Az elmúlt száz évben számos gazdasági, pénzügyi és egészségügyi válság rengette meg a világot. Az Union Biztosító friss blogbejegyzésében az 1918-19-es spanyolnáthától kezdve a 2007-2009-es pénzügyi válságig olvashatunk most rövid és tömör összefoglalókat a történelmi eseményekről, infografikákkal szemléltetve.

Érdekességek a spanyolnátháról:

• korábban csak egy pandémia volt a történelem során: az amerikai katonák által az I. világháborúban behurcolt spanyolnátha
• nevével ellentétben a járvány valószínűleg Kansasból indult, ám az első hírek Spanyolországból érkeztek
• akár az emberek kétharmada is elkaphatta, és több áldozattal járt, mint az I. világháború
• sok városban karanténokat állítottak fel, a tömegközlekedési eszközökre tilos volt betegen, maszk nélkül felszállni
• bezártak a mozik, a színházak, a mulatók, a főiskolák, az egyetemek, a kávéházak korlátozott nyitvatartással üzemeltek
• New Yorkban betiltották a köpködést az utcán, és 500 embert büntettek meg ezért
• híres magyar áldozatok: IV. Károly, az utolsó magyar király, és Kaffka Margit író

Az elmúlt 100 év nagy válságai

Spanyolnátha (1918-19)

• 6%-os globális gazdasági visszaesés 1918-1920 között
• 8,1%-kal csökkenő globális fogyasztás
• Németországban hiperinfláció
• az Egyesült Királyságban a munkaerőhiányból 17 százalékos munkanélküliség lett

A nagy depresszió: az 1929-33-as válság

• 1929. október 29-én, a „fekete kedden” tőzsdeügynökök ugráltak ki irodáik ablakaiból
• három év alatt 15 százalékkal esett a globális GDP
• a New York-i tőzsde 350-ről 50 pontra zuhant 2,5 év alatt
• banki és vállalati csődök, akár 50%-os munkanélküliség
• egy dollár 4,2 ezer milliárd (!) márkát ért, az emberek szó szerint talicskával tolták haza a pénzt

1973-as olajválság

• október 17-én az OPEC felfüggesztette az olajexportot a Jóm kippúri háborúban Izraelt támogató országokba
• a kőolaj hordója 4 dollárról 12-re emelkedett alig fél év alatt
• az autósok megrohanták a kutakat, számos országban csökkentették a gépkocsiforgalmat és a benzinfogyasztást
• volt, ahol visszatért a fatüzelésű autó
• a tőzsdék összeomlottak, a keleti blokk államai végképp eladósodtak, a Szovjetunió meggyengült

1987-es amerikai összeomlás

• október 19-én, a Fekete Hétfőn esett a legnagyobbat egyetlen nap alatt a New York-i tőzsde
• a Dow Jones 22,6 százalékkal zuhant – még az 1929-es fekete kedden is kisebb volt a mínusz
• a tőzsdén először függesztették fel a kereskedést

1997-es ázsiai pénzügyi válság

• 1997. július 2-tól startolt a dél-kelet-ázsiai válság, amikor a dél-kelet-ázsiai devizákat spekulatív támadások érték
• a válság alapja a túlfűtöttség volt: az ázsiai kistigrisek hihetetlen ütemben, évi 8-9%-kal nőttek, ehhez nagymértékben eladósodtak
• a krízis hamar átterjedt Malajziára, a Fülöp-szigetekre, Indonéziára, majd Dél-Koreára, októberben egy újabb hullám elérte Hongkongot is
• pénzügyi és gazdasági összeomlás történt

Dotcom-lufi (2000-2002)

• az internetbumm után, 1995 és 2000 között a Nasdaq tőzsdeindex 400 százalékot drágult
• a befektetők mindent szétkapkodtak, aminek köze volt az internethez, nulla árbevételű cégeket értékeltek milliárdokra
• 2000. március 24-én elfordultak az internetes részvényektől, a növekedési indexek összeomlottak

2001. szeptember 11.

