A kampány időtartama alatt, 2025. szeptember 18. és december 31. között, minden OTP Egészségpénztári tag, aki vért ad és regisztrál a kampányweboldalon, akár 10.000 forint értékű jóváírást is kaphat pénztári számlájára. Az így kapott összeg az egészségpénztári keret terhére, szokásos módon, egészségügyi szolgáltatásokra és termékekre használható fel.

A kampányban való részvételhez három feltétel teljesítése szükséges:

1. Online regisztráció a kampányweboldalon
2. A véradás igazolásának feltöltése
3. Aktív, fizető OTP Egészségpénztári tagság

A kampány ideje alatt minden tag legfeljebb két alkalommal jogosult a jóváírásra. Az első 1000 regisztráló között kerül kiosztásra a támogatás, így érdemes minél előbb csatlakozni.

Dr. Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese a kampány kapcsán elmondta:

A véradás az egyik legszebb dolog, amivel segíthetjük a vérkészítményre szorulókat, reményt adva nekik a gyógyulásra. Ahhoz, hogy az egészségügy számára megfelelő mennyiségű és minőségű vérkészlet álljon rendelkezésre, naponta 1600-1800 önkéntes véradóra van szükség. Egy véradással három ember életét is megmenthetjük. Nagyra értékelünk minden olyan együttműködést, amely segíti a vérkészlet biztosítását, ösztönzi a potenciális véradókat. A fiatalok és az első véradók megszólítása is fontos, amit változatos programok szervezésével igyekszünk elérni, ezért nagyon hálásak vagyunk az OTP Egészségpénztárnak a kezdeményezésért.

A kampány részletei és regisztráció: www.otpegeszsegpenztar.hu/te-masokert-adsz-mi-pedig-erted

Nyitókép: Kocsis Ferenc / Biztosító Magazin

A világ takarékpénztárainak Milánóban rendezett nemzetközi konferenciáján Európa, Ázsia, Ausztrália 28 országának küldöttei döntöttek úgy 1924-ben, hogy október utolsó munkanapját a takarékosságnak szentelik. A világnap célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét a takarékosság – beleértve egyúttal az energiahatékonyság – fontosságára, egyben rámutasson a pénzzel járó felelősségre, amely a tudatos fogyasztásra – ezáltal bolygónk élővilágára és erőforrásaira is – hatással van.

Drágulás, lemondás, takarékoskodás

Hónapról hónapra egyre magasabb szintekre ugrik az infláció Magyarországon, szeptemberben például már 20,1 százalékos volt az éves szintű drágulás, amire több, mint negyed évszázada nem volt példa. Szinte minden területen emelkednek az árak, így ebben a kedvezőtlen helyzetben a szokásosnál is jobban felértékelődik a takarékoskodás. Az inflációs környezetben gyorsan romlik a pénz, egy adott összeg most ötödével kevesebb dologra elég, mint tavaly. Ezt mindenki érzékeli, aki jár például boltba és vásárol élelmiszereket.

Utóbbiaknál ráadásul a már említett 20 százalékosnál is komolyabb, 30 százalék feletti az áremelkedés. Ezzel természetesen a fiatalok is szembesülnek, akár az üzletekben, akár az iskolai büfében. Sokan igyekeznek alaposabban megválogatni, hogy mit vásárolnak, keresik az árkedvezményeket, az olcsóbb termékeket. A drágulás emellett előtérbe helyezi a takarékoskodást, többek között úgy, hogy egy-egy drágább termékről le lehet mondani és az arra szánt összeget félre lehet tenni.

Szülőkkel együtt

A gyerekeknek érdemes a szülők közreműködésével megkezdeni a spórolást. Tanácsos egy közös célt kitűzni, például egy nagyobb értékű eszköz – mondjuk egy játékkonzol – megszerzését. Emellett fel kell készíteni a gyerekeket arra, hogy váratlan kiadásokkal is szembesülhetnek majd a takarékoskodás során. A gyerekben nagyon lényeges tudatosítani, hogy a megtakarított összeget nem otthon kell gyűjtögetni, mivel a fentiekből látható, hogy az infláció miatt később kevesebbet fog érni. Ezért kell olyan megoldást választani, ahol gyarapodik a pénz. Ezt akár a szülők is biztosíthatják: ha anyagilag megengedhetik maguknak, ösztönözhetik is a gyerekek takarékoskodását például jutalmat nyújtanak. Ha például a gyerek a hó végén pluszban marad a zsebpénzével, azaz nem költötte el az összeset, ebben az esetben kiegészítik a megtakarítást.

