán háború idején is teljesíteni tudják.

Elmondta, olyan országot szeretnének, ahol „együtt sírunk, együtt nevetünk”.
A miniszterelnök azt mondta, idén az infláció magasabb volt a vártnál, ezért csak úgy tudják megőrizni a nyugdíjak értékét, ha nyugdíj-kiegészítést fizetnek. Ezért novemberben átlagosan közel fél havi nyugdíjjal többet visz majd a postás – ismertette a miniszterelnök a kormány szerdai döntését.

„Pontos elszámolás, hosszú barátság, a nyugdíjasok számíthatnak ránk” – fogalmazott.

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Giorgetti kifejtette, az ország gazdasági jövője nem kizárólag a sokat szorgalmazott környezetvédelemi fenntarthatóságtól függ, hanem legalább ugyanakkora mértékben attól is, hogy sikerül-e folytonosságot biztosítani a generációk között.

A születések rohamos csökkenése alapvető problémát jelent, és nem létezik semmilyen nyugdíjreform vagy társadalombiztosítási intézkedés, amely közép- vagy hosszú távon megvalósítható lehet a jelenlegi demográfiai adatokkal

– hangoztatta Giorgetti, a Liga politikusa.

A pénzügyi és gazdasági tárcáért felelős miniszter a Riminiben zajló katolikus találkozón szólalt fel egy héttel az idei költségvetés első vázlatának bemutatása előtt, amely a tavaly októberben megalakult Meloni-kormány első államháztartási csomagja lesz.

A jobboldali kormány családügyi minisztériumot is létrehozott, amelynek egyik feladata a népességcsökkenés megállítása.

Az ország 1861-es egyesítése óta regisztrált számok alapján tavaly először négyszázezer alá csökkent a születések száma, miközben 700 ezren hunytak el.

• Az olaszok 57,4 százalékának van legalább egy gyermeke.
• A kormány célja, hogy 2033-ra évi 500 ezerre emelje a születések számát.

Nyitókép: Unsplash

Kevesebb taggal és a tavalyinál kisebb tagdíjbevétellel kezdték az idei évet a hazai önkéntes nyugdíjpénztárak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint március végén már csupán 1 millió 84 ezer önkéntes nyugdíjpénztári tag volt, csaknem 20 ezerrel kevesebb, mint egy éve. Ennek az egyik oka az lehet, hogy az idei első negyedévben szokatlanul sokan léptek ki a pénztárakból, csaknem 6600-an, amire több mint 10 éve nem volt példa. Az idő előtti távozásokban szerepet játszhatott az is, hogy az év eleji értesítésekben gyászos hozamadatok szerepeltek. 

Az öngondoskodásról emiatt lemondók azonban valószínűleg rosszul döntöttek, hiszen a pénztárak az első negyedévben már elég sokat ledolgoztak a tavaly felhalmozott mintegy 117,4 milliárd forintos árfolyamveszteségből. Az első három hónapban a befektetéseken csaknem 37 milliárd forint nyereséget termeltek, jóformán minden portfólió pluszban zárt. Ráadásul a közzétett friss adatok alapján azóta tovább javult a helyzet, a nyugdíjalapok árfolyama még jobban emelkedett. 

A megmaradt tagság lelkesedése sem tért vissza azonban igazán. A munkáltatói befizetések ugyan 12,5 százalékkal nőttek több mint 8,5 milliárd forintra, de a tagok csupán 1,7 százalékkal fizettek be több tagdíjat, ez 27,9 milliárd forintot jelent. Érdemi növekedés annak ellenére sem történt, hogy több pénztárnál is tagdíjemeléssel kezdődött az esztendő. A befolyt tagdíjak emelkedésének üteme mindenesetre jócskán elmaradt az inflációtól, ami tavaly átlagosan 14,5 százalékos volt. Ráadásul befizetések összege nem érte el a kifizetésekét, amelyek az első negyedévben megközelítették a 42,7 milliárd forintot.

A pozitív hozam a működésnek is kedvez

Az önkéntes nyugdíjpénztárak portfóliói ennek ellenére nőttek, hiszen a hozamok kedvezően alakultak. 2023 március végén 1 636 milliárd forint volt a fedezeti tartalékokban, több mint tavaly év végén, az egy tagra eső átlagos egyenleg is ismét meghaladta az 1,5 millió forintot, amire utoljára az orosz-ukrán háború kitörése előtt volt példa. 