• terroristák két utasszállítóval becsapódtak a World Trade Center tornyaiba
• óriási gazdasági pánik: az emberek aranyat vettek, még a pénzforgalom beszüntetése is felmerült
• a tőzsdét hosszú napokra felfüggesztették, majd egyes ágazatok (légiközlekedés, turizmus, biztosítók, kereskedelem) töredékáron forogtak
• egy év alatt a tőzsdék normalizálódtak
• egy évvel később már teljes gőzzel ment a légiközlekedés

2007-2009-es pénzügyi válság

• a válság a túlárazott ingatlanpiaccal és a globálisan is magas eladósodottsággal indult
• több hullámban súlyosbodott a helyzet
• az egyik legfontosabb: a Lehman Brothers befektetési bank 2008. szeptember 15-ei csődje

4 fontos tanulság

1. Ne pánikolj: a tőkepiacok a járvány elmúltával valószínűleg visszaállnak majd, a negatív korrekciókat eddig mindig pozitív árfolyammozgások követték.
2. Amikor kitör a pánik, akkor a profik általában a dolláralapú befektetéseket keresik, ha elcsendesedik a vihar, akkor újra a nagyobb kockázatúak felé fordulnak. 
3. Ha van befektetni való pénzed, ne késlekedj: válság idején olcsóbban juthatsz a befektetési egységekhez is, amin hosszú távon nyerhetsz.
4. Ha sok időd (legalább 5-10 év) van még a befektetés lejártáig, akkor érdemes lehet kockázatosabb eszközalapot választanod, ha viszont kevesebb, akkor inkább kockázatkerülő eszközalapokat célszerű választanod.

Nyitókép: National Museum of Health and Medicine.

TÁJÉKOZTATÓ

A cikkben elhangzó pénzügyekkel kapcsolatos információk és elemzések a Union Biztosító magánvéleményét tükrözik. Az itt megjelent írás nem valósít meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény 4. § (2). bekezdés 8. pontja szerinti befektetési elemzést, valamint a 9. pont értelmében befektetési tanácsadást.

A konkrét befektetési döntés meghozatala előtt mindenképp tájékozódjon részletesen – igény szerint konzultáljon befektetési szakemberrel vagy személyes befektetési tanácsadójával!

Az Allianz Hungária továbbra is az ország egyetlen olyan biztosítója, amely a díj 2004-es alapítása óta minden alkalommal kiérdemelte a zsűri elismerését. A Superbrands védjegyek magas minőséget szimbolizálnak, elnyerésük pedig egyet jelent a legkiválóbb fogyasztói és üzleti márkáknak járó elismeréssel. A díjazottakról idén is – mint minden évben – többlépcsős előszűrést követően döntött egy huszonegy tagú, független szakemberekből álló bizottság, ezzel garantálva, hogy a kitüntetést valóban csak a minősített színvonalat képviselő márkák kapják meg.

Az Allianz számára ezek a díjak bizonyítják a széleskörű szakmai elismerést és alátámasztják stratégiai törekvéseit.

Az Allianz Hungária biztosítóként folyamatosan keresi és vizsgálja azokat a trendeket, amelyek a jövőt formálják. Új, innovatív termékeinkkel, valamint ügyfélbarát, modern szolgáltatásainkkal az egyszerű és gyors ügyintézést tesszük lehetővé ügyfeleink számára. Digitális vállalatként pedig képesek vagyunk megszólítani a fiatalabb generációt is. 

– hangsúlyozta Dorn Gabriella az Allianz Hungária marketing és kommunikációs vezetője a díj odaítélésekor.

Egyre több túlsúlyosból lesz elhízott

A társadalombiztosítás ráfordításait tekintve a 2012 évi OEP adatok alapján az elhízott és túlsúlyos betegek ellátásának direkt költsége 207 milliárd forintot tett ki, ami a teljes egyészségügyi alap kiadásainak 11,6%-át és a bruttó hazai termék (GDP) 0,73%-át jelentette.

1960 óta betegség

Az elhízás csak 1960-ban jelent meg önálló betegségként a Betegségek Nemzetközi Osztályozásában, de annál gyorsabban vált világméretű egészségügyi problémává. Az 1980-as évek óta az elhízás előfordulása megközelítően megháromszorozódott Európa országaiban. Az emberek többsége manapság is úgy tekint az elhízásra, mint egy állapotra, és nem úgy, mint egy betegségre, pedig tény, hogy az elhízás krónikus, visszatérő betegség, amellyel az érintetteknek – hasonlóan más krónikus betegségekhez – élethosszon át kell foglalkozniuk. A jó hír az, hogy az elhízás megelőzhető, visszafordítható és kezelhető, és még a különösen súlyos esetekre is van már megoldás.