Fontos azonban azzal is tisztában lenni, hogy a takarékoskodás nem egyszeri alkalomra szól, hanem arról, hogy az igényeket hogyan hozzuk folyamatosan összhangba a lehetőségeinkkel. Ilyen értelemben a takarékoskodás egy életstratégia, ami nemcsak a pénzről szól. Kiterjed a vásárlási szokásokra, az energiafelhasználására, de akár a használt tárgyak újrahasznosítására is. Takarékoskodni mindig a jövőnek kell, akár a jelenlegi felhasználásunk rovására. A szülők és a gyerekek erről bővebb információt találhatnak a K&H diákoknak idén is meghirdetett Vigyázz, kész, pénz! vetélkedőjéhez készült oktatási anyagban, ezek a kérdések pedig előkerülnek a vetélkedő különböző feladataiban is. Ezzel pedig a versenyző diákok a gyakorlatban is tudatosan intézhetik a pénzügyeiket.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Tovább emelkednek a hitelkamatok

A hónap elejétől érvényes kamatemelésekkel nem állt meg a hitelek drágulása, a nagybankok közül többen azóta is növeltek a kamataikon. Az MNButolsónak szánt szeptember 27-i, 1,25 százalékos alapkamat-emelését folyamatosan építették be a hiteláraikba a pénzintézetek.

Mostanra valamennyi számottevő bank növelte személyi kölcsöneinek vagy lakáshiteleinek a kamatát, többen mindkettőnél léptek.

• Aki nem emelet a hó elején, az megtette azóta, és olyan hitelintézet is van, amelyik már kétszer is hozzányúlt a kamataihoz októberben.
• A hóközi emelések során a lakáshiteleknél a bankok megelégedtek az 1 százalék alatt drágításokkal, de a személyi kölcsönöknél repkedtek az 1-2 százalékok is.

10 százalék fölött

A jelzáloghitelekben mindezek hatására a jellemzően 8-10 százalékos ajánlati sávban egyre feljebb srófolódnak a kamatok, amelyek már mind gyakrabban kerülnek 10 százalék fölé. A személyi kölcsönöknél sokkal jobban szóródnak az ajánlatok, így a bankok egymással szembeni mozgástere is nagyobb. Ezeknél a kölcsönöknél a 14-18 százalékos kamatok már teljesen általánosnak tekinthetők – írja a Bank360.hu, amelynek szakértői szerint ráadásul az MNB múlt heti forintmentő lépései jellemzően még majd ezután fognak megjelenni az ajánlatokban.

A 13 százalékos jegybanki alapkamathoz képest 18 százalékon kínált egynapos jegybanki betét ki fogja fejteni a hatását a bankok hitelkínálatában.     

Az emelések további részletei – bankonkénti bontásban – megtalálhatók a Bankár Magazin cikkében.

Nyitókép: Pexel.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) átfogó vizsgálatot folytatott le a Patika Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészség- és Önsegélyező Pénztárnál (Patika pénztár), annak 2017. január 1-től az ellenőrzés lezárásáig terjedő tevékenységét áttekintve.

A vizsgálat megállapításai alapján a jegybank felszólította a Patika pénztárat, hogy biztosítsa az egyéni számlák tartalékára vonatkozóan az egyezést a főkönyvi kivonat és a letétkezelői eszközértékelés között. Emellett a pénztárnak a jogszabályoknak megfelelően kell eljárnia könyveinek szabályszerű vezetésével, ezekből eredő adatszolgáltatásával – elsősorban a panaszokra és negyedéves jelentésekre vonatkozóan –, valamint a nyilvántartási és ellenőrzési rendszer megfelelő működésével összefüggésben. Olyan nyilvántartási rendszert kell kialakítania, amely biztosítja, hogy minden, egyenleggel rendelkező pénztártag a számlaegyenlegéhez mérten részesüljön a hozamfelosztásban.