A kedvező hozam a működést is stabilizálja. A pénztárak ugyanis a frissen befolyó tagdíjakból tudnak elsősorban a működésükre forrásokat elvonni, csakhogy a tagok mintegy 40 százaléka nem fizet tagdíjat. Az ő számláikról viszont csak a pozitív hozam terhére vonhatnak le a működésük finanszírozására pénzt a nyugdíjkasszák. 2022-ben pozitív hozam nem nagyon fordult elő, ezért ez az elvonás mindössze 149 millió forint volt, a töredéke a normál években szokásos egymilliárd forint körüli összegnek. Az idei első negyedévben viszont ismét megnyílt ez a lehetőség, 392 millió forintot tudtak a nem fizető tagoktól levonni a pénztárak. 

Annak érdekében, hogy a pénztárak működése hosszabb távon is stabil lehessen, és ne a tagdíjfizetők finanszírozzák a nem fizető tagság számláinak kezelését, a jövőben a levonások rendszere megváltozhat. A veszteséges években le nem vont költségeket a későbbi évek pozitív hozamából is levonhatják majd a pénztárak egy törvénytervezet szerint. 

Az ilyen levonások ugyanis a jelek szerint komoly mértékben hozzájárulnak a pénztárak működéséhez. Az idén az első negyedévben tavalyhoz képest csaknem 28 százalékkal nőttek a kasszák kiadásai, hiszen a magas infláció miatt emelni kellett a béreket, és a többi költség is megugrott. A bevételek még a nem fizető tagoktól történt elvonások ellenére sem fedezték teljesen a kiadásokat, működési szinten szerény, 4 millió forintos veszteséggel zárt a szektor. 

Magánnyugdíjpénztárak: tizenkét év után is fegyelmezett a tagság

A magánnyugdíjpénztárak taglétszáma is lassan csökken, már alig éri el az 52 ezret, ami valószínűleg nagyrészt annak köszönhető, hogy a 2011-ben nagyrészt államosított intézmények megmaradó tagjai közül egyre többen mennek nyugdíjba. Ezt jelzi, hogy a tb-be visszautalt összeg is minden negyedévben 1 milliárd forint körül van, és általában akkor történnek ilyen visszautalások, ha egy tag nyugdíjba vonul, hiszen a visszalépés a feltétele annak, hogy 100 százalékos állami nyugdíjat kaphasson. 

A Bank360.hu összegzése szerint a megmaradt tagok fegyelmezetten fizetnek, amire szükség is van, hiszen a pénztárak fennmaradásához elengedhetetlen a 70 százalék feletti tagdíjfizetési arány. Az első negyedévben 442 millió forint folyt be az intézményekhez, ebből 182 millió forintnyi tagdíjat írtak jóvá, a befizetések nagyobbik hányada működési támogatás lehetett. Összesen 230 millió forint működési bevételre tettek szert a magánnyugdíjpénztárak az első három hónapban, és 61 millió forintos nyereséggel zárták a negyedévet.

A hozamok is jól alakultak, a befektetéseken 5,6 milliárd forintnyi nyereség keletkezett, ezzel több mint a negyedét ledolgozták a tavalyi veszteségeiknek. Az egy pénztártagra jutó átlagos portfólió nagysága ismét megközelítette az 5 millió forintot. 

A belügyminisztérium tájékoztatása szerint országszerte 1,08 millióan vettek részt a tüntetéseken, a CGT szakszervezet 3,5 millió résztvevőről számolt be. Ez a szám jelentősebb, mint az előző tiltakozás után közölt adat, de valamivel kevesebb, mint a megmozdulások januári kezdetén regisztrált.

A legtöbben Párizsban tiltakoztak, a belügyminisztérium szerint 119 ezren, a szervezők szerint 800 ezren.

A menet élén vonuló szakszervezeti vezetők a rendbontások elkerülésére kérték a tiltakozókat. 

Philippe Martinez, a CGT főtitkára úgy vélte, hogy Emmanuel Macron „benzintartályt dobott a tűzre” az előző napi interjújával,

amelyben hajthatatlannak mutatkozott a nyugdíjreform visszavonását illetően, s úgy vélte, hogy az elengedhetetlen az ország érdekében.

Alig indult el a százezres menet Párizsban, zavargások törtek ki a tömegben: macskaköveket, üvegeket, füstbombákat dobáltak fekete öltözékű kapucnis fiatalok a rendőrök felé, majd kukákat gyújtottak fel, kirakatokat törtek be és buszmegállók elemeit, padokat, táblákat rongáltak meg. A párizsi prefektúra a Black Bloc radikális mozgalomhoz tartozóként azonosított rendbontók közül este 8 óráig 33 embert állított elő.

Erőszakos cselekmények kísérték a felvonulásokat a nyugat-franciaországi Nantes-ban és Rennes-ben, ahol könnygázt és vízágyút vetettek be a rendőrök a rendbontók ellen, Lorient-ben a tiltakozók egy rendőrőrsöt támadtak meg, kisebb incidensről érkezetek hírek a déli Toulouse-ból, Bordeaux-ból és az északi Lille-ből is.