A magyarok kétharmada érintett

A szakemberek adatai szerint a magyar felnőtt lakosság jelenleg több mint kétharmada túlsúlyos vagy elhízott. Ez azt jelenti, hogy három felnőttből kettő kisebb-nagyobb mértékű testsúlyproblémával küzd. A hazai trendeket látszólagos stagnálás jellemzi, de ha közelebbről vizsgáljuk, akkor sajnos nem túl kedvező a helyzet.

„Az Országos Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) 2009-es és 2014-es adatai alapján vizsgálták a szakemberek az ötéves trendet. E szerint igaz, hogy évi 1% alatt maradt a túlsúly és elhízás együttes előfordulásának növekedése, de az elhízás mértéke, vagyis súlyossági foka nőtt. Magyarul, egyre több túlsúlyosból lesz elhízott, valamint az elhízásnak egyre súlyosabb formái jelennek meg, ami intő jel és a figyelmet a testsúlytartásra, azaz arra, hogy ne hízzunk tovább, valamint a megelőzés fontosságára kell, hogy irányítsa” 

– mondta Dr. Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke.

Magyar Elhízástudományi Társaság öt pontos ajánlása

A Magyar Elhízástudományi Társaság (MET) öt pontból álló ajánlást fogalmazott meg az elhízás és szövődményes betegségei megelőzése érdekében. Végigolvasva ezeket egyértelműen kiderül, hogy megelőzni egyszerűbb, és nem mellékesen olcsóbb, mint a már kialakult betegség és a hozzá köthető egyéb terhek kezelése.

1. Étkezzünk változatosan, de felezzük le fő és kisétkezéseink adagját! Minden étkezésünk tartalmazzon friss zöldségből, gyümölcsből készült ételt, figyeljünk folyadékfogyasztásunkra.
2. Fokozatosan növeljük mozgásaktivitásunkat, ajánlott a legegyszerűbb mozgásforma, a gyaloglás, ennek napi adagja néhány percről 60 percre vagy 10.000 lépésre növelendő.
3. Aludjunk lehetőleg 7-8 órát, ebből lehetőleg éjfél előtt 2 órát, nem túlfűtött, kiszellőztetett helységben, lefekvés előtt 2 órával ne étkezzünk, és ne akkor eddzünk.
4. Egyéni stresszoldásunkat aktív szabadidős programokkal, sporttal, kirándulással, tánccal, kulturális tevékenységgel biztosítsuk.
5. Életmódunk legyen napi és heti ritmust követő, dohányfüstmentes, csökkentsük az alkoholfogyasztást, csak a legszükségesebb vegyszereket, kozmetikumokat használjuk háztartásunkban, és csak kezelőorvosunk által előírt gyógyszereket, illetve táplálék-kiegészítőket szedjünk

De mi a teendő akkor, ha már érintettek vagyunk, vagyis fennáll az elhízás?

Az elhízás kezelésének legkívánatosabb módja ugyancsak az életmód kedvező módosítása. Vannak azonban olyan súlyos esetek, amikor ez már nem lehetséges. Ekkor jöhet szóba a gyógyszeres kezelés, vagy nagyon indokolt esetben a műtéti eljárás.

Túlsúly, elhízás, BMI

Az elhízás legegyszerűbb osztályozására az úgynevezett testtömeg-indexet (BMI) használják. A BMI a kilogrammban mért testtömeg és a méterben mért testmagasság négyzetének a hányadosa, ami iránymutató lehet az egészségi állapotunkról. Ezen arányszámok határozzák meg, hogy valaki sovány (<18,5) vagy normál testsúlyú (18,5-25), túlsúlyos (25-30) vagy elhízott (>30). Napjainkban már az elhízás további alcsoportjait különböztethetjük meg súlyossági fok alapján.