A MNB vizsgálatának megállapítása alapján a pénztárnak felül kell vizsgálnia a tagok részére nyújtott adományok, illetve támogatások, valamint a munkáltatói hozzájárulások megosztását, jóváírását a vizsgált időszakban és ennek kapcsán korrekciókat is szükséges végrehajtania.

A jegybank feltárta, hogy a Patika pénztár működése a tagsági jogviszony megszűnése tekintetében sem felelt meg minden esetben a jogszabályi előírásoknak, többek között a kilépő pénztártagokkal történő elszámolások, a kifizetési határidők és az elhunyt tagok örökrészeinek kifizetése kapcsán. Az MNB felhívta az egészségpénztár figyelmét, hogy kifizetést kizárólag a kedvezményezett, illetve örökös igénylése vagy meghatalmazás rendelkezésre állása esetén teljesítsen.

Vizsgálata nyomán a jegybank arra is felszólította a pénztárt, hogy ellenőrző bizottsága maradéktalanul tegyen eleget a jogszabályban foglalt rendszeres ellenőrzési kötelezettségének (például rendszeresen vizsgálja felül az MNB határozatainak, javaslatainak teljesítését). Az MNB jogsértést állapított meg ezeken túlmenően a pénztár informatikai biztonsága, illetve célzott szolgáltatási szerződései tekintetében is.

A vizsgálat egyebek mellett feltárta, hogy az önsegélyező pénztári szolgáltatások tekintetében a Patika pénztár nem minden esetben tartotta be a szolgáltatási igény bejelentésére irányadó határidőre, a kifizetés jogalapjának ellenőrzésére és teljesítésének határidejére vonatkozó jogszabályokat.

A feltárt jogsértések miatt az MNB ma közzétett határozatában a Patika pénztárra 8,35 millió forint felügyeleti bírságot és további 800 ezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A fogyasztóvédelmi bírság oka a fogyasztói panasz elutasítására, megválaszolására, nyilvántartására, valamint a pénztártitok megtartására vonatkozó rendelkezések megsértése volt. A pénztárnak 2022. augusztus 1-jéig kell – dokumentumokkal igazoltan – beszámolnia az MNB-nek a hiányosságok megszüntetésére tett intézkedéseiről.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közzétette honlapján a nyugdíjpénztárak 2021. évi hozamaira, s a 10 és a 15 éves hozamrátáira vonatkozó adatokat. Az önkéntes nyugdíjpénztárak eszerint 2,63 százalék – záró vagyonnal súlyozott – átlagos nettó hozamot értek el tavaly, ami csökkenést jelent az előző évi adathoz képest. Az inflációs hatást (7,4 százalék) figyelembe véve ez -4,44 százalékos reálhozamnak felel meg. A kép mégsem egysíkúan kedvezőtlen, mivel voltak kifejezetten magas hozamú portfóliók is, de a két szélső érték között nagy a különbség. A pénztári portfóliók éves nettó hozamai (a befektetési összetételtől függően) szintén széles skálán, -7,34 százalék és 26,18 százalék között szóródtak.

A hosszú távú megtakarítást ösztönző önkéntes nyugdíjpénztári szektor 10 és 15 éves (záró vagyonnal súlyozott) nettó hozamai továbbra is szép eredményt mutatnak, 6,55, illetve 5,49 százalékkal. Az időarányos inflációval csökkentve a 10 éves reálhozam 3,86 százalék, míg a 15 éves 2,02 százalék volt, melyek magas értékeknek számítanak. Az önkéntes pénztárak költségszintje továbbra is hosszú távon 1 százalék alatti, így a szektor változatlanul költséghatékony és versenyképes az egyéb nyugdíjcélú előtakarékossági lehetőségekkel összevetve.