Gérald Darmanin belügyminiszter elítélte „az elfogadhatatlan támadásokat”. A tárca előzetesen 12 ezer rendőrt és csendőrt rendelt ki a felvonulások biztosítására országszerte.

Feszültebb a helyzet péntek óta, azóta egyre több a spontán megmozdulás. Korábban a felvonulások békések voltak. De néhány napja kukákat gyújtanak fel, a rendőrök pedig könnygázt vetnek be, minden elszabadult. A tüntetőknek elegük van, a rendőröknek is, és jóval nagyobb számban vonulnak ki.

– idézett az AFP egy strasbourgi lakost.

A békés menetekben a szlogenek többsége a nyugdíjreform visszavonásának követelésén túl az államfő ellen irányult, aki szerdai televíziós interjújában elmondta: a nyugdíjkorhatár 64 évre történő megemelését előíró törvénynek az év végéig hatályba kell lépnie.

Az előző megmozdulásokhoz képest csütörtökön jóval nagyobb számban vettek részt a tiltakozásokban fiatalok, akik az ország 3750 középiskolájából tucatnyit elfoglaltak, s nyolcvan felsőoktatási intézményt is blokkoltak a diákok.

Ez jelképes. Az elégedetlenségünket akarjuk kifejezni a reformmal szemben.

– idézett egy 23 éves diákot az AFP hírügynökség a párizsi Assas jogi egyetemről, amelyet a megmozdulás kezdete óta először foglaltak el a diákok.

Csütörtökön a sztrájkok is folytatódtak: a vonatoknak a fele közlekedett, és fennakadások voltak a városi tömegközlekedésben, a tanároknak a negyede nem tartotta meg az óráit az közoktatási intézményekben.

A szakszervezetek a következő, tizedik országos tiltakozónapot március 28-ra hirdették meg.

Nyitókép: Unsplash.

A befektetéseinken szerzett hozam alapvetően adóköteles 2023-ban is. A hozamot 15 százalékos személyi jövedelemadó (vagy ahogy a köznyelv hívja, “kamatadó”) terheli. Ám idén is elérhető több olyan megtakarítási forma, ahol hosszú távra takarékoskodva adómentességet érhetünk el.

A kifejezetten nyugdíjcélú megoldások közül adómentességre ad lehetőséget a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) is.

Mindhárom megtakarítási forma esetében 10 év megtakarítási idő után válik adómentessé a hozam.

Több esetben pedig kedvező adózást érhetnek el a megtakarítók akár rövidebb idő alatt. A befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás esetén például a kezdeti 15 százalékos kamatadó megfeleződik a megtakarítási idő hatodik éve után a rendszeres díjakon elért hozamon, míg a NYESZ tartós befektetési számlává alakítható, ahol 5 év után vehető fel a befektetés adómentesen.

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokból viszont nem lehet 10 év előtt pénzt kivonni, így az adóoptimalizálás kérdése sem merül fel.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2022 harmadik negyedévében 445 820 adókedvezményes nyugdíjbiztosítási szerződés volt Magyarországon, 2021 végén pedig 1,1 millió volt az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma (ebből 569 ezer volt aktív).

Figyelni kell az adómentesség megtartására

A teljes adómentesség nem érvényesíthető abban az esetben, ha a 10 éves megtakarítási idő előtt veszi fel a megtakarító a félretett összeget.

A befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítással takarékoskodóknak érdemes a magas infláció miatt növelni a rendszeres befizetés mértékét legalább az infláció mértékével, hogy megtakarításuk értékálló maradjon. Ugyanakkor fontos odafigyelni az szja-törvény egyik kevéssé ismert jogszabályára.

– hívja fel a figyelmet Mizsei Zoltán, a GRANTIS öngondoskodási szakértője.

A szakértő szerint nem érvényesíthető az adómentesség, ha a megtakarító annyival növel a rendszeres díjon, ami már meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. 

Ez a mérték 2023-ban 35,1 százalék (havi 20 000 forintos megtakarítás esetén ez 7 020 forint feletti emelést jelent például).

Visszaszerezhető a részleges majd teljes adómentesség újabb 6 és 10 év megtakarítási idő leteltével.

A szakértő szerint a nagyobb összegű indexálásra azoknak a megtakarítóknak kell nagyon figyelniük, akiknek már kevesebb mint 10 év van hátra a szerződés lejártáig, hiszen nekik nincs lehetőségük visszaszerezni az adómentességet egy nagyobb mértékű indexálás után.

Nyitókép: Unsplash / Pexels.