207 milliárd forintba fáj a költségvetésnek

Azzal talán mindenki tisztában van, hogy az elhízáshoz számos egyéb betegség kialakulása köthető. De azt talán nem is gondolnánk, hogy több mint 20-féle szövődményes betegséget okozhat, melyek közül a legyakoribb a magas vérnyomás, a szív – és érrendszeri megbetegedések, a II. típusú diabétesz és egyes daganatos megbetegedések.

Abba talán még nem is gondoltunk bele, hogy az elhízás és szövődményes betegségeinek kezelése igen drága mulatság.

A társadalombiztosítás ráfordításait tekintve a 2012 évi OEP adatok alapján az elhízott és túlsúlyos betegek ellátásának direkt költsége 207 milliárd forintot tett ki, ami a teljes egyészségügyi alap kiadásainak 11,6%-át és a bruttó hazai termék (GDP) 0,73%-át jelentette.

Nehezebb anyagi helyzetre, romló életszínvonalra számítunk, a fiatalok pedig sokkal optimistábbak

Az NRC Marketingkutatóval közösen végzett országos online kutatás alapján az látszik, hogy a 18-59 év közötti, nyugdíj előtt álló magyar lakosság a jelenleginél érezhetően nehezebb anyagi helyzetre, romló életszínvonalra számít nyugdíjas éveiben.

Szembetűnő ugyanakkor ezen belül a legfiatalabb korosztály átlagot meghaladó optimizmusa.

• A 18-29 évesek többsége ugyanis szinte minden kiadásról úgy gondolja, hogy fedezni tudja majd nyugdíjasként, az alapvető szükségletek mellett a “luxus” termékeket is megengedheti majd magának.
• Így például míg a közvetlenül nyugdíj előtt állók csupán 30%-a gondolja úgy, hogy megengedhet majd magának egy wellness hétvégét, addig a 18-29 éves korosztály közel fele számít arra, hogy ez elérhető lesz számára.
• De ugyanígy nagy különbség van a korosztályok között akkor is, ha a fizetős egészségügyi szolgáltatások igénybevételéről, vagy kultúrával kapcsolatos költésekről nyilatkoznak: a fiatalok minden esetben jóval optimistábban ítélik meg várható nyugdíjas életszínvonalukat. Mi több, sok fiatal elképzelése szerint a kiadásaik egy részét könnyebben finanszírozzák majd, mint jelenleg!

A fiatalok az állami bevételek helyett alternatív bevételekben gondolkodnak

A válaszokból az is kiderült, hogy a pozitívabb jövőképet a fiatalok elsősorban alternatív bevételekre, semmint az állami nyugdíjra alapozzák. Míg az ötvenes nemzedék úgy számol, bevételének még kétharmadát (67%) biztosítja az állami apanázs, addig a munkaerőpiacra csak most belépő, húszas éveit taposó Y-generáció úgy kalkulál: időskori jövedelmének csak alig több mint harmada (37%) jön majd az államtól.

A fiataloknak sok ötletük van a kieső nyugdíjak pótlására

A hiányzó részt is eltérő módon kívánják pótolni a különböző korosztályba tartozók: a fiatalok a nyugdíjaskori bevételük nagyjából harmadát korábbi megtakarításaikból származó jövedelemből, tehát például ingatlan kiadásából (5%), nyugdíjcélú (16%) és egyéb (13%) megtakarításból várják. A maradék egyharmad jelentős része pedig a nyugdíjasként végzett munkából (12%), és vállalkozásból (6%) származik majd, de a gyerekeiktől, leendő unokáiktól származó támogatásra (8%) is számítanak a fiatalok.

Az ötvenesek szerint a bevételük ötöde származik majd nyugdíjból

Ezzel ellentétben az ötvenesek úgy gondolják, hogy nyugdíjas korukban bevételük legfeljebb ötöde származik majd a korábbi megtakarításaikból és mindössze 10 százalékot tehet ki a munkából származó bevétel. A következő években nyugdíjba vonulók a közvetlen családtagok támogatására is kisebb mértékben (3%) számítanak, mint a mostani fiatalok.