A koronavírus-járvány 2021-ben is éreztette hatását, ám az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak többségében pozitív nettó hozammal zártak. 2021. I. és III. negyedévben a portfóliók mintegy háromnegyede pozitív nettó hozamot ért el, a II. negyedévben pedig 4 portfólió kivételével valamennyi pozitív hozamot mutatott. Ezen időszakban jellemzően csak a kötvénytúlsúlyos, alacsonyabb kockázatviselési hajlandóságú portfóliók értek el nulla körüli vagy negatív nettó hozamot. Az év végére a hozamgörbe emelkedése miatt az állampapír-portfóliók jelentősen leértékelődtek, ami erőteljes hatással volt a IV. negyedévi teljesítményekre. Ekkor már csak a portfóliók harmada ért el pozitív hozamot.

A nyugdíjcélú megtakarítások ugyanakkor hosszú távúak, ezért a rövid távon jelentkező, értékelési különbözetből adódó átmeneti árfolyamveszteséget a pénztáraknak nem kell realizálniuk. Így elég idő áll rendelkezésre a piaci korrekciók bevárására; amit az is alátámaszt, hogy a pénztárak jellemzően lejáratig tartják az állampapírokat.

Idén a háború miatt kialakult volatilis pénz- és tőkepiaci események kedvezőtlenül érintették a pénztári befektetések egy részét. Az eddigi tapasztalatok szerint egy-egy gyengébb időszak veszteségét a későbbi évek pozitív eredménye nemcsak korrigálta, hanem meg is haladta, reálértéken is növelve a tagok jövőbeli nyugdíjcélú kifizetéseit. A rendszeres kisösszegű nyugdíjpénztári befizetések is csökkentik az árfolyamok változásából eredő kockázatokat a volatilisebb időszakokban, hiszen árfolyamesés esetén egy egység megtakarításért több értékpapír vásárolható (átlagköltséghatás). Javasolt ezért a tagoknak a nyugdíjpénztári megtakarításaikra a céljuknak megfelelően (nyugdíjkiegészítés) hosszú távú megtakarításként tekinteni, és havi rendszeres megtakarítással ellensúlyozni a hozamok kilengéseit.

Az MFB keddi tájékoztatása szerint a bér-, járulék-, rezsi- és működési költségek fedezésére, illetve készletek finanszírozására felhasználható kölcsönt eddig több mint 11 ezer vállalkozás igényelte, az átlagos hitelösszeg ügyletenként 8,74 millió forint.

A március 8-tól elérhető hitelprogram az eredeti terveknek megfelelően november 30-án zárul, a hitel felvételét tervező mikro-, kis- és középvállalkozások, illetve egyesületek és nonprofit kft.-k eddig adhatják be hiteligényüket az országszerte megtalálható MFB Pontok bármelyikében.

A közleményben az MFB felhívta a figyelmet: a program októberi módosítása lehetővé teszi, hogy egy hiteligénylő két alkalommal is igényelhesse a kölcsönt a megfelelő feltételek teljesítésével. Emellett az MFB azoknak is lehetőséget biztosít a kölcsön igénybevételére, akik a GINOP-8.3.5-18 Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú Hitelprogram „B” hitelcéljában kölcsönt vettek fel.

A minimum 1 millió, maximum 10 millió forint hitelösszegig elérhető Kamatmentes újraindítási gyorskölcsön elsősorban a mikro- és kisvállalkozásoknak kínál segítséget és megoldást. A kölcsön a teljes futamidő alatt fix nulla százalékos kamatozású, nem kapcsolódnak hozzá banki költségek – kezelési költség, rendelkezésre tartási jutalék, előtörlesztési díj, szerződésmódosítási díj -, és saját forrás nélkül elérhető. A hitelt 10 éves futamidővel, 3 éves törlesztési türelmi idő mellett igényelhetik a vállalkozások, a hitelszerződés megkötését követően 100 százalékos előleg folyósításával.

A közleményben felidézték, hogy a kormányzati intézkedések egyik elemeként elindított program célja a koronavírus világjárvány miatt nehéz gazdasági helyzetbe került, a válság által leginkább sújtott ágazatokban tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint egyesületek és nonprofit kft.-k talpon maradásának biztosítása, illetve a járvány utáni működésre történő felkészülésük támogatása. A vállalkozások igényei alapján az MFB fokozatosan egyre szélesebb körben tette elérhetővé ezt a lehetőséget.

A Kamatmentes újraindítási gyorskölcsönnel az MFB célja továbbra is az, hogy a lehető legszélesebb körben segítse azokat a vállalkozásokat, amelyeket a koronavírus járvány gazdasági hatásai leginkább érintettek – hangsúlyozta a bank.

Az igényléshez szükséges információk megtalálhatók az mfb.hu és az Összetartók.hu oldalakon.

Kedvezően alakultak az önkéntes nyugdíjpénztáraknak a tagokat terhelő költségei tavaly – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss összefoglalójából. A pénztári szféra költségeit visszamenőleg áttekintő klasszikus díjterhelési mutató 2020-ban az előző évi 0,75-ről 0,64 százalékra, a korrigált díjterhelési mutató pedig 0,78-ról 0,69 százalékra csökkent. (A klasszikus díjterhelési mutató a nyugdíjpénztári vagyonhoz, míg a korrigált mérőszám egy átlagos, 30 éves felhalmozási időszakkal rendelkező tag hipotetikus vagyonához viszonyítja a tagdíjból működésre levont költségeket.)

Ilyen mértékű éves csökkenésre az önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelési mutatója számításának 2002. évi kezdő időpontja óta nem volt példa. A pénztártagok díjterhelése egyébként az elmúlt közel két évtizedben összességében folyamatosan csökkent, s mára a 2002. évi érték kevesebb, mint 40 százaléka.

A díjterhelés összetevőit tekintve a működési díjterhek érdemben nem változtak tavaly (korrigált értékük az előző évvel azonosan 0,32 százalék volt), míg a befektetési díjterhek a 2019. évi 0,46-ról 0,37 százalékra estek vissza. A mérséklődés itt elsősorban a pénztárak által – a tavalyi, a korábbinál mérsékeltebb hozamok miatt – kifizetett vagyonkezelési sikerdíjak visszaesésével, egyes esetekben pedig a vagyonkezelési alapdíjak, illetve a sikerdíjszámítás módszerének megváltoztatásával magyarázható.

A jegybank ajánlása alapján kiszámított átlagos 30 éves – vagyis egy feltételezett tagnak a pénztárban töltendő életidejét modellező – pénztári teljes költségmutató (TKM_Nyp) 0,85 százalék volt tavaly a pénztárszektorban, ami gyakorlatilag stagnálást jelent az előző évhez képest. E mutatószám esetében (is) ugyanakkor jelentős különbségek vannak a szektor szereplői között, hiszen az aktuális 30 éves TKM_Nyp értékek 0,19-1,68 százalék között szóródnak.

A TKM_Nyp – a visszatekintő jellegű és csak a közvetlen befektetési költségekkel számoló díjterhelési mutatókkal szemben – a pénztártagok hosszútávú jövőbeni megtakarításait modellezi, úgy, hogy a befektetések közvetett terheit (pl. a portfóliókban lévő befektetési alapok költségeit), illetve a választható portfóliós piaci szereplőknél a különböző portfóliók eltéréseit is figyelembe veszi. A TKM_Nyp-t a pénztárak több időtartamra, illetve portfóliónként is kiszámítják. Ezeket saját weblapjaikon is közzéteszik, illetve azok a jegybank honlapján össze is hasonlíthatók az élet- és nyugdíjbiztosítási TKM-ekkel. A fogyasztók így a különböző előtakarékossági formák esetében nem csak a hozamszámok, hanem a megtakarítást terhelő költségek alapján is választhatnak.

Az eltérő módszertannal számolt mutatószámok egyaránt azt jelzik, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos költségszintje hosszútávon 1 százalék alatt marad. A pénztári szektor így – más megtakarítási formák költségeivel összevetve – változatlanul versenyképes öngondoskodási formát kínál az idős korukra előtakarékoskodó állampolgároknak.

2021. október 1-i hatállyal a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. – a Magyar Nemzeti Bank vonatkozó engedélye alapján – átveszi a Dimenzió Kölcsönös Biztosító biztosítási állományát.