„Mindezek alapján tehát egyértelmű, hogy a fiatalok már több lábon szeretnének állni idős korukban, nem gondolják, hogy az állami nyugdíjból fog származni a jövedelmük nagyobb része. Kérdés azonban, mennyire reálisan mérik fel a lehetséges jövedelemforrásaikat? Nyugdíjasként nem mindenki tud munkát vállalni, és arra sem lehet berendezkedni, hogy a gyerekek költsenek a szülőkre, ezért rendkívül fontos, hogy megfelelő megtakarításokkal rendelkezzenek, mire nyugdíjba mennek. Érdemes ezért minél előbb, már a 30-as években elkezdeni valamilyen nyugdíjcélú előtakarékoskodást”

− hívta fel a figyelmet Csonka István, a Groupama Biztosító értékesítési és kommunikációs vezérigazgató-helyettese.

• Így védekezünk: A betörést követően leggyakrabban biztonságosabb zárat (54%) vagy ajtót (31%) szereltetnek fel, kutyát tartanak (22%), illetve rácsot rakatnak fel (17%), azaz a hagyományos, mechanikai megoldásokban bíznak.
• Ilyen a hozzáállásunk: Többen vannak viszont azok, akik a történtek tükrében sem változtattak volna lakásbiztosításukon: az érintettek közel fele vallotta ezt.
• Generali VR filmek: A legújabb VR technológiával készült Generali promóciós filmjének – amiben a néző egy lakásbetörés részese lehet – megtekintése előtt a megkérdezettek 67% biztonságosnak gondolta a lakásást. A film megnézését követően viszont a nézők 33%-a úgy vélekedett, hogy mégsem tartja biztonságosnak az otthonát.
• Növelnénk otthonunk biztonságát: A VR filmek egy másik eredménye volt, hogy a filmet követően a nézők 30-59 százaléka valamilyen okos védelmi rendszerrel növelné lakása biztonságát.

További infografikák

• Ezekkel okozzuk a legnagyobb veszélyt autóvezetés közben
• Így oszlik meg a figyelmed vezetés közben
• Okoseszközök, amikkel növelheted az otthonod biztonságát
• Rejtekhelyek a lakásban, amiről azt hisszük biztonságosnak
• Így változtatunk a otthonunk biztonságán egy betörés után

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

A Generali legfrissebb kutatásból – sok egyéb mellett – a magyarok kedvenc rejtekhelyeire is fény derült.

• Biztosított lakások: Magyarországon a lakások 72 százaléka biztosított, ami európai szinten kimagaslóan jónak mondható.
• Ide rejtjük érétkeinket: A legtöbben valamilyen nehéz bútor mögé rejtik otthon tárolt értékeiket (45%), a második helyen pedig meglepő módon a fagyasztó végzett 20%-kal. A padlószőnyeg alatti részt is sokan tartják bevált helynek (16%) és ruhakupac közé (9%) is szívesen dugják el, amit féltenek.
• Ezek fontosak számunka: Ahogy a Generali korábbi kutatásából kiderült, legféltettebb kincseink a készpénz (40%), a laptop (20%) és a mobil (12%)*, a betörést átélt idei válaszadók pedig utólag a műszaki cikkekre és ékszerekre kötnének biztosítást a legnagyobb arányban (39%).

Tovább infografikák

• Ezekkel okozzuk a legnagyobb veszélyt autóvezetés közben
• Így oszlik meg a figyelmed vezetés közben
• Okoseszközök, amikkel növelheted az otthonod biztonságát
• Rejtekhelyek a lakásban, amiről azt hisszük biztonságosnak

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

Az okosotthonok kora már itt kopogtat, egyre több az olyan eszköz és megoldás, ami már most is hozzáférhető. Kedvünkre válogathatunk a digitális kütyük közül, mindegyik más-más előnyt kínál:

• A füst- és szén-monoxid-érzékelő mellett kamerák és applikációk segítségével akár a távolból is megfigyelhetjük otthonunkat.
• A megfelelő eszközökkel akár szimulálhatjuk is, hogy otthon vagyunk, például lámpákat, illetve a tévét ki-be kapcsoló programmal, vagy épp a WiFi-vel kapcsolható okos-konnektorral.
• Búcsút inthetünk a hagyományos záraknak is, ha otthonunk ajtajára okos-zárat szerelünk fel, amit az okostelefonunkkal nyithatunk majd ki.