A tranzakció keretében közel 1000 ügyfél és egymilliárd forint körüli szerződésállomány kerül a társasághoz.

A CIG Pannónia idén megalkotott új üzleti stratégájának szerves része a megtakarítási, öngondoskodási biztosítási szolgáltatások nyújtása. A most átvett szerződésállomány szerkezete jól illeszkedik ebbe a stratégiába, és úgy vélem, hogy szakértő csapatunkkal és folyamatosan fejlődő termékpalettánkkal tudunk annak a közel 1000, egykori Dimenzió ügyfélnek olyan szolgáltatásokat nyújtani, amelyek számukra hasznosak, támogatóak lesznek.

– mondta el Polányi Zoltán, a CIG Pannónia Életbiztosító vezérigazgatója.

A Dimenzió volt ügyfeleinek a szerződésállomány átruházása kapcsán semmilyen teendőjük nincs, a korábban a Dimenziónál megkötött szerződések továbbra is hatályosak. A CIG Pannónia Életbiztosító levélben nyújt részletes tájékoztatást az érintett ügyfelek számára a közeljövőben a változásról, praktikus tudnivalókról, a vállalat honlapján vagy akár ügyfélszolgálatán is tájékozódhatnak a részletekről.

Cím: 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 11. B épület.
Telefon: +36 1 5 100 200, Fax: +36 1 247 2021,
E-mail cím: ugyfelszolgalat@cig.eu)

Az ügyvezetőre, az igazgatótanács elnökére és további 13 jelenlegi és volt pénztári vezetőre összesen 59 millió forint személyi bírságot is kiszabott a jegybank a pénztártagok számára vagyoni hátrányt okozó ingatlanügyletek nyomán.

A Pannónia vezető testületeinek döntései következtében több személy – köztük pénztári vezető, továbbá egyes, a vezetőkhöz, vagy a pénztárhoz kapcsolódó érdekeltek – kaptak kedvezményes lakásvételi lehetőséget, csökkentve ezzel a tagok egyéni számlájának hozamlehetőségét – írta az MNB.

A jegybank vizsgálata megállapította, hogy a megbüntetett személyek és a hozzájuk köthető érdekeltek a pénztár egy budapesti – lakásokat és irodákat magába foglaló – ingatlanfejlesztése esetében vásárolhattak maguknak lakásokat a normál vevőknek felszámított listaárakhoz képest kedvezményes áron, illetve egyéb kedvezményekkel és fizetési ütemezéssel – részletezte az MNB.

A határozat szerint a pénztár igazgatótanácsi elnöke és ügyvezetője, illetve az ellenőrző bizottság korábbi elnöke (jelenlegi igazgatótanácsi tagja) fejenként 10-10 millió forintos bírságot kapott. További 4-4 millió forint büntetést kapott az igazgatótanács három volt és jelenlegi tagja, 3 millió forint bírságot az igazgatótanács egy tagja, 2-2 millió forint bírságot az ellenőrző bizottság jelenlegi elnöke, további öt, volt és jelenlegi tagja, illetve 1-1 millió forint bírságot az ellenőrző bizottság két tagja.

A személyi bírságokat az érintetteknek magánvagyonukból kell kifizetniük, azt a pénztár nem vállalhatja át – ecsetelte a jegybank. A határozat tartalmát a Pannónia következő küldöttközgyűlésén ismertetni kell a pénztártagokkal is – tették hozzá.

Az MNB felhívta a figyelmet arra: a pénztári vezetők és vezető testületi tagok felelőssége, hogy munkájukat elsődlegesen a tagság érdekét képviselve, kiemelt gondossággal végezzék.

A bírságösszegek meghatározásakor az MNB mérlegelte azt is, hogy az érintett vezetők hányszor szavaztak a jogellenes ügyletek mellett, illetve származott-e nekik vagy a hozzájuk kapcsolódó érdekelteknek anyagi előnyük is annak eredményeként.
A feltárt jogszabálysértések nem befolyásolják a pénztár hosszútávú megbízható, stabil működését – zárta közleményét az MNB.