A biztonságunk a saját kezünkben van: egyszóval csak rajtunk áll, hogy élünk-e az innovációk adta lehetőségekkel. 

További infografikák

• Ezekkel okozzuk a legnagyobb veszélyt autóvezetés közben
• Így oszlik meg a figyelmed vezetés közben
• Okoseszközök, amikkel növelheted az otthonod biztonságát
• Rejtekhelyek a lakásban, amiről azt hisszük biztonságosnak

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

A volán mögött számtalan dolog vonja el a figyelmünket nap mint nap. A munkahelyen is népszerű dolog a „multitaszking„, de az autóvezetés közben ezt egyáltalán nem szabad megtenni. Talán nem meglepő, hogy sokan szeretünk például a : a megkérdezettek 88%-a nem is tagadja, hogy szokott zenét hallgatni, 85% beszélget az utasokkal, de például a gyerekek is megoszthatják a figyelmünket (19%).

• Leginkább mobilozunk: A legaggasztóbb talán mégis az, hogy míg 2013-ban még csak 12% válaszolta azt, hogy használja a telefonját vezetés közben, ez a szám 2017-re közel az ötszörösére, 59%-ra nőtt.
• Kihangosító fontos lenne: Ráadásul az autóban mobilozók több mint 40%-a nem használ kihangosítót. Bár az ezzel kapcsolatos külföldi statisztikák még elrettentőbbek,
• A pötyögés még nem jellemző: A Generali idei kutatása azt mutatja, hogy nálunk a másfajta, gépelést igénylő telefonos tevékenység szerencsére ritka, csetelni és sms-ezni például mindössze 8-8% szokott vezetés közben.

Újdonság: Real time kárrendezés

Ha mégis megtörténne a baj, a real time kárrendezés segít a lehető leggyorsabban és legegyszerűbben megoldani a problémát: a bejelentést követően a kárszakértő 24 órán belül jelentkezik, az ügyfélnek ideális helyszínen és időben elvégzi a gépkocsi szemléjét, és segít az igényeinknek megfelelő, gyors eljárásmód kiválasztásában.

Emellett egyszerű megítélésű esetekben akár rögtön, a helyszínről elindíthatják a kárkifizetést, ebben az esetben pedig már a kárfelmérést követő pár órán belül a pénzünkhez juthatunk, lakás- és gépjárműbiztosítás esetén is.

További infografikák

• Ezekkel okozzuk a legnagyobb veszélyt autóvezetés közben
• Így oszlik meg a figyelmed vezetés közben
• Okoseszközök, amikkel növelheted az otthonod biztonságát
• Rejtekhelyek a lakásban, amiről azt hisszük biztonságosnak

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

Sajnos nem túl biztató, de az eredmények azt mutatják az autóbalesetet szenvedőknek csak közel fele (49%) vallotta, hogy az eset után változtatott vezetési szokásain. Az idei felmérés emellett más érdekes eredményekre is rávilágított:

• Egyre több a baleset: 2015-höz képest a megkérdezettek 39%-a vallotta, hogy volt már autóbalesete, míg 2017-ben ugyanez a szám már 45% volt.
• Kicsit kevesebb káresemény: Míg 2015 első felében 25 000, az idei év azonos időszakában mintegy 24 000 kárbejelentéssel éltek a Generali biztosító felé.
• Alig változott a balesetek száma: Az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságának adatai szerint 2015 első felében több mint 7000 személysérüléses közúti baleset történt, ami sajnos 2017 azonos időszakára levetítve sem változott, mivel ugyanennyi esetet regisztráltak idehaza.
• Meggondolatlanul sietünk: A Generali felmérésével összhangban a legtöbb balesetet (közel 30%) a gyorshajtás okozza.
• Kockázatos szokások: A megkérdezettek 55%-a állította, hogy havonta legalább egyszer előfordul, hogy az autópályán túl gyorsan szokott hajtani, 54% pedig nem mindig áll meg a STOP táblánál.

További infografikák

• Ezekkel okozzuk a legnagyobb veszélyt autóvezetés közben
• Így oszlik meg a figyelmed vezetés közben
• Okoseszközök, amikkel növelheted az otthonod biztonságát
• Rejtekhelyek a lakásban, amiről azt hisszük biztonságosnak

